92641. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító

Meg-jelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 92641. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Elgázosító. Ang-elini Luig-i gyáros Róma. A bejelentés napja 1924. évi március hó 11-ike. Jelen találmány tárgya égési erőgépek számára való elgázosító, melynél a keve­rék képzését két egymástól függetlenül működő keverőkamra végzi, ami egyen-5 letes, benső keverék elérését biztosítja. Ha a mótor magasabb fordulatszámmal dolgozik, akkor a szükséges pótlevegő egy pótszelepen át lép az elgázosítóba, amely, mint alább bővebben kifejtjük, egymástól 10 eltérő vákuumok hatása alatt dolgozik, aszerint amint- az említett kamrák közül csak az egyik vagy mindkettő együttesen dolgozik. A találmány tárgya a csatolt rajzon 15 van feltüntetve, melynek 1. ábrája az elgázosítót olyan helyzet­ben mutatja, midőn csak az egyik keverő­kamra (2) működik, a 2. ábra pedig olyan helyzetben mutatja 20 a porlasztót, midőn mindkét (2) és (3) keverőkamra együttesen működik. A rajzokon ugyanazon hivatkozási szá­mok vagy betűk a porlasztó ugyanazon részeit jelzik. 25 A 2. ábrán a b—a vonal az első Jtgyerő­kamra tengelyét, a c—a vonal a második keverőkamra tengelyét, (a) a két kamra­tengely találkozási pontját, a—d pedig a keverék vezetékének tengelyét jelzi, mely 30 vezeték a két kamrát a motorral összeköti. Ha mindkét kamra működésbe lép, ak­kor két gázáramot képeznek, melyek az (a) találkozási pontban egymásba ütköz­nek, bensőleg összekeverednek és tökélete-35 sen egyenletes keveréket biztosítanak. Az egymással egyesített gázáramok ezáltal egyetlen áramot képeznek, mely az (1) keverékvezetéken a motorhoz jut. . A (19) csap, mely a kamrák nyitását végzi, hengeres és ha az óramutató járá- 40 sával egyező irányban tengelye körül el­fordítva működésbe hozzuk, akkor az első részforlulatnál csak az első kamrát nyitja ki, amint £IZ 8/Z 1. ábrán látható, a máso­dik részfordulatnál azonban mind a két 45 kamrát együttesen nyitja, amint azt a 2. ábra mutatja. A keverőkamrák közül az első a szoká­sos (H) Venturi-csővel, és (8) befecsken­dező fúvókával, a második pedig a (Hl) 50 Venturi-csővel és a (7) befecskendező fú­vókával van ellátva. Kis fordulatszámnál a helyes keverési arányt mindegyik égési kamra számára (akár csak az egyik, akár mindkét 55 kamra együttesen működik) természete­sen a megfelelő Venturi-cső és a hozzátar­tozó befecskendező fúvóka határozza meg. Nagy fordulatszámnál azonban a ben­zinmennyiséget a befecskendező fúvófcáik 60 és a levegőmennyiséget nemcsak a Ven­turi-csövek határozzák meg, hanem a (15) szelepen át hozzááramló pótlevegő is. Ma­gas fordulatszámnál tehát az egész levegő­mennyiséget az a változó légmennyiség 65 határozza meg, amely a (15) szelepen át­folyik és a Yenturi-csöveken átmenőhöz hozzáadódik. A találmány szerint tehát a (15) szelep nem a helyes levegőmennyiség meghatá- 70 rozásárii hanem csupán a pótlevegő be­bocsátására szolgál. A (15) szelep az elgázosító belsejével az (X) dugóban lévő furat és a (24) vákuum­csatorna útján van összekötve, úgyhogy 75 ezen csatornák átmérőjének kisebb vagy nagyobb volta a szelepre ható kisebb vagy nagyobb fokú vákuumot és ezáltal

Next

/
Thumbnails
Contents