92641. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító

magának a szelepnek kisebb vagy nagyobb nyitását határozza meg. Ebből adódik, hogy magasabb fordulatszámnál a pótlevegő mennyiségének a meghatáro-5 zása nem a (15) szelep útján, hanem az (X) és (24) alkatrészek útján történik, melyek a szelepet működtetik és nyitási mértékét meghatározzák. A (15) szelep igen kis ellenállású (15') 10 zárórugóval van ellátva, úgyhogy a szelep még akkor is, ha alacsony fordulatszám hozza működésbe, kinyílhat. Ezen rúgó ellenállása minden azonos fajtájú, azaz azonos erejű mótor szá-15 mára való porlasztónál egyenlő. Az ily módon beállított (15) szelep útján lép be a jó keverék képzéséhez szükséges pótlevegő az elgázosítóba. A pótlevegő aránya természetesen kisebb, ha csak az első 20 kaimra működik ós nagyobb, ha mindkét kamra együttesen működik. Ezt a két különböző póitlevegőmennyiséget, mint már említettük, az határozza meg, hogy a (15) szelepre két különböző vákuum fejti ki ha-25 tását, melyek a szelep kétféle nyitását létesítik. A két különböző vákuumot a szelepet az elgázosítóval összekötő vezetékek létesítik, melyeket a (Ifi) tér és a (24) csatorna képvisel. 30 A (24) csatorna a szelepet az elgázosító belsejével köti össze, ahol a legmagasabb fokú vákuum uralkodik, míg a (16) tér a szelepet az első keverőkamrával hozza kapcsolatba, ahol a vákuum sokkal ki-35 sebb mivel ez a kamra befelé, az (X) átjáró meghatározott átmérője folytán fojtva van. Ha csak az első keverőkamra működik (mely esetben kisebb pótlevegőmennyi-40 ségre van szükség), a (24) csatornát a (19) csap, amint az az 1. ábrán látható, elzárja. Ennek folytán a szelep az alacsonyabb, az első kamrában lévő vákuum hatása alatt működik, ami a szelep kisebb mértékben 45 való nyitását eredményezi. Ha a (19) csap elforgatása folytán a második elgázosítókamra is működésbe lép, ezzel egyúttal a csap a (24) csatornát is nyitja, az ezen csatorna által létesített 50 nagyobb vákuum pedig arra kényszeríti a szelepet, hogy egészen vagy csaknem egészen kinyíljon. A szelep és az elgázosító összekötésének ez a két útja az elgázosítóba két külön-55 böző levegőmennyiség belépését teszi lehetővé, azaz egy kisebbét, amely az első keverőkamra működésénél elegendő, ha az egyedül dolgozik és egy nagyobbét, amely mindkét keverőkamra egyidejű működésénél is elegendő. A kisebbik mennyiség 60 az elgázosító elkészítésénél megállapított (X) furat nagysága által van meghatározva, mivel ezen átjáró nagyságától függ az első kamra belsejében lévő vákuum, mely a (15) szelepet működésbe hozza. Ké- 65 zen fekvő már most, hogy minél nagyobb az átjáró átmérője, annál nagyobb az első kamrában lévő és így a szelepre ható vákuum. Az (X) furat átmérője tehát az első kamrában lévő vákuumot, ezzel a sze- 70 szelep nyílását és az első kamra számára való pótlevegő mennyiségét is meghatározza. Ezzel szemben a nagyobb pótlevegőmennyiséget, mely akkor szükséges, ha a 75 második kamra is működésbe lép, az (X) furat és a (24) csatorna együttesen határozzák meg, melyek közül az (X) furat már működik, a (24) csatornát azonban a második kamrával egyidejűleg a (19) csap 80 hozza működésbe. E két csatorna keresztmetszetének nagysága, azaz a két keresztmetszet felületének összege hozza létre azt a vákuumot, mely a szelepnek egészen vagy csaknem 85 egészen való kinyitásához szükséges. Ebben az esetben, azaz mindkét kamra együttműködésénél a vákuum fokát inkább a (24) csatorna bősége, mint az (X) furat keresztmetszetének felülete hatá- 90 rozza meg, mivel az előre meghatározott (X) furat keresztmetszetének felülete csupán az első elgázosítókamra helyes működésére számíttatott ki. Ennélfogva a (24) csatorna keresztmetszetének felülete az 95 előre meghatározott (X) furatétól függ, úgyhogy ez a (24) csatorna arra a célra szolgál, hogy az (X) furaton át létesített vákuumot növelje, még pedig úgy, hogy a vákuum azt a fokot érje el, mely a sze- 100 lep célszerű működéséhez szükséges. Ennélfogva a második elgázosítókamra működése alatt a magas fordulatszámnál szükséges pótlevegő meghatározása (a szelep nyílásának a mértéke) a (24) csatorna 105 keresztmetszetének felületétől, illetve a csatorna átmérőjétől függ. A készülék működése a következő: Ha a (19) csapot annyira fordítottuk el, amennyi csupán az első keverőkamra mű- 110 ködtetése céljából szükséges, ami az 1. ábrából látható, az elgázosító a következő módon működik: Kis fordulatszámnál a benzin mennyiségét a (8) fúvóka, a levegő mennyiségét 115 pedig a (11) Venturi-cső határozza meg.