92560. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes geodéziai gyorsszámláló készülék
ban mindjárt a sin a cos a logaritmusai első csoportjának felvételére van kihasználva és pedig tekintettel arra, hogy sin 45° cos 45°= cos2 45° (=0.5) 5 a sin a cos /. logaritmikus skálái is ugyanazon (j) haltároló sugárnál végződnek és innen a 45°-nál kisebb szögeiknek megfelelően a (g) skálával ellenkező irányban (az óramutató járásával ellenkezően) ha-10 1 adnak, az első csoport célszerűen a 0.5-től 0.1-ig terjedő logaritmikus értékeket foglalja magában, ami a 45°-tól 5°46'-ig terjedő szögeknek felel meg; 2. a következő (beljebb eső) második 15 (most már teljes) körsikála, mely (k)-val van jelölve, a sin a oas a logaritmusainak 0.1-től 0.01-ig terjedő értékeit foglalja magában, melyek az 5° 46'-től a 34' 23"-ig terjedő szögeknek felelnek meg; 20 3. a harmadik (m) körön a sin x cos x logaritmusainak 0.01-től 0.001-ig terjedő, vagyis a 34' 23" és 3' 27" közötti szögeknek megfelelő értékei, végül 4. a negyedik (n) körön a 0.001 alatti 25 értékeik vannak egészen 0.0002909-ig, mely értékek a 3' 27'' alatti szögeknek (egészen l'-ig) felel neik meg. A szintkülönbségek meghatározása a fenti 5. képlet alapján logaritmusokkal a 30 következőkép történik: log S(m) = logx(cm)-{-logsín x-j-log cos «6., vagyis az x hosszúság logaritmusához — melye; a külső (c) körön keresünk meg; — hozzáadjuk a sín x cos % logaritmusát, 35 mely a mozgó (h) tárcsa egyik körén keresendő meg és az eredményt a külső (e) körön a sin x cos * logaritmusával szemben leolvassuk. A találmány szerinti készüléknél szem 40 előtt tartandó, hogy ha a beosztás az első körön van, akkor az eredmény méterekben ugyanazon karakterisztikával bír. mint az x cim-ekben. Ha a beosztás a második körön van, akkor az eredmény ka-45 rakterisztiikája 1-gyel kisebbedik, ha a-beosztás a harmadik körön van, akkor az eredmény karakterisztikája 2-vel kisebbedik és végül, ha a gradáció a negyedik körre esik, akkor az eredmény karaikte-50 risztikája 3-mal kisebbedik. Példák a szintkülönbség meghatározására: 1. x = 25.6 cm; a = 18° nO' A külső (c) skálán megkeressük a 25.6-;et, ezzel szembe helyezzük a mozgó .55 tárcsa 100-zal jielzett (i) vonalát, itt azon a részen, amelyik nincs vastag vonallal aláhúzva, megkeressük a 18°50'-et, ami megfelel a sin 18° 50', cos 18° 50' logaritmusának és ezen beosztással szemben leolvassuk a helytálló (külső (c) körön a 60 788-at. A szintkülönbség tehát, minthogy a karakterisztika nem változott, S = 7.88 m 2. x 25.6 cm; x = 5° 30' 65 Ugyanúgy járunk el, mint előző esetben. Itt a különbség csak annyi, hogy az 5°30' gradáció a mozgó tárcsa második körén fekszik s így ezzel szemben, a külső (c) körön a 2440-et kapjuk. 70 A szintkülönbség tehát, minthogy a karakterisztika 1-gyel kisebbedik, lesz S = 2.44 m. 3. x = 25.6 cm ; a = 30'. A már ismertetett módon járunk el, az- 75 zal a különbséggel, hogy a beosztás a 30' részére a mozgó tárcsa harmadik körén keresendő, a megfelelő rovással szemben a külső (c) körön a 2230-at találjuk s így a karakterisztika 2-vel kisebbedvén 80 S = 0.223 m. 4. x = 25.6 cm x = 8' Ismét- a fenti módon járunk el, csakhogy a beosztás a 3' részére a mozgó tárcsa negyedik körén fekszik; a rovással 85 szemben a külső (c) körön a 2230-at kapjuk. Minthogy a karakterisztika 3-mal kisebbedett, S - 0.0223 m. Egyszóval, ama kör sorrendi száma. 90 amelyikhez az illető dőlésszög tartozik, szabja meg az eredmény karakterisztikáját, azaz a tizedes pont helyét. E szabályszerűségtől csaik az esetben van eltérés, ha az eredmény mantisszája 95 nagyabb, mint azé a számé, amelyikből kiindultunk. Ez esetben az előbbiek figyelembevétele mellett a karakterisztika még 1-gyel redukálandó. Ugyanez áll a vízszintes távolságok hasonló esetére is, 100 melyeiknél egyébként nincs karakterisztikaredukoió. Például: 1. x = 1.1.0 cm x = 20° 30' A skálák szerint T = 96.5 m és S = 36.1 105 adódna ki; mindkettő mantisszája nagyobb x-énél, miért is helyettük veendő: T = 9.65 m, S = 3.61 m. Amint látjuk, 1-gyel megváltozott a karakterisztika ós pedig úgy a vízszintes llo távolságnál, amely különben nem változna, valamint a szintkülönbségnél is,
