92560. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes geodéziai gyorsszámláló készülék

ámbár a dőlésszög a mozgó tárcsa 1-ső köriéhez tartozik. 2. x = 11.0 cm a. = 4° 10' T = 10.94 m 5 S = 0.797 m, a karakterisztikát nem 1-gyel, hanem 2 vei redukáltuk. 3 x =- 11.0 cm a = 0°25' T = 10.99 m S = 0.0799 m, a karakterisztikát 2 10 helyett 3-mal redukáltuk. 4. x = 11.0 cm a. = 2' T= llm S = 0.006399 m. A métereknek ölekre, négyzetmétereknek 15 négyzetölekre, valamint holdaknak hektárokra való átszámítása és viszont. E műveleteknek végrehajtása céljából a mozgó (ih) tárcsa belső részén egyes szögek vannak megjelölve, melyeket a (h) 20 tárcsa belső (c,) köréig húzott sugarak vagy száraik határolnak. E szögek rendeltetése a következő: (3 szög a méter - öl y » » négyzetméter - négyzetöl 25 ő » » hold - hektár közötti tetszőleges átalakításokra. Tekintettel arra, hogy a szóbanforgó, különböző mértékrendszereikhez tartozó számértékek egymás közötti átalakítása 30 tudvalevőleg az adott (átalakítandó) számoknak bizonyos állandóval (a két mértékrendszer közötti viszonyszámmal) való szorzásában, illetve (a fordított átalakításnál) osztásiában áll ós hogy az átalaikí-35 tásoik logaritmikus úton való végrehajtása tudvalevőleg egyszerű összeadássá, illetve kivonássá redukálódik, ami viszont logaritmikus skálaértéknek (kellő irányú) puszta egymás mellé helyezése mellett 40 egyszerű leolvasással helyettesíthető, a találmány szerinti készüléknél a (p, y, ő) szögek akként vannak megszabva, hogy azoknak a külső (c) logaritmikus sikálán lévő nyílásíve az illető mértékrendszereik 45 közötti, fent említett állandó viszonyszámnak felel meg. Megjegyzendő még, hogy mindegyik (!í, y, é) szögnek egyik szára, mint a rajzon látható, közösen, a (h) tárcsa 100-as jelzésű (i) sugarárval 50 esiik egybe. Ezek után világos, hogy a szóbanforgó átalakításokat akiként hajtjuk végre, hogy az illető (» vagy (y), illetve (tf) szögnek egyik szárát és pedig mindig a 55 kiindulási mértékrendszernek megfelelő szárát az átalakítandó számnak a külső 5 — (c) logaritmikus skálán leolvasott értékére állítjuk be iés a szög másik szára irányálban, ugyancsak a (c) skálán olvassuk le az eredményt, az (e, f) mutató segé- 60 lyével. Pl. 1. 325 5 m — 171.6 öl 1835 öl = 3479 m. 2. 3820 m2

= 1062 öl 165.5 öl = 593.2 m- 65 3. 396 hold = 228 hektár 219.2 ha. = 380 hold. A készüléknek a leírt átalakításokra is alkalmas szerves kiegészítéséiben rejlő előnyt többek között az a körülmény mu- 70 tatja, hogy épen taichiimetrikus méréseknél, melyekre a készülék első része (c, h, g, k, m, n, skála-rendszer) vonatkozik, gyaJkran fordul elő az, hogy az eredményt ölekben kapjuk meg (ez attól függ, hogy 75 milyen műszerrel végeztük a mérést) és az eredményt azután térképelés céljából méterekké kell átalakítanunk. Pl. x = 17.4 öl a = 15° 30' T = 30.63 m. §0 Ezen eredményt úgy érjük el, hogy a külső helytálló (e) körön lévő 17.4 beosztást egy vonalba hozzjuk az „öl" vonallal és a mozgó tárcsa vastag vonallal aláhúzott (g) résziéinek 15° 30'-nyi rovásával 85 szembein, a (c) körön a vízszintes távolságot méterekben leolvassuk. Látható tehát, hogy itt", jóllehet az x ölekben van megadva, az eredményt minden átszámítás szüksége nélkül, mindjárt méterekben 90 kapjuk meg, minthogy a (h) tárcsának 100-ais jelzésű (i) kiindulási vonala egyúttal az öl, méter, szög egyik szárával esik egybe. Ekként mindazok, kiiknek geodéziai mé- 95 léseket és ezekkel kapcsolatos számításokat kell elvégezniük, a találmány szerinti készülék segélyével az összes fontosaibb számításokat és átszámításokat is egyszerű beállításokkal és leolvasásokkal he- ioo lyettesíttetik, sőt, mint az előzőkből kitűnik, az eredmények karakterisztikái tekintetéiben is, melyeket mindjárt az illető skálakor sorrendi száma aid meg, tehermentesítve vauinak bizonyos megfontolá- 105 soktól, illetve vigyázattól és ellenőrzéstől és ha még figyelembe vesszük, hogy ha közben vagy későlbb bármily (alább említendő) szorzási vagy osztási művelet végzendő el, ez általános műveleteikhez no sem kell külöü táblázatokat vagy készüléket elővennünk, hanem egy és ugyanazon készüléken megtalálunk mindent, úgy be-