92559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés száraz kolloidális anyagoknak mechanikai úton való előállítására

Megjelent 11)30. évi április hó lő-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92559. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szilárd, száraz kolloidális anyagoknak mechanikai úton való előállítására. Sudenburgrer Mascliineiifabrik und Eisengiesserei A.-G. Magrdeburgr. A bejelentés napja 1925. évi október hó 17ike. A kolloidális anyagokat, melyek sok iparágra nézve ma nagy jelentőséggel bírnak, ezidőszerint kémiai úton nyerik. Megkísérelték már ezen anyagoknak me-5 chanikus úton való előállítását is, azonban az e célra szolgáló, eddig ismertté vált berendezések nem szolgáltatnak kielégítő eredményt. A mechanikus felaprításra ezeknél a berendezéseknél malmo-10 kat, kiváltképen röpítő- és verőkeresztes malmokat használnak, amelyekben diszpergátorok gyanánt szolgáló, legkülönbözőbb fajtájú elektrolitok, egyes esetekben védőkolloidok hozzáadása mellett több 15 órán át tartó őröléssel igyekeznek az anyagot a megkívánt finomságra hozni. Kiderült azonban, hogy ezeknek a malmoknak csak nagyon csekély a hatásfoka, azonfelül az őrlés tartama hosszú, 20 az erőfogyasztás nagy és nem áll arányban a nyert termék mennyiségével. Ezenfelül a nyert oldatoknak kolloidanyagtartalma nagyon kevés, legtöbbször 1 százalékon nem emelkedik felül; a felaprított 25 anyagnak többi része nagyobb vagy kisebb mértékben durva szemcséjű. Az anyagnak további feldolgozása is hosszadalmas az ismert módszerek szerint. A malomból kilépő folyadéknak egy 30 bonyolult szerkezetű centrifugán kell áthaladnia, melynek rendeltetése a kolloidális részeknek a durva anyagrészektől való széjjelválasztása. Ezen széj jelválasz -tás után az oldatban lebegő alkatrészeket 35 valamely szárító eljárással kell a használati célnak megfelelő állapotba hozni. Az ismertetett munkaműveletek rossz hatásfoka legfőképpen arra vezethető vissza, hogy az őrlés befejezése és a szárítás megkezdése között lefolyó időben az 40 oldatban foglalt kolloidális részecskék kiválnak, úgyhogy a szárítás befejeztével már csak durvább szemcsézésű részecskék vannak jelen. Mindezen hátrányok a találmányt tevő 45 eljárásnál ki vannak küszöbölve. Az eljárás lényegében abban áll, hogy valamely folyadékban iszapolt anyagokat a kolloidális állapot eléréséig felaprítjuk, azután a kolloidális anyagot szuszpen- 50 dált állapotban tartalmazó folyadékot porlasztott állapotban hozzuk a szárítóberendezésbe. A kolloidális részecskék tehát nem állhatnak ismét össze. A találmány továbbá felöleli az eljárás 55 foganatosítására szolgáló berendezést. Ennek a berendezésnek jellegzetességei, hogy a felaprítást végző őrlőtest különös hornyokkal van ellátva, a felaprítandó anyagot iszapolt állapotban tartalmazó folya- 60 dóknak a malomba való bevezetésére, illetve kivezetésére csavaralakú adagoló-és kihordószerkezetek szolgálnak; végül a malom össze van építve egy szárítószerkezettel, melybe a szárítandó folyadék- 65 kolloidkeveréket közvetlenül a malom kilépő nyílásánál elrendezett porlasztószerkezet hozza be. Ez a berendezés a rajzon egy példaképpeni foganatosítási alakjában van bemu- 70 tatva. Az 1. ábra egy malom hosszmetszete, a 2. ábra keresztmetszet az őrlési munkát eszközlő hornyokon át; a