92559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés száraz kolloidális anyagoknak mechanikai úton való előállítására

3. ábra a malmot a vele ös.szeépíte'.t porlasztó készülékkel és az ezekhez közvetlenül ca'lakozó szárító készülékkel mutatja; a 5 4. és 5. ábra a malomnak két további foganatosítási alakját mutatja. A malom a kúpos (A) forgótestből áll, mely különleges acélból van készítve és melyben egyenes vagy csavarvonalban 10 haladó, lekerekített vagy szögletes keresztmetszetű (a) hornyok (2. ábra) vannak kiképezve. A forgó test a (B) szekrénnyel működik össze, amelyen hasonló hornyok vannak kiképezve és mely vízzel 15 vagy más folyadékkal van hűtve. Mindkét rész hengeres kúpos alakú lehet; a kúpos alak előnye, hogy a malmot nagyon pontosan lehet beállítani. A szekrényben és a forgórészen kiképezett hornyok verő-20 és súrlódó ellenállásokként hatnak, és a malomba bevezetett anyagot a forgó résznek gyors — percenként legalább 3000 — körülfordulása, folytán oly tökéletesen fölaprítják, hogy az anyagok a 25 kolloidális állapotba mennek át. A felaprítandó, iszapolt anyagot tartalmazó folyadék a (C) vezetéken érintőleges irányban lép be az (E) térbe, mely a forgórész felé tölcséralakban kiszélesedik. Az al-30 kalmas módon meghajtott (F) tengelyen a csavaralak ú (M) adagoló van elrendezve, mely az anyagot a verő- és őrlőtérbe való belépésre kényszeríti. Miután az anyag felapróztatott, a malom másik 35 végén ismét kilép. A kilépés helyén az (M) adagolóhoz hasonló (N) kihordó csavarszárny van elrendezve, mely a kilépő anyagot a szintén érintőleges helyzetű (0) csonkába tereli. Ezt az (O) csonkát 40 fúvóka alakjában lehet kiképezni. Az (O) csonka fölött egy (G) fúvókamra van elrendezve, amelybe egy, nyomás alatt álló meleg levegővel táplált (K) fúvóka nyúlik be, amely a kolloidoldatot a ferde 45 helyzetű (I) ütköző felületre löveli. A nyomás alatt álló levegővel táplált fúvókának két rendeltetése van, először is az injektor gyanánt működő fúvóka a kolloidoldatot a (G) fúvókamrába rántja be és 50 ezáltal magát a malmot tehermentesíti és annak erőfogyasztását csökkenti; továbbá még a (K) fúvóka a kolloidális oldatnak finom elporlasztását végzi, mely hatást az (1) ütközőfelület még fokozza. A köddé 55 változtatott folyadék a (H) szárító kamrába lép be, amely tetszésszerinti ismert módon van kiképezve, és itt történik a. kolloidanyagnak a megszárítása. A malmok ismertetett működése megszakításnélküli munkát tesz lehetővé. A 60 találmány szerinti malomnál nem léphetnek fel káros terek, amelyekbe szorult anyag ki van vonva a verőhatás alól. mint ahogyan az más rendszerű malmoknál tapasztalható; az őrlendő anyag ál- 65 landó folytonos mozgásra van késztetve. A csavaralakú adagoló az egész felöntött anyagot a malomba tereli. Az őrlőtérben a fiivókának injektorszerű hatása depressziót vagy szívóhatást idéz elő, ami az 70 anyagnak körülforgását elősegíti. Az őrlést közvetlen követő elporlasztás és szárítás a munkafolyamatot nagyon meggyorsítja, diszpergátorok vagy védőkolloidok hozzáadása elesik, minthogy az 75 anyagnak a folyékony kolloidális állapotból a száraz állapotba való átvitele közvetlenül eszközöltetik. Ennek következtében centrifugára sincs szükség és az őrlési folyamat egész rövid tartamú lehet. 80 A találmány szerinti berendezésben magas koncentrációjú iszapolt anyagot lehet feldolgozni és a koncentrációt felfelé csak a fúvókán való kilépés lehetősége határolja. 85 A 4. és 5. ábra szerinti foganatosítási alakok célszerűen akkor kerülnek alkalmazásra, ha a feldolgozandó oldatokat lehetőleg soká akarjuk az őrlőtest hatásának kitenni. 90 Ha a forgótestben és a szekrényben a hornyok egyenletes mélységűek, úgy előfordulhat, hogy a folyadék túlgyorsan áramlik át ezeken a csatornákon. Hogy ezt az átfolyást meglassítsuk, a hornyok 95 mélységét a kilépés helye felé csökkentjük. Ezzel a csökkentéssel el lehet menni addig, hogy a hornyok fenékvonala a kilépés helyénél a felszínre jut, úgyhogy ezen a helyen úgy a forgótest, mint a íoo szekrény már sima felületűek. Ha a folyadék az ismertetett kivitelű őrlőtesten áthalad, akkor először is a hornyok gyakorolnak a benne iszapolt anyagra aprító hatást és az áthaladás 105 utolsó szakaszában ez anyag a forgó őrlőlest és a szekrényfal között széjjeldörzsöltetik. Az áthaladási sebesség csökkentése céljából úgy a szekrényben, mint a kúpos no őrlőtestben a tengelyhez harántirányú, körkeresztmetszetű (4) hornyokat is lehet kiképezni, amelyeken hogyha a folyadék áthalad, örvények keletkeznek, melyek az áthaladási sebességet erősen csökkentik. 115 Az (1) szekrényben (5) hornyok vannak