92555. lajstromszámú szabadalom • Gép tartóhuzaloknak üvegrúdba való beolvasztására

1. ábra kirakatlámpák szálállványainak előállítására alkalmas gép elölnézete. A 2. ábra az 1. ábra IT—II vonala mentén vett metszet. A 5 3. ábra oly egység felülnézete, mely a tartóhuzalok előállítására szolgáló me­chanizmust és azok felvételére szolgáló berendezést tartalmaz. A 4. ábra azon berendezés nézete, mely a 10 gépet önműködően megállítja, ha a rúd a kellő számú tartóhuzallal el van látva. Az 5. ábra a tartóhuzalok felvételére való berendezés részletrajza. A 6. ábra görgős kapcsolás metszete. A 15 7. ábra egy mozgatható gomb részlet­rajza, mely egy tengelynek bizonyos irányban való tovavitelére szolgál, mimel­lett az ellenkező irányban azon tengely nem vitetik tova. A 20 8. ábra a. tartóhuzal képezésére szolgáló mechanizmus részletrajza. A 9. ábra a görgős kapcsolás metszete. A 10. ábra a huzalbevezető berendezés hajtóművének részletrajza. A 25 11. ábra azon berendezés részletrajza, mely az üvegrudat az égő által való túlsá­gosan hosszú felhevítés ellen védi. A 12. ábra a tartóhuzal képezésére való mechanizmus részletrajza. A 30 13. ábra. pedig a képezett tartóhuzalt mutatja. Mielőtt az egyes részek közelebbi leírá­sát megkezdenők, a gép működési módját kívánjuk jelezni. 35 A tartóhuzalok oly mechanizmusban ál­líttatnak elő, amelyben a (10) készlethen­ger (1. és 2. ábra), a (11) hengerek és a tartóhuzalok képezésére szolgáló (12) me­chanizmus foglal helyet (3. ábra). A kész 40 tartóhuzalt a (13) fogó (2. ábra) az annak képezésére szolgáló mech na izmusból átve­szi és oly helyzetbe hozza, hogy a tartó­huzal a (14) tartószervben elrendezett (15) iivegruüra merőleges. A (14) tartószerv a 45 helytálló (16) résszel és a (17) szorítóval van ellátva. A helytálló (16) rész a (20) tengellyel van szilárdan összekötve, mely tengely nemcsak forgómozgást, hanem hosszirányú mozgást is végezhet. 50 Az 1. ábrán oly berendezést tüntettünk fel, amelynél a tartóhuzalok képezésére szolgáló két mechanizmus egymással pár­huzamosan vau elrendezve. Ezen két me­chanizmushoz csatlakozóan a tartóhuzalok 55 felvételére szolgáló két berendezést is al­kalmazunk, amelyek egyidejűleg két tartóhuzalt hoznak a (15) üvegrúdhoz ké­pest egy határozott helyzetbe. 'Két égő továbbá akként van irányozva, hogy az üveg helyileg fellievíttetik és hogy a tartó- 60 huzalok a felhevített helyekbe könnyen legyenek beszoríthatok. Ezen helyeket ak­ként választjuk, hogy az iivegrúdra me­rőlegesen elrendezett tartóhuzalok fölé közvetlenül jussanak. A tengely forgatása 65 alkalmával tehát a tartóhuzalok a (15) rúd felhevített helyeibe beszoríttatnak, mire a (13) felvevőberendezések ezen tartóhuzalokat elengedik és visszamozog­nak a (12) helyhez, ahol a tartóhuzalok ké- 70 peztetnek. A (20) tengelynek hosszirányú mozgást is kölcsönözhetünk és ezen texr­gely ennélfogva elcsúsztatható annyira, hogy a tartóhuzalok egy következő elren­dezési helyén a rúd két újabb helye bevít­íetik fel és kész a tarlóhuzalok felvételére. A két mechanizmus közötti távolság szabályozható. Ezen célból az előállítási mechanizmusok és a felvevőberendezések páronként egységgé vannak egyesítve, 80 ezen egységek pedig bal-, illetve jobb­irányú menetekkel ellátott (30) és (31) tömbökkel vannak ellátva. Ezen tömböcs­kékben a (32) tengely van ágyazva, mely­nek szögelfordulása útján a két egység közötti távolság" szabályozható. A rajzok kapcsán most a gép hajtóru­dazatát fogjuk elmagyarázni. A (21) áll­ványban a mechanizmusok meghajtására szükséges több tengely van elrendezve. 9C Ezen tengelyek a (22) bütykös tengelyt működtetik, mely a különböző részek meg­hajtására szolgál ós melyet a (23) zsinór­korong segélyével egy nem ábrázolt erő­forrás liajt meg. Miután a tartóhuzalok 9c előállítására és előremenesztésére két tel­jesen hasonló mechanizmus van alkal­mazva, ezek közül csak az egyiket fogjuk ismertetni. Ezen mechanizmust részlete­sebben a 2. és 3. ábra tünteti fel. A (10) i( készlethengerre feltekercselt (24) huzalt a (25) vezetőperselyen át vezetjük és (11) hengerek segélyével bizonyos hosszal előremenesztjük. Innen kezdve a huzal ak­ként vezettetik, hogy annak kinyúló része n egy (2) görgő (3) tövise és (4) bütyke közé csúszik, amint ezt a S. és 12. ábrán feltün­tettük. A huzal mozgása folyamán a ferde (7) felülethez ütközik, úgyhogy a (2) görgő forgása alkalmával ezen huzal bi- i zonyos szöggel a (3) tövis köré tekercsel­tetik, a miáltal a 13. ábrán feltüntetett tartóhuzal jön létre. Ezután ezen tartóhu-

Next

/
Thumbnails
Contents