92390. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép

2. ábi ci cl gépnek nézete a 4. ábrába berajzolt (I) nyíl irányában. A 3. ábra metszet a 4. ábrának II—II vonala szerint. A 5 4. ábra a gépnek felülnézete részben letört hordfelülettel. Az 5. ábra oly gépnek vázlatos rajza, melynél a hordfelület az alvázzal merev összeköttetésben áll és a súlypont a középtől 10 előre vagy hátra tolható. A G. ábra két motorral, három, az alváztól függetlenül mozgatható hordfelülettel és a középen ingaszerűen felfüggesztett gondolával bíró repülőgépet mutat. 15 Az (a) súlypont (1. ábra) a. (c) liordfelület síkján kívül fekszik, a (c) liordfelület pedig vagy mint a 2. ábrában (e) középpontjában a vízszintes (z) tengely útján az alvázzal mozgathatóan van összekötve, 20 vagy pedig, mint az 5. ábrában, az alvázzal merev összeköttetésben áll. xY repülőgépnek (cl) súlyponti függélyese mindkét esetben a repülőgép függélyes leszállásánál a. hordfelületnek (e) középpontján 25 megy át és a liordfelület síkjával derékszöget képez. Ezen függélyes leszállásnak előfeltétele azonban, hogy az egész repülőgépnek súlyponti függélyeséivel annak symmetriatengelye összeessen, mely körül a szabályos alakú és egyenletesen sűrű géptest van felépítve. A liordfelület is a. középtől kezdve előre és hátrafelé symmetrikus és súlypontja egyszersmind középpontja. Ennélfog v el cl symmetriatengel y függélyes 35

és merőleges és egyúttal átmegy a liordfelület középpontján, úgyhogy a köröskörül ható légellenállás a súlypont helyzetét nem tudja megváltoztatni. A súlyponti függélyes tetszőleges pontján átvezetett 40 metszet az ellenkező oldalnak tükörképét adja. Minden más szabálytalan test (repülőgép) vagy szabályos alakú, de egyenlőtlen sűrűségű géptest, melynél a súlyponti füg-45 gélyes nem egyúttal a symmetriatengely, a függélyessel kis szöget bezáró irányban fog leesni. A siklásnál és repülésnél a súlyponti függélyes nem megy át a liordfelület kö-50 zéppontján, hanem az előrehaladás irányához viszonyítva:, a repülésnél az említett középpont előtt és a siklásnál ezen középpont mögött hatol át a rézsút fekvő hordfelületen. 55 A (d) súlyponti függélyes tehát a (c) hordfelülettel a siklásnál és repülésnél hegyes szöget zár be. A (d) függélyes ennélfogva a (c) hordfelületre merőleges (x, y) középsíkkal is hegyesszöget képez, mely a repülőgép emel- & kedési szögének fokozódásánál nagyobbodik, míg a sebesség csökken. Függélyes fel szállásnál az említett szög a legnagyobb, vagyis 90°, a sebesség a legkisebb, a forgató nyomaték a liordfelület középpontjá- 61 ban zéró és a súlypont, valamint a hord-, felületi középponton átmenő függélyesek egymással párhuzamosak. A liordfelületi középpont és a motornak -a súlypontban való támadási pontja közötti távolságnak 71 növekedésével a liordfelületi középpontban fellépő forgató nyomatéknak ellenállása növekszik és csökkenti a repülési sebességet. Ha a (c) hordfelüleíben a csavar számiára kivágás van elrendezve vagy 7; a hordíelületek a törzstől kétoldalt vannak elhelyezve, akkor mindig a kivágással együtt vett felületnek elméleti középpontja mérvadó. A (c) felületnek az ennek középpontján 8( átmenő tengely körüli forgatása egy tetszőleges áttétel segélyével a pilótaülés felől történik és hasonló módon eszközöltetik a (c) felület és (b) alváz közti merev kapcsolatnál az (a) .súlypontnak az (x, S£ y) síkból való előre- vagy hátratolása. A (h) mótorerő, mely a (c) liordfelület síkján kívül fekvő (a) súlypontban vagy a (d) súlyponti függélyesnek valamely más pontjában támad, előidézi, hogy a csavar 9C vonóereje folytán a (c) felületre kifejtett nyomás az (e) felületi középpontban az (i) nyíl irányában felfelé és hátrafelé ható iorgató nyomatékot létesít, amikor is az (a) súlypont az (e) középponton átmenő 9£ függélyes elé jut. A (b) alvázzal a. (j) kormányfelületek vannak csuklósan összekötve. Ezekkel a kormányfelületekkel az előbb említett, az (e) pontban ható hátrafelé IC irányuló forgató nyomatékot az ellenkező irányban (felfelé és előre) az (il) nyíl irányában befolyásoljuk, vagyis az erőknek ezt a játékát a (c) felületnek és a (j) korma nyf el ül eteknek beállítása által hozzuk IC a minden irányban és helyzetben való repüléshez szükséges helyzetbe és így létrehozzuk a szükséges erökiegyenlítést az ugyanazon helyzetben tetszőleges sebességgel való repüléshez. Hasonló módon 11 viselkednek aiz erők, ha a (h) vonóerő a (c) liordfelület síkja fölött hat, amikor is az (e) pontban lefelé és hátrafelé irányított forgató nyomatékot a felfelé állított kormány az ellenkező irányban befolyá- 11 solja, vagyis lefelé ós előre, miáltal ezen forgató nyomaték kiegyenlíttetik. A repülőgépnek lefelé menete tehát a mótor-