92390. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKBGft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92390. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. Repülőgép. Schuh Ferenc Déli vasúti felügyelője Wien. A bejelent ás napja 1923. évi december hó 29-ike. A találmány tárgyát repülőgép képezi, melynél a hordfelületnek az előremozgáshoz (repüléshez, siklásihoz, vitorlázáshoz vagy leesésihez) szükséges szögállását azon > függélyeshez képest, mely a hordfelület síkján kívül fekvő súlyponton átmegy, azáltal érjük el, hogy az alváztól függetlenül mozgatható hordfelületnél ez utóbbi egy vízszintes tengely körül beállítható, ) míg ha a hordfelület az alvázzal egy merev egésszé van összekötve, a szögállás változtatása a súlypontnak eltolása által eszközöltetik, vagy végül mindkét eszköz egymással kombinálva alkalmaztatik. > Mindkét esetben, az alvázzal csuklósan összekötött kormány közvetítésével, lehetővé van téve úgy a mótorerő segélyével való repülés, mint a mótorerő nélküli siklás és vitorlázás, amikor is az első eset) ben —• vagyis a repülésnél — a motoros vonóerő és a második esetben, vagyis a vitorlázásnál, a szél támad a súlypontban. A találmány szerinti repülőgépnél a repülés1

elve azon alapszik, hogy a gépnek i súlyponti függélyese a gép nyugalmi állapotánál a hordfelület síkjának középpontján megy át. A repülésnél a hordfelület hátrafelé lejt, a súlyponti függélyes a hordfelület síkjának középpontján átmenő füg) gélyes előtt fekszik és repülés az alvázzal csuklósan összekötött kormány segélyével eszközöltetik. Ha a repülőgépet a nyugalmi helyzetből (a levegőben való repülési helyzetből) i szabadon hagyjuk esni, akkor az előrevagy hátrafelé lesiklik, aszerint, amint a súlypontból a tartófelület síkjára húzott merőleges ezt a síkot középpontja előtt vagy mögött metszi. ) Ez a helyzet a gépnek alaphelyzete a repülés közben, amikor is a súlypont a hordfelület síkjának középpontja elé tolódik és ez egyszersmind alapfeltétele a siklásnak és vitorlázásnak, hogy üzemen kívül levő mótornál felbillenés és felborulás 4h nélkül simán lehessen a földre ereszkedni. Ismeretesek már vízszintes tengely körül beállítható hordfelülettel bíró repülőgépek, melyeknél a csavar vonóereje a súlyponton kívül és pedig vagy a hordfelület sík- 50 ján kívül, vagy esetleg magában ebben a síkban, nevezetesen a forgáspontban támad. Ezeknél a gépeknél azonban vagy egyáltalán nincs gondoskodva a hordfelületnek a hossz-stabilitás szempontjából való 55 beállíthatásáról, vagy pedig magának a hordfelületnek súlypontja tolatik el, vagy a hordfelület saegélytoldatok segélyével előre vagy hátrafelé meghosszafebíttatik, aszerint, amint azt a beállási szög meg- 60 láván ja. Az ily gépeknél egyik esetben sem történik azon forgató nyomaték kiegyenlítése, mely a mótorrepülésből a siklásba való áttérésnél vagy fordítva előáll. Ezzel szemben a találmány tárgyánál a 65 kiegyenlítő kormány kapcsolatban a beállítható hordfelülettel, ill. a beállási szögnek változásával a csavarvonóerőnek a súlyponton átmenő függélyesben való támadásánál igen hatásos eszközt képez a 70-fenti feltételeknek kielégítésére. A mellékelt rajzban a találmány tárgya néhány foganatosítási alakjában van feltüntetve. Az 1. ábra az erők működési módját szem- 75 lélteti vázlatosan. A 2—4. ábrák oly repülőgépnek vázlatos rajzai, melynél az 1. ábrában szemléltetett erőhatások vannak érvényesítve. A