92309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sörnek erjesztésére és érlelésére

nálva és így további levegőbevezetésre van szükség, ami finom elosztott levegő­nek a sörön és az élesztőn való keresztül­fuvatása révén történhetik. 5 Ahelyett, hogy a főerjesztésből az élesz­tőnek csak egy részét, hagynék meg az er­jesztőtartályhan, az élesztőt egészen eltá­volíthatjuk és a tartályba új élesztőt tölt­hetünk, mely már régibb, mint a főerjesz-10 tésnél használt élesztő és mely többé nem csírázik. Az élesztőnek a főerjesztésnél történő fejlődése és nagy mennyiségben való le­ülepedése azonban még különös nehézsé-15 gekkel jár éppúgy, mint a hideg eljárási szakaszból a melegbe való áttérés is; a találmány ezen nehézségek legyőzésére is kiterjed. Az erjesztőtartálynak legalsó, tölcsér-20 alakú részében nagy mennyiségekben le­ülepedő élesztőnek a légszegény cefrében és különösen az első ízben leülepedő élesz­tőrétegeknek szoros egymásrahelyeződése folytán az a hajlandósága, hogy magában 25 szétbomoljók és ezáltal kozmaolaj-fajtájú káros anyagokat képezzen, amit többféle­képen kerülhetünk el. A leülepedett élesztőnek fellazítása az egyik megoldás. Hogyha az erjesztőtartálynak fenekét, 30 melyre az élesztő lerakódik, akként ké­pezzük ki, pl. likacsos kőből állítjuk elő, hogy egész kiterjedésén keresztül finomra elosztott gázáramot — első sorban szén­savat — vezethetünk, akkor ezzel az élesz-35 tőt! fellazíthatjuk. Ha kevés levegőt adunk a gázhoz, akkor ez is gátolja a bomlást. Másik megoldás szerint az élesz­tőt, leülepedés közben, fokozatosan lebo­csáthatjuk, úgyhogy túlnagy tömegek 40 nem rakódnak le és különösen a legelőször lerakódott élesztő nem marad túlsoká az erjesztőtartályban. A legfontosabb azon­ban az élesztőnek hidegben való „hirtelen hűtése". Ezen célból az erjesztőtartálynak 45 alsó tölcsérterét egy hűtőköpennyel lát juk el, melynek segélyével a hőmérsékle­tet a legalsó tartályrészbeii a tartály felső részében levőnél még néhány fokkal ala­csonyabbra csökkentjük egész 1° C-ig, 60 mely hőmérsékletnél a káros bomlás már nem következik be. Az átmenet az eljárás első szakaszából a másodikba célszerűen akként történik, hogy akár a tartályban visszamaradt, 55 akár az újból betöltött élesztőnek szellőz tetősét a melegítéssel egyidejűleg kezd­jük meg. A melegítést legegyszerűbben gőz befecskendezésével végezzük, de lehet erre a célra az előbb hűtésre alkalmazott alsó köpenyben valamely melegítőfolya 60 dékot és egyidejűleg, mint ez szokásos, a felső köpenyt is felhasználni. A találmány továbbá az élesztőtartá­lyoknak sajátságos elrendezésében és azoknak az erjesztőtartályokkal való ösz 65 szeköttetésében áll. A találmány végül a magában véve is mert pasteurisáló eljárásnak egy külön leges alkalmazásában áll, mely itt a tar tályban is elvégezhető, miáltal az ilve- 70 gekben történő költséges pasteurisálást elkerüljük. A mellékelt rajzban a találmányt ké pező eljárás foganatosítására szolgáló, ugyancsak a találmányt képező berende 75 zés példaképen egy foganatosítási alak­ban, függélyes hosszmetszetben, illetve oldalnézetben van feltüntetve. A szellőzött, hűtött és a zagytól meg­szabadított cefréhez az (A) erjesztőtar 80 tályba hektoliterenkint két liter vagy en­nél több, tisztított és szellőzött élesztőt adagolunk, melyet az (F) élesztőkészlet­tartályból a (g) csövön keresztül nyo­munk az (A) tartályba. 85 A (p) nyíláson át elegendő pontossággal megfigyelhetjük, hogy az (F) tartályból alul mennyi élesztőt vezettünk el, mely­nek hőmérséklete a (H) hűtőköpeny révén körülbelül 0° C, míg a vegyiének hőmér- 90 séklete a beömlésénél 3°—6° C. Most ismert módon a (b) csövön keresz­tül, körülbelül 10 percig, levegőt fuva­tunk be és az eltávozó gázt felül, a (z) csövön keresztül kifuvatjuk. Az erjedés 95 kezdete feliéi' széiisavbuborékoeskák fel­szállása révén válik észlelhetővé, mely szénsavat a (z) csövön keresztül addig vezetjük el, míg" az légmentessé nem lesz, amitől kezdve az a (t) vezetéken keresz- 100 tiil a szénsavtartályba áramlik. A főerje­dés ekkor 3—5 nap alatt bevégződik. Ha ezalatt a hőmérséklet túlnagyra emelke­dik, a (K) köpennyel történő hűtés révén a hőmérsékletet 6°-ra vagy ennél kisebbre 105 egész 3°-ig csökkentjük. Ezen folyamai alatt, ismert módon, különösen annak vége felé, a (I)) szűrőlemezen keresztül, alulról szénsavat íuvatunk be, liogy az élesztőt mozgásban tartsuk és ezáltal an- 110 nak jobb hatását érjük el. Ekkor megkez­dődik az élesztőnek leülepedése, mely Ki—1 napot vesz igénybe. A leülepedés kezdetével hideg folyadékot vezetünk az (E) köpenybe, úgyhogy a hőmérséklet a 115 tartálynak alsó, kúpos részében 1° C-ra

Next

/
Thumbnails
Contents