92309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sörnek erjesztésére és érlelésére

— 3 — csökken, míg a tartály felső része valamivel melegebb maradhat. Az élesztőt, leülepedése közben, a szűrőlemeznek centralis (d) nyílásán keresztül többször eltá-5 volíthatjuk és pedig vagy belenyomjuk azt a (g) csövön keresztül a régi élesztő számára szolgáló (F) tartályba vagy a szabadba vezetjük a sörfőzdén kívüli más használatra, amit különösen akkor LO teszünk, ha az élesztő egészen kihasználódott. Ha a leülepedett élesztőt egészen eltávolítottuk és lebegő élesztő nincs elegendő mennyiségbein jelen, akkor az (F) 15 élesztőtartályból a (d) nyíláson keresztül új élesztőt töltünk az (A) tartályba. Ezután, rögtön megkezdjük a tartálynak melegítését, még pedig melegítőfolyadéknak az (E) és (K) köpenybe való beeresz-20 tésével vagy gőznek az (y) csövön keresztül való befecskendezésével. Egyidejűleg a (b) csövön keresztül levegőt vezetünk be, ami célszerűen akként történik, hogy a szénsavval kevert levegőt a (z) csövön 25 keresztül eltávolítjuk 6IS CTZ (X) ventilátoron keresztül ismét a tartályba vezetjük vissza. A levegőnek ezen körfolyamatát addig folytatjuk, míg a levegő-szénsavkeverék körülbelül 10% levegőt nem tar-80 talmaz. Ekkor az élesztőből elegendő mennyiségű levegőt vontunk ki ahhoz, hogy azt a végleges erjesztés tartama alatt hatásossá tegyük. A levegőt a (D) szűrőlemez finoman elosztja; megjegy-85 zendő, hogy ezen szűrölemez likacsosságának olyannak kell lennie, hogy a szűrőlemezt az élesztő el ne tömíthesse. Az élesztőnek ily szellőztetése akkor is célszerű, ha az (F) tartályból új, teljesen 40 szellőzött élesztőt veszünk. Egy különös megismerés abban áll, hogy a nemcsirázó élesztő a főerjesztésnek a leírt módon történő lefolytatása után végleges erjesztésre vagy érlelésre 45 még alkalmas, éppen úgy, mint a csírázó, friss élesztő a fodrosodásnál, vagyis ily kis élesztőmennyiségnek az elraktározó hordóba történő adagolásnál; viszont a főerjesztésből származó élesztőmaradék 50 nak vagy más öreg élesztőnek alkalmazása meggátolja hogy, amint ez a fodrosodásnál elkerülhetetlen, fiatal zamatanyagok képződjenek, melyek csak hoszszabb tartamú elraktározás után tűnnek 55 el ismét. Az élesztőmaradék itt tehát az öreg élesztőnek a régi előállítási eljárásnál az elraktározó hordóba áttömlőzött, a sörben lebegő maradékának hatását végzi, mely öreg élesztő az elraktározó hordó hidegében lassúbb továbberjesztést 60 idéz elő, mint a pótlólagos friss élesztő. Hogy erre képessé tegyük, az öreg élesztőnek levegőre van szüksége, az utólagos erjesztésének pedig melegben kell történni. 65 A találmány szerinti új eljárás foganatosításához az eddigi készülékeknek átalakítása részint szükséges, részint célszerű, amikor is az (A) tartálynak kúpos részére egy pótköpenyt szerelünk fel ak- 70 ként, hogy azt hűtő vagy melegítő folyadékkal lehet összeköttetésbe hozni; az utóbbit akkor, ha a melegítést nem befuvatott gőzzel végezzük. Az élesztőnek új alkalmazásához, annak 75 megőrzését és kezelését, valamint aa élesztőtartálynak összeköttetését az erjesztőtartállyal célszerűen módosítani kell. Ekkor kitűnik, hogy bizonyos körülmények között az élesztő számára csak 80 egyetlenegy tartály szükséges, megfelelő szerelékekkel, mely eset akkor áll elő, amikor csupán kis berendezésről és csak egy sörminőségről van szó. Ha különböző minőségű söröket állítunk elő ós ennek 85 folytán különböző élesztőfajtákat használunk, akkor az élesztőtartályoknak száma a különböző élesztőfajtákhoz és a berendezés nagyságához igazodik. Az (F) élesztőtartályban az élesztőt 90 tároljuk, de ismert eljárások szerint re generáljuk. Az (F) tartály a (H) hűtőköpennyel van ellátva, melynek segélyével az élesztő hőmérsékletét a tartályban 0°—4° C hőmérsékleten tartjuk. Ezen 95 tartályt azon tiszta fajélesztővel tápláljuk, mely a főerejsztésnél keletkezik és melyet a (d) nyíláson és a (g) csövön keresztül nyomunk át az (F) tartályba, míg az érlelés után megmaradó élesztőt nem 100 használjuk fel újból az eljárásban. Ezen tartályban az élesztőnek mosását és regenerálását akként végezzük, hogy alul, a (h) csövön keresztül, egy ezen célra ismert alkáliás folyadékot szivattyúzunk be, me- 105 lyet addig hagyunk az élesztővel érint kezesben, míg annak káros alkatrészei, az úgynevezett testintestek fel nem oldódnak. Éltkor a (h) csövön keresztül mosóvizet vezetünk be, úgyhogy az oldat az (S) töl llO cséren (vagy úszón) át a (k) csövön ke resztül lefolyik, ahol azt mosóvízzel utólag megmossuk; ezen folyamatot annyiszor ismételjük, ahányszor az szükséges. Az élesztőnek szellőztetésére az (m) lég- 115 cső szolgál. A (g) csövön keresztül az