92082. lajstromszámú szabadalom • Áramkörelrendezés jelzőberendezésekhez
— 5 — —1— 5 (i + y)a A fenti megállapítás, vagyis annak igazolása céljából, hogy xy — 1, jelöljük az egyes (T, R, X) és (L) elemeket vagy ö áramkör ágakat (1, 2, 3) és (4)-gyei, mimellett (1) és (2), valamint (3) és (4) függőségi kapcsolatban álljanak egymással. Továbbá tegyük fel, hogy a (4) áramkörágban levő elektromotoros erő szempont-10 jából az 1. egyenlet követelményei vannak kielégítve, míg az (1) áramkörben levő elektromotoros erő szempontjából a 2. egyenlet követelményei vannak kielégítve. (Sn ) legyen az az áram, amelyet az (1) 15 áramkörágba iktatott elektromotoros erő egysége az (1) áramkörágba, illetve elemben előidéz, (S1 2 ) pedig az az áram, amelyet az (1) áranikörágban levő elektromotoros erő egysége a (2) áramkörágban 20 idéz elő és így tovább. Ezen esetben az (1) és (2) áramkörágak, valamint a (3) és (4) áramkörágak függőségi kapcsolata folytán £>12 = S34. = O Az 1. egyenletből tehát 25 (g R, = (S4 2 )a R, + (ÍS4 1 )3 Rx = A- ... r. és a 2. egyenletből (SxO2 Rx - (S1 8 )2 K, + (S1 4 )2 R. = ^ • • • 2'. Már most az elemi algebrából levezet hető alapelv, hogy S4 1 = Sí 4 , vagyis a (4) 30 áramkörágban levő elektromotoros erő egysége révén az (1) áramkörágban keletkező áram egyenlő azzal az árammal, amely az (1) áramkörágban levő elektromotoros erő egysége révén a (4) áramkör-85 ágban keletkezik. Ha az 1'. egyenletet (R4 )vel és a 2'. egyenletet az (R^-vel megszorozzuk, úgy kivonás után marad: (S4 a )a R2 R4 = (S1 3 )2 Rj. R3 a) Az alkalmazott jelzéseknek megfelelően 40 már most a (3) áramkörágban fogyasztott energia x-szerese annak, amit a (4) áramkörág fogyaszt, ha az elektromotoros erő az (1) áramkörágban működik, ennek folytán a 45 (Sl t )» Rs = X (S1 4 )« R4 b) Hasonlóképpen az (1) vezetékágban fogyasztott energia y-szorosa annak, amit a (2) vezetókág fogyaszt, ha az elektromotoros erő a (4) áramkörágban működik, 50 amiből (S14)2 Ri = y (S2 4 )2 R2 0 A b) és c) egyenletek szorzata: (Sl s )2 Rj Rs = xy (S3 4 )2 R2 R4 d) Az a) és d) egyenletekből következik, hogy xy = 1. 55 Természetes, hogy az 5. egyenlettel megadott kifejezésnek értéke a lehetséges legnagyobb, ha y - 1. Ez azt jelenti, hogy a jeladó állomáson levő beszélő által szolgál,aíott távbeszélőenergia adott értékénél a 60 vonalvezeték útján összekötött jelvevő állomáson elrendezett hallgatóba a hasznosítható energiának lehetséges legnagyobb értéke jut, ha y = 1. Minthogy távbeszélőberendezéseknél az energiának lehetséges 65 legnagyobb értéke a hallgatóban, az első kívánalom, ennélfogva a <ávbeszélőállomást aképpen kellene kiképezni, hogy y = 1 legyen. Más megfontolásokból kifolyólag azonban nevezetesen a vonalzörejek 70 miatt ez a következtetés némikép módosul. Minthogy a vonalzörejek a vonalvezetékben keletkeznek, a hallgatóhoz jutó energia menyisége az v-,— értékkel aránvcs (lásd a 4. egyenletet), ellenben a másik 75 állomás beszélője által szolgáltatott enery gia mennyisége az r-.—~—rs értékkel ará(i + y)2 nyos (lásd az 5. egyenletet). Az utóbbi kiy fejezés viszonya az előbbihez , " , és 1 -f- 2 ennek értéke növekedik aszerint, amint y 80 1-nél nagyobb lesz. Világos, hogy az esetben, ha (y)-t egynél nagyobbra vesszük, úgy a távbeszélőállomás a jelzésekkel öszszehasonlitott vonalvezetékzörejeket megkülönbözteti, ami a jelvételnél kívánatos. 85 A megkülönböztetés kívánt mértéke természetesen a vonalvezeték jelenlévő zörejének értékétől függ. A gyakorlatban előforduló követelmények számára a végzett kísérletek szerint (y) értéke előnyösen 90 1.4. (y) ezen értéke mellett az összhatásfok 2.8%-kai csökken az y = 1 esetén lehetséges legnagyobb érték alá, míg a jelvétel hatásfoka egyedül 16.6%-kai csökken. Ily módon látható, hogy a vonalvezetékzöre- 95 jekkel szemben való megkülönböztetési jó fokát az összhatásfok csekély vesztesége mellett érjük el. Az összhatásfokra és a vonalvezetékzörejekkel szemben való megkülönböztetésre 100 vonatkozó fenti fejtegetések, tekintettel a vonalvezetékbe iktatott elektromotoros erőre, a következő kifejezésbe foglalhatók: E1 (I1 )« = yB,(IJ )' 6. Ezen egyenletben (y) értéke előnyösen 1 105 és 1.5 között fekszik. Ezek után áttérünk a találmány tárgyát tevő áramkörelrendezések ismertetésére,
