92082. lajstromszámú szabadalom • Áramkörelrendezés jelzőberendezésekhez

— 6 — amelyek közül az egyik a 2. ábrában van feltüntetve. Ezen ábrában (L) a távbeszélő vonalvezeték, amely a (T) beszélővel, (R) hallgatóval és az (NJ

;

X2

), valamint (X,,) 5 tekercsekből álló indukciós esévével ellátott távbeszélőállomásban végződik. Az (Nj) és (N2

) tekercsek ellenállása elhanyagolható, azonban az (X3

) tekercsnek az (L) vonalvezeték kiegyensúlyozása végett 10 nagy ellenállása van. Az (N\, N2

) és (X3

) tekercsek az (L) vonalvezetékkel sorozatosan vannak kapcsolva, míg a (T) beszélő a (b) és (c) szorítók közzé az (XJ tekercshez mellékáramkörbe van kapcsolva, az (R) 15 hallgató pedig a (c) és (e) szorítókkal aképpen van összekötve, hogy a nagyellenállású (N:

i

) tekercshez mellékáramkört képez. Kívánt esetben a nagyellenállású (X3

) tekercs olyan (X3

) tekerccsel helyet-20 tesíthető, amelynek ellenállása elhanyagolható és emellett külön (X) ellenálláselemet alkalmazunk, amint az a 3., 4. és 9. ábrában van feltüntetve. Az egyenáram útjának a távbeszélőál-25 lomáson való korlátozása végett a feltüntetett módon (11) és (12) kondenzátorok vannak elrendezve. A (11) kondenzátor elrendezése folytán az egyenáram a (T) beszélőn megy keresztül. A (12) kondenzá-30 tor elrendezése esetén pedig az összes egyenáram a hallgatón megy keresztül. A vonalvezetékről jövő egyenáram az (X,) tekercsen át a (b) szorítóhoz folyik és innen a (T) beszélőn, (R) hallgatón és (e) 35 szorítón át visszajut a vonalvezetékbe. Ezen áramkörelrendezés működési módja jeladás közben a 3. ábrában van feltüntetve, amelyben a nyilak az áram irányát bármely adott időpontban jelzik. A (T) 40 beszélő működésekor áramváltozások keletkeznek, ami azonos azon hatással, amelyet a hallgatóhoz kapcsolt változó elektromótoros erő idézne elő. Valamely adott időpontban (It

) áram folyik a (c) szorító-45 tói a beszélőn át a (b) szorítóhoz. A (b) szorítónál az áram eloszlik és az (I4

) áram, mely az (ls

) árammal egyenlő, az (X,) tekercsen (L) vonalvezetéken, (X) ellenálláson és az (N.,) tekercsen át az (e) szorító-50 hoz folyik, míg az (I,—I4

) áram az (I4

) árammal párhuzamosan az (X2

) tekercsen megy keresztül. Az áramátalakító tekercseiben ennekfolytán olyan értékű és irányú feszültségek indukáltainak, hogy a 55 (c) és (e) szorítók egyenlő feszültségeket kapnak, tigybogy a jeladás tartama alatt a hallgatón áram nem folyik keresztül és ennek következtében a távbeszélőállomás mellékhangtól mentes. Az áramkörelrendezés működési módja 60 a jelvétel tartama alatt a 4. ábrában van feltüntetve és az jelvevő feszültségnek a vonalvezeték végszorítóihoz való kapcsolása után a következő: Minthogy a segédellenálláson áram nem folyik keresztül és 65 a vonalvezeték a hallgatóval sorozatosan van kapcsolva, az (I,) árammal egyenlő (Íj) áram a (c) végszorítótól a hallgatón, az (e) végszorítón, (L) vonalvezetéken és (X,) tekercsen át a (b) végszorítóhoz fo- 70 lyik. A (b) szorítótól (1,) áram folyik a beszélőn át a (e) szorítóhoz. A beszélő árama nagyobb, mint a vonaláram és így (I,—14

) áram folyik a (c) szorítótól az (X.,) tekercsen át a (b) szorítóhoz. Az 75 áramátalakító tekercseiben olyan értékű és irányú feszültségek keletkeznek, hogy a (d) és (e) végszorítók feszültsége egyenlő, úgyhogy a jelvétel tartama alatt a segédellenállásban áramveszteségek nem 80 lépnek fel. A 2. ábrában feltüntetett áramkörelrendezésnél alkalmazott elemek azon viszonylagos méretezését, hogy a távbeszélőállomás a találmány szerinti követelmények- 85 nek megfeleljen, az alábbiakban adjuk meg. A fenti számítási képletek levezetésénél az áramátalakító tekercseinek ellenállása elhanyagolható. Feltesszük továbbá, hogy az áramátalakító tekercsei 90 között mágneses veszteség nincsen és hogy az önimpedanciák a távbeszélőállomás bármely alkatrészeinek impendanciáihoz vagy a vonalvezeték impendanciájához képest nagyon nagy. Kísérletekből kitűnt, 95 hogy ezek az egyszerűsítő feltételek indokoltak és hogy a felvett feltételek a gyakorlatban gondos kidolgozás útján nagy megközelítéssel megvalósíthatók. Á (T) beszélő és (R) hallgató közötti 100 függőségi kapcsolat feltételének kifejezése végett tegyük fel, hogy a beszélő áramkörében elektromotoros erő van elrendezve és tegyük fel, hogy a függőségi kapcsolat megkívánt feltétele ki van elégítve. Más 105 szavakkal, tegyük fel, hogy a hallgató végszorítói, tekintettel a beszélőhöz kapcsolt elektromotoros erőre, egyenlő feszültségű pontokban fekszenek. Legyenek (Ij, I2

, I.,) és Ii4

) azok az áramok, amelyek a 110 beszélőn, a hallgatón, a segédelienálláson és a vonalvezetéken mennek át, míg (Rt

, R.„ Il3

) és (R4

) az említett elemek ellenállása. A hallgató és beszélő függőségi kapcsolatának feltétele megköveteli, hogy 115 a jeladás alatt a hallgatón áram ne menjen át és eszerint 1., = 0. A 3. ábrából világos, hogy I?

>

= I4

. Minthogy a segédellen-