92082. lajstromszámú szabadalom • Áramkörelrendezés jelzőberendezésekhez
._ 4 — tetősben. Ezenkívül a távbeszélőállomás impedanciája a vonalvezeték felől egyenlő legyen a vonalvezeték impedanciájával. Az (R,) illetve (R2 ) ellenállású (T) beszé-5 lővel és (R) hallgatóval ellátott távbeszélő. állomáshoz az (R4 ) ellenálláson át (E4 ) elektromotoros erőforrás legyen kapcsolva és az eredő áramok az (L) vonalvezetékben (T) beszélőben és az (R) hallgatóban (I4 , 10 íj), illetve (I2 ) legyenek. A távbeszélőállomás végszorítói között levő impedanciának a vonalvezeték felől (R4 )-nek kell lenni és az összellenállás az (E4 ) elektromotoros erővel sorozatos kapcsolásban 2 15 (R4 ), mivel pedig a vonalvezeték árama (I4 ), ennélfogva Az összenergiafogyasztás ekkor a következő képlettel fejezhető ki: 20 (I4 P R4 + (IJ3 Ra + (I2 p R2 = I4 E4 = Minthogy a távbeszélőállomás által fogyasztott energia az (R ellenállás által fogyasztott energiával egyenlő és így az összes fogyasztott energiának fele, ebből 25 következik, hogy a 4. alatt (3. oldal, harmadik bekezdés) említett követelmény a következő képlettel fejezhető ki: (IJ9 = (i3 )a + (ii)9 R, i. •itv4 Ezen egyenlet szerint az energiafogyasz-30 tás az, (R4 ) ellenállásban a távbeszélőállomás energiafogyasztásával egyenlő és a távbeszélőállomás a vonalvezeték felől egyenértékű az (lt4 ) értékű ellenállással. Hasonlóképpen, ha a beszélő és a hall-35 gató konjugációs kapcsolatban állanak egymással, úgy annak feltétele, hogy a beszélő a vonalvezeték és segédellenállás számára a lehető legnagyobb teljesítményt szolgáltassa, a következőképpen fejezhető 40 ki: (E4 ) elektromotoros erő a beszélőben, a vonalvezetékben és a segédellenállásban (Ij, I4 ) és (I3 ) áramokat idézzen elő. Ekkor a lehető legnagyobb teljesítmény számára következik, hogy 45 (I,)" Ri = (I4 )2 R4 + (I.)4 R8 = ^ 2. A 2. egyenlet az 1. egyenlettel analóg és a 2. ábra kapcsán következőképpen értelmezhető: Kapcsoljuk le a beszélőt a. (b) és (c) végszorítókról és mérjük meg az impe-50 danciát az említett végszorítók között. Ekkor, ha a 2. egyenlet követelményei ki vannak elégítve, az ily módon megmért impedancia magának a beszélőnek impedanciájával egyenlő. Más szavakkal, a kombináció impedanciája a beszélő felől 55 magának a beszélőnek impedanciájával egyenlő. Amint az alábbiakban a találmány különös kiviteli alakjaira vonatkozólag kimutatjuk a 2. egyenlet az ismertetett ket- 60 tős függőségi kapcsolat és az 1. egyenlet feltételeinek következménye. Ezen körülménynél fogva a fentiekben felsorolt négy követelmény a távbeszélőállomással szemben csak három megszorítást tartalmaz. 65 Az általános fejtegetések kiegészítéséhez még hátra van annak vizsgálata, hogy hogyan oszlik el az energia a hallgató és a beszélő között a jelvételnél, valamint a vonalvezeték és segédellenállás között jel- 70 adásnál. Legyen (W0 ) a jeladó távbeszélőállomáson elrendezett beszélő által szolgáltatott távbeszélőenergia összmennyisége. Ekkor a 2. egyenlet szerint a vonalvezetékbe ós a 75 segédellenállásba jutott energia mennyisége Vi W0 . A segédellenállás által felvett energiamennyiség legyen x-szerese annak, amit a vonalvezeték vesz fel, ekkor a vonalvezeték által felvett energia, összege 80 l/a Wo p | úgyhogy a jeladás hatásfokának mértéke 1 (1 + x) A felvevő állomásra juttatott összenergiából a beszélő y-ször annyi energiát 85 fogyasszon, mint a hallgató. Ekkor a jelvétel hatásfokának mértéke 1 . . 4 d + y) Az összhatásfok az egyik állomás beszélőjétől az ezzel közlekedő állomás hall- 90 gatójáig nyilván a jeladás és a jelvétel hatásfokának szorzatával arányos, ennélfogva az összhatásfok a 3. és 4. képletből ( . ~x) (i + y) Ha (x) ós (y) független változók volná- 95 nak, úgy nyilván az összhatásfoknak lehető legnagyobb értéke x -= y = o esetben volna. A találmány alapelvei szerint kiképezett összes állomások számára azonban, mint az kimutatható, (x) és (y) az xy = 1 100 viszonynak megfelelő függőségben állanak. Ha a fenti egyenletből (x) értékét az említett viszony alapján kiküszöböljük, akkor az összhatásfok kifejezése következőképpen alakul: 105
