92082. lajstromszámú szabadalom • Áramkörelrendezés jelzőberendezésekhez

— 3 — zunk, amikor az említett távbeszélőállo­más vonalvezetéke önindukciós csévékkel nincsen terhelve és az kellő módon elosz­tott kapacitásokat tartalmaz. A 5 9. ábra olyan áramkörelrendezést mutató amely úgy, mint az előbbi távbeszélőállo­más, mellékhangok ellen védve van és olyan közeggel van felszerelve, amely a találmány tárgyának harmadik jellemző 10 sajátsága szerint alkalmazva meggátolja, hogy az elektromágneses hallgatóban kel­lemetlen recsegés lépjen fel, amikor a be­szélőn és hallgatón átmenő egyenáramú áramút megszakad. 15 Az alább következő képletekből világo­san kitűnik, hogy az alkalmazott transz­formátornál a tekercsviszonyok általában pozitívok vagy negatívek lehetnek asze­rint, hogy minő értékei vannak a vonal-20 vezeték és a beszélő ellenállásainak. Ha tehát az alkalmazott többtekercses transz­formátornál az egyik vagy mindkét tekercsviszonynak negatív értéke van, az aképpen értelmezendő, hogy azon csévék 25 tekercsének viszonylagos iránya, amely­nek tekercsviszonya negatív, a rajzon fel­tüntetett tekercsirány fordítottjának kell lenni. A gyakorlatban általában pozitív értékek alkalmazandók. 30 Hogy a találmány célját szemléltessük és megvilágítsuk azokat az alapelveket, amelyeken a találmány tárgyának összes különös kiviteli alakjai alapszanak, az alábbiakban a találmány általános elmé-35 leti magyarázatát adjuk, amely mindazon távbeszélöállomásokra érvényes, amelyek az előzőkben megállapított követelmények­nek megfelelnek. Az alább következő fejte­getésekben és egyenletekben, valamint 40 képletekben a mennyiségeket jelző betűk mellé írt (1, 2, 3) ós (4) számok sorrendben a (T) beszélőre, (R) hallgatóra, (X) segéd­ellenállásra és az (L) vonalvezetékre uta­lunk. így tehát (11 , I2 , I,,, I4 ) a (T) beszé-45 lőn, az (R) hallgatón, (X) segédellenállá­son, illetve (L) vonalvezetéken átmenő áramot, míg (R,) a beszélő ellenállását, (R2 ) a hallgató ellenállását jelenti és így tovább. 50 Vizsgáljuk meg olyan távbeszélőállo­mást, amely beszélővel, hallgatóval, segéd­ellenállással ós alkalmas áramátalakító tekercsekkel van felszerelve, mimellett az említett alkatrészek adott impedanciájú 55 vonalvezetékkel állanak összeköttetésben. A vonalvezeték két azonos távbeszélőállo­mást a szokásos módon köt össze egymás­sal és azok között közlekedési összekötte­tés áll fenn. Jól ismert alapelv, hogy ha végszorítók között fekvő impedancia elek- 60 tromótoros erőforráshoz van kapcsolva és pedig Z = R4 + i R'4 impedanciájú vonal­vezetéken át, ahol (R4 ) az ellenállás és (R'4 ) az impedanciának reaktancia-össze- " tevője, úgy a lehető legnagyobb energia 65 fogyasztás számára a végszorítók között levő impedanciának R — i R'4 -nek kell lenni. Különösen, ha a vonalvezeték impe­danciájának nincsen reaktancia össze­tevője, úgy a végszorítók között levő el- 70 rendezés impedanciájának a vonalvezeték felől, a vonalvezeték ellenállásával kell egyenlőnek lenni. Ezen esetben annak fel­tétele, hogy a távbeszélőállomás energia- < í fogyasztása a vonalvezetéktől a lehető leg- 75 nagyobb, az, hogy a távbeszélőállomás im­pedanciája a vonalvezeték felől egyenlő legyen a vonalvezeték impedanciájával. A fenti megállapítások értelme a 2. ábra kapcsán a következőképpen magyarázható. 80 Kapcsoljuk le a távbeszélőállomást a vo­nalvezetékről és mérjük meg annak impe­danciáját az (a) és (e) végszorítók között. Az ily módon megmért impedancia a vonalvezeték impedanciájával legyen 85 egyenlő. Két végén ezen feltételnek meg­felelő távbeszélőállomásokkal végződő vo­nalvezeték esetén, a vonalvezeték az egyik vagy másik távbeszélőállomásról való jel­adást illetőleg olyan ellenálláselemmel 90 helyettesíthető, amely a vonalvezeték ellenállásával egyenlő. Minden, gyakorla­tilag véve kicsiny reaktanciahatás közöm­bösítő reaktancia révén kiküszöbölhető es ezen elméleti fejtegetéseknél elhanyagol- 95 ható. Ez esetben annak feltétele, hogy a távbeszélőállomás a vonalvezetéktől a le­hető legnagyobb energiamennyiséget von­jon el, az, hogy a távbeszélőállomás impe­danciája a vonalvezeték felől olyan tiszta 100 ellenállás legyen, amelynek értéke a vo­nalvezeték ellenállásával egyenlő. Ez a feltétel nyilván a következő követelmény­nyel egyenértékű: Legyen a távbeszélő- ,, állomás végszorítóiho'z a vonalvezeték 105 impedanciájával egyenlő ellenálláson át elektromotoros erő kapcsolva: ez esetben a távbeszélőállomás által fogyasztott ener­gia egyenlő az említett ellenállás által fogyasztott energiával. 110 A segédellenállás és a vonalvezeték, továbbá a leírás bevezető részében (3. old., második bekezdés) megállapított 2. köve­telménynek megfelelő függőségi kapcso­latban áll, vagy más szavakkal, a segéd- 115 ellenállás tekintettel a vonalvezeték vég­szorítóihoz kapcsolt elektromotoros erőre, egyenlő feszültségű pontokkal áll összeköt-92082

Next

/
Thumbnails
Contents