91246. lajstromszámú szabadalom • Egyeddoldalt kiűríthető, szekrényes buktató kocsi a buktató műveletek végzésére szolgáló szerkezettel

ba.d billenőjáték végén az, ezen saruk közötti felület az alvázra erőteljes lökést gyakorol, ami a rakományt meglazítja és a rakománynak a kiürítési oldal felé 5 gyorsulást kölcsönöz. Ha a (b) és (c) saruk közötti szabad billenőjátók befejeződött, ismét egy lökés vagy ütés áll elő, ami a kocsiban esetleg még visszamaradt, utolsó tömegeket teljesen lazítja és kiürítését 10 eredményezi. A kezdeti helyzetbe való visszabuk tatásnál a szabad billenőjáték és a súlypontnak eltolódása az ellentétes értelemben megy végbe. A buktatósaruknak az alváz egész szé 15 lességére való kiterjesztése azt célozza; hogy a kocsi buktatásához és visszabillentéséhez szükséges erőket a súlypontnak említett eltolása által egyenletessé tegyük. Azonfelül a felső és alsó buktatósaru 20 nak a találmány szerinti kiképzése által elérjük, hogy a kocsit teljes rakománnyal nem csak kisebb személyzet segélyével buktathatjuk, mint amennyire eddigelé szükség volt, hanem lehetővé tesszük azt 25 is, hogy ugyanaz a személyzet az üres kocsit akárhányszor buktathassa, ami gyakorlati szempontból igen fontos, mert ez által a nem teljesen kiürített kocsiszek rényt ismételt buktatás révén a még hozzá 30 tapadó rakománytól megszabadíthatjuk. A buktató mozgás határolására, valamint a kocsiszekrénynek nyugalmi és buktatott helyzetbe való hozatalára a csuklós (g) és (g1

) kengyelek szolgálnak. Ütóbbiak-35 nak esetleges törésekor a határolásban közreműködik a lehetőség szerint egészen kihelyezett, szélső (c) buktatósaru is, mely a kocsiszekrény súlypontjának bekövetkezett eltolódásakor annak teljes felboru 40 lása ellen hat. A kocsiszekrény nyugalmi helyzetben és menetközben a találmány szerint közvetlenül az (a) fő-buktatósaruhoz csatlakozó (e') gyámra támaszkodik, miáltal a é& fő-buktatósaru részben tehermentesül és túlságos kopástól is védve van. Az (e') gyámnak a fő-buktatósaruhoz való közvetlen csatlakozása tekintetében fontos, hogy a nyugalmi helyzetbe való billentés 50 kor, valamint a rakomány szállítása közben fellépő összes erő a kocsifenék hoszszanti (m) főtartójára vitessék át. A találmány szerint az (e') gyám akként van kiképezve, hogy hátsó határolása a 55 kocsiszekrény buktatott helyzete mellett a tartó (g, g1

) kengyeleknek (f) ütköeö felületet nyújt. Szélső kibuktatott helyzet nél tehát a tartó kengyelek ezen (f) felü letre támaszkodnak és a kibillenést hatá rolják. 60 A felső (g) tartókengyel a találmáns szerint a billentőrúd bedugására és meg erősítésére (o1

) füllel vagy effélével van ellátva. Ily módon a billentőrúd a talaj tói kis magasságban foglal helyet, miért 65 is kényelmesen és veszélytelenül kezelhető, de meg azért is, mert mozgásszöge lénye gesen kisebb, mint a kocsiszekrény bille nési szöge. A buktatáshoz szükséges eró nem a tengely segélyével vitetik át a* 70 emelőkre és azonfelül a szokásos kapcsoló és zárókészűlékek is elesnek. A 4—6. ábrákon bemutatott foganatosí tási alak a fentiekben leírthoz hasonló és főleg a buktatóműveletek előidézésére 75 szolgáló készülékre vonatkozik, melynél a csuklós kengyelpár felső tagja a forgáscsap körül mint könyökemelő meghatáro zott távolságban behelyezett csappal vagy effélével van ellátva, melynek segélyéve] 80 a kocsi buktatása a különleges kiképzésű buktatószervvel akként történik, hogy mindkét csuklós kengyel és a buktató' emelő közvetlenül a felső és alsó részen meghatározott távolságban vannak csukló 85 san megerősítve. Visszabillentósnél 9 buktatóemelő révén az alsó részen elrendezett görgő lép működésbe. A villás buktatószerv a kocsiszekrényt azáltal védi meg a túlbillenéstől, hogy egy oldalsó tá- 90 masztékba ütközik. Ezeken a rajzokon az eddig használt jelzések ismétlődnek; azonfelül a buktató emelő (h)-val, az oldalsó támaszték pedig (i)-vel van megjelölve. Azt a részt, hol a 95 (h) buktatóemelő villaszerűén zárva van, (k)-val jelöltük. (6. ábra), míg a billentő rudat (1) -lel és ennek rögzítőcsapját (n)nel. A felső tartókengyel (p) csap körül forgathatóan van elrendezve, mely (o) 1( csap mellett van elhelyezve, (q)-val egy lánc, (r)-rel pedig a két oldalt elrendezett görgők vannak megjelölve, melyek a (h) buktatóemelő visszapattanásakor működnek. A billenőmozgás ezen szerkezeti meg- l< oldásnál is határoltatik és a nyugalmi, valamint kibillentett helyzetbe való hozatal a csuklós (g, g1

) kengyelek segélyével történik. Ezen kengyelek törésekor a határolást a (c) saru végzi. Kengyeltörés 1 esetén egy további biztonság abban áll, hogy a felső (n) csapon megrősített és (k)-nál villaszerűén zárt (h) buktatóemelő az oldalsó (i) támasztékba való ütközés által a kocsiszekrényt felborulás ellen biz- l tosítja. Az alváz erős forgatóerőktől, melyek azt a vágányról esetleg leforgatnák,