91040. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű belsőégésű erőgép

— 2 — készülék fekszik, úgyhogy a gyújtás idő­pontjában már csak a minőségileg legjobb és a gyulladásra leginkább alkalmas ke­verék veszi körül a gyujtókészüléket, míg 5 a friss keveréknek azon részei, amelyek részben a visszamaradt égési gázokkal ke­veredtek, a kiömlőnyílások tájékán, vagyis a gyűjtőhelytől távolabb foglalnak helyet. Egy ilyen módon kiképezett mótor nagy 10 töltést, jó keverékeloszlást és a keverék­nek előnyös kihasználását teszi lehetővé; megengedi oly keverékek felhasználását is, melyeknek nagy a levegőfeleslege, minthogy a keveréknek maradékgázokkal 15 utólag való felhígítása azon a helyen, ahol a gyújtógyertya fekszik, nem követ­kezhetik be. A 3. ábra a (h) és (f) hasítékok, vala­mint az (i) egyenesvezetékek elrendezését 20 mutatja. Az (i) vezetékek arra szolgál­nak, hogy az (f) kiömlőhasítékokat a du­gattyú szívási lökete alatt a külső levegő­től elzárják és az egész szívási löket alatt zárva tartsák. A 25 4—6. ábrák az ismertetett elvek sze­rint szerkesztet oly motornak kiviteli pél­dáját mutatják, amelynél a henger az égés és a töltés között levegővel mosatik ki; ezt a mosási munkafolyamatot ugyan-30 csak a csőtolattyú gyanánt kiképezett du­gattyú vezérli. A 4. ábra a mótor hosszmetszete, az 5. ábra y—y vonala szerint; az 5. ábra keresztmetszet, a 85 6. ábra a dugattyú hosszmetszete. Itt ismét (a) a mótorszekrény, amely a hengervezetéket és a forgattyúhajtást tar­tarmazza; (b) a csőtolattyú gyanánt ki­képezett dugattyú, (c) a levehető henger-40 fej, (d) a gyujtókészülék, (e) átáramló­csatornák, (f) kiömlőhasítékok, (g) keve­rékbebocsátóhasítékok, (h) átáramlóhasí­tékok, amelyek az égési térhez vezetnek, (i) a dugattyú egyenes vezetékei, ame-45 lyek az (f) kiömlőhasítékokat a szívó­löket alatt elfedik, (n) a már ugyancsak említett nyílások, amelyeken át a belső hűtés céljából levegő áramlik a szekrény­fal és a hengerfej közé. A már ismertetett 50 kivitelhez képest többlet itt két (rl) nyí­lás, amelyek a (c) hengerfejben a (g) ke­verékbeboesátónyílásokkal átellenesen fek­szenek, valamint két (r) nyílás, melyek a (b) dugattyúban az (rl) nyílások vezér-55 lése céljából vannak kiképezve. Az (rl) nyílások az (e) csatornákkal a (v) vezeté­kek útján kapcsolatosak és e kapcsolat akkor jön létre, amidőn az (r) és (rl) nyí­lások fedésbe kerülnek. A mótor működési módja a következő: 60 A dugattyú felfelé mozgásánál az (a) térben vacuumot létesít, amely az (e) csa­tornákra is kiterjed. Röviddel felső holt­ponti állásának elérése előtt a dugattyú alsó élével a (g) keverékbebocsátóhasító- 65 kokat szabaddá teszi, ami által az (a) térbe keverék áramlik be. Egyidejűleg az (r) és (rl) nyílások a hengerfej belső tere, vagyis a külső levegő és az (e) csatornák között összeköttetést létesítenek, miáltal 70 a csatornák friss levegővel telnek meg. A dugattyú lefelé haladásánál az (a) tér­ben foglalt keveréket, valamint az (e) csatornákban foglalt friss levegőt kompri­málja. Röviddel a dugattyú alsó holtponti 75 helyzete előtt a (h) hasítékok az (e) csa­tornák és az égési tér között összeköttetést létesítenek, amikor is az (e) csatornákban foglalt friss levegő az égési térbe áramlik és az égési gázokat maga előtt kitolja. 80 Most azután friss gáz áramlik be az égési térbe, mely azonban a maradék égési gá­zokkal már nem keveredhetik. Miként már említve volt, a beszívott és kompri­mált töltés térfogata nagyobb az égési tér 85 felvevő térfogatánál, úgyhogy a keveré­ken felül még elegendő menyiségű friss levegő is szívható be, mely a henger ki­mosására használható fel és mely az égési térbe hozható anélkül, hogy ezen térnek 90 keverékkel nem kielégítő módon való töl­tésétől kellene tartani. Ezen elrendezés előnyeit a következőkben foglalhatjuk össze: 1. az égési térnek teljes megtisztítása a 95 maradék égési gázoktól; 2. az égési gázoknak és a beáramló friss gáznak egymástól egy mosólevegőréteggel való elválasztása; 3. az egyenáramban beömlő keveréknek 10c célirányos rétegezése oly módon, hogy a magas fűtőértékű keverékrészek a gyűjtő­hely közelébe kerülnek; ennek következ­ménye a tüzelőanyag legmesszebbmenő kihasználása, magas thermikus hatásfok 105 és a mótor jó szabályozhatósága. A talál­mány szerinti gépnél oly keverékek is al­kalmazhatók, amelyek nagy levegőfelesle­gük folytán már a robbanhatóság határán állanak, mivel, miként már említve volt, 11c a keverék változatlan összetételben, nem pedig maradék égési gázokkal felhígítva, kerül a gyűjtőhelyhez. A mosólevegőnek a hengerfej belső teréből való vétele ezen térben minden dugattyúlöketnél a levegő 115

Next

/
Thumbnails
Contents