91040. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű belsőégésű erőgép

— 3 — mozgását és annak megújtását eredményezi, ami által a hengerfej hatályosan hűttetik, minthogy, úgy belsejében, mint csúszófelületein az (n) nyílások által 6 állandóan friss levegővel öblíttetik körül. A 7. ábra oly kiképzést mutat, melynél csak friss levegő szívatik be, az égéshez szükségelt tüzelőanyagmennyiséget pedig 10 egy, a mótor által hajtott adagolószivatytyú szállítja a munkahengerbe. A jelölések ugyanazok, mint az 1. és 4. ábrán. A& előzőkhöz képest új itten a (p) szivattyú a hozzátartozó (o) csővezetékkel, mely a 15 tüzelőanyagot vagy közvetlenül az égési térbe szorítja, (a rajzon szakadozott vonallal feltüntetve) vagy az (ol) és (o2) csővezetékek útján venturicsőszerűen kiképezett (q) porlasztófejeken keresztül a 20 már ismertetett (h) nyílásokon át az égési térbe szorítja. Ezen utóbbi kiképzésnél a (q) Venturi-csövek hatása alatt az (e) csatornákon átáramló levegő az (ol) és (o2) csöveken átáramló tüzelőanyaggal hatá-25 lyosan kevertetik. A 8—10. ábrákon oly kiképzés van bemutatva, amelynél a mótor szintén csak friss levegőt szív be, a szükséges tüzelőanyagmennyiséget két nyomás alatt mű-80 ködő elgázosító szolgáltatja, amelyek a keveréket a már ismertetett kivitelekkel azonos módon egyenáramban az égési térbe továbbítják. A 8. ábra a mótor hosszmetszete, a 85 9- ábra keresztmetszete, a 10. ábra függélyes metszet a 9. ábra x—x vonala szerint. A 8. ábrán a mótor részei ugyanazokkal a hivatkozási betűkkel vannak megjelölve, 40 mint az 1., 4. és 7. ábrán, (s) az elgázosítók úszókamráit jelöli, (o) ezen készülékek tüzelőanyagbefecskendezőcsöve, (p) nyomáskiegyenlítőcsövek, melyek az úszótérben állandóan azt a nyomást tartják fenn, 45 amely az (e) átáramlócsatornákban uralkodik, (t) tüzelőanyaghozzávezetőcsövek, amelyek a tüzelőanyagtartálytól az elgázosítóig vezetnek. A mótor működési módja a következő: 50 A dugattyú felfelé haladásánál a (g) levegőbebocsátónyílásokat szabaddá teszi, miáltal az (a) térbe friss levegő áramlik be. Egyidejűleg a (b) dugatyú (r) hasítékai az (e) átáramlócsatornák és a (c) 55 hengerfej belseje között kapcsolatot létesítenek, minek következtében az (e) csatornák friss levegővel telnek meg. A dugattyú felfelé haladásánál az (e) csatornákban és a (p) csővezetékek útján az (s) úszókamrákban is vacuum keletkezett, 60 aminek folytán az (u) tüzelőanyagtartályból a (t) csöveken át tüzelőanyag szívatik be az elgázosítókba. A (b) dugattyú lefelé -haladásánál az (a) térben és az (e) átáramlócsatornákba lévő friss gázt kom- 65 primálja, amíg röviddel legalsó állásának elérése előtt a (h) átáramló hasítékok a friss gáznak az (e) csatornákból az égési térbe való átáramlását teszik lehetővé. Eleinte csak csekélyebb mennyiségű friss 70 levegő áramlik át, amely — egyenáramban — a henger kimosását végzi. Ezután a (q) Venturi-csövek hatására az elgázosítókból az (o) tüzelőanyagvezetőcsöveken át tüzelőanyag lép ki köd alakjában az 75 égési térbe, mely az utána áramló friss levegővel keveréket alkot. Ha ezen kivitelnél az (r) csatornákon történő külön levegőáramlást elhagynók, úgy a töltési folyamat befejeztével az (e) csatornák 80 felső részében még tüzelőanyaglevegőkeverék maradna, mely a következő töltésnél legelőször áramlana be az égési térbe. Friss levegőnek az (r) csatornákon át való beömlése már most azt eredmé- 85 nyezi, hogy a (h) hasítékok nyitásánál először is friss levegő kerül mosólevegő gyanánt az égési térbe, míg a tüzelőanyagszállítás az (o) csöveken át a (a) Venturi-porlasztók útján fellépő gyorsító 90 erők hatása alatt csak később kezdődik. Ennek a kiképzésnek, éppen úgy mint a megelőzően ismerteiteknek az az előnye, hogy az égési tér tökéletesen megtisztíttatik az égési maradványoktól, ezen égési 95 maradványok és a friss gázkeverék egymástól teljesen elkülöníttetnek és az égési tér a töltőlevegő mennyiségének feleslege következtében tökéletesen megtöltetik, végül pedig azáltal, hogy a töltés egyen- 100 áramban a gyűjtőhely közelében lép be, a keverék okszerűen használtatik ki. A 11. és 12. ábrák a mosólevegő vezetésének egy különleges módját mutatják. A 11. ábrán (b) a dugattyú, amely itt 105 ismét csőtolatyúszerűen mozog a (c) hengerfej és az (a) mótorhenger között, (e) keverékhozzávezető csatornák, melyeken át a keverék az égési térbe vezettetik. Ez röviddel az előtt történik, hogy a 110 dugattyú legalsó helyzetét eléri és ez esetben a (h) hasíték hozza létre az (e) csatornák és az égési tér közötti kapcsolatot. A (b) dugattyú lefelé járásánál a (c) hengerfej és az (a) munkahenger közötti tér- 115 ben vacuum keletkezik, amely addig ma-