91002. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégfék vasuti vonatok és effélék számára
utak számára nagy pénzügyi megterhelést is jelentenek. A jelen találmány azon feladatot, hogy a fékhenger nyomása gyorsan bizonyos ala-5 csony nivóig emelkedjék és hogy innen kezdve -a lékhenger nyomása a kívánt végnyomásig lassabban növekedjék, teljesen új alapelv alapján oldja meg, még pedig olykép, hogy azáltal a fék oldási ideje egyál-1U talában nem befolyásoltatik. Emellett a jelen találmány tárgya az ismert minimális nyomószelepek úgy elvi, mint pedig szerkezeti hátrányait kiküszöböli. Ezt azáltal érjük el, hogy mindenekelőtt a nyomólég-15 fék oly alap-alakjából indulunk ki, melynél, mint például a törzsszabadalom tárgyánál, oly vezérlődugattyút vagy más hasonló elemet használunk, mely a fővezetékben létesített nyomásváltozások 20 alapján ezen nyomásváltozásoktól egyértelműen függő (arányos) helyzetekben mozog. Ezen vezérlődugattyú és hozzájatartozó tulajdonképpeni vezérlőtolattyú, illetve fékkormán yszelep megfelelő eleme 25 tehát együttesen olymódon ellenőrzik a nyomólevegőnek a segédlégtartályból (és a fővezetékből) a fékhengerbe való átáramlását, hogy a fékezés megindítása alkalmával a fékhengerbe gyorsan segéd-30 tartálylevegő (és vezetéklevegő) áramol be, amíg a kívánt minimális nyomás el nem éretik. Ezen nyomásnál a segédlégtartályból való erős átáramlás teljesen, a fővezetékből való átáramlás pedig (majd-35 nem) teljesen önműködően megszüntettetik, úgyhogy innen kezdve a még szükséges fékezőlevegő kizárólag vagy legnagyobbrészt a segédlégtartályból szűk fojtónyíláson át a fékkormányszelepen ke-40 resztül áramol a fékhengerbe; ennek folytán a fékezőnyomás további emelkedése csak lassan mehet végbe. A levegőnek kezdetben kívánt gyors beáramlása a fékkormányszelepen keresz-45 tül a fékhengerbe a vezérlődugattyú által a kívánt nyomás eléréséig nyitva tartott nyílások által közvétíttétik. melyek tehát a nyomólevegőnek közvetlen áramlási lehetősége mellétt úgyszólván egy mellék-50 vagy kerülőutat képeznek, mely a kívánt nyomás meghaladása esetén lezáratik, úgyhogy ekkor már csak a közvetlen út marad meg. Ugyanazon módon, ahogy a í'éklevegőt a segédlégtartályon át a fékhenger felé vezéreljük, a vezérlődugattyú lőtt levő levegő is a fővezetékben a fékormányszelepen át vezethető a fékhenerbe, ami kot is á kívánt bizonyos nyomás elérése alkalmával a vezérlődugattyú által az átáramlási keresztmetszetet szin- 60 tén teljesen vagy részben lezáratjuk. A féknyomás növekedési görbéjének alakja a tehervonat-beállítástól a személyvonatbeállításra egyszerűen azáltal változtatható meg, hogy a fékhengerszelep záró- 65 ősapját átállítjuk, mimellett vagy megmaradhat ugyanazon törvényszerűség, azonban más méretarányokban vagy pedig egyáltalában a féknyomás görbéjének növekedési törvényszerűsége is megvál- 70 tozhat. A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező nyomólégfék foganatosítási példája látható. Az 1. ábrán látható a berendezés hosszmet- 75 szete. A 2. ábra pedig a záróesapon át vett hosszmetszet. A 3. árba a zárócsap tengelyében az 1. ábra szerinti berendezésen át vett kereszt- 80 metszet. A 4. ábra részleges hosszmetszet. Az 5. ábra pedig a henger vezérlődugatytyúján át vett részleges metszet. A 6., 7., és 8. ábrán a szelep tulajdonkép- 85 peni zárócsapján át vett ez utóbbinak három különböző helyzetében adódó keresztmetszet látható. A (K) vezérlődugattyú, mely a (4) vájattal van ellátva, a (d) dugattyúrúd út- 90 ján a (TI) tányérlapot hordja, melyhez az (í1 !) rúgó támaszkodik, mely viszont a vezérlődugattyú (s) tolattyúját viszi magával, mely a kagylószerű (a) vájattal és a (z) csatornákkal van ellátva, egyébként 95 azonban a (d) dugattyúrúdon lazán van vezetve. A (d) dugattyúrúd továbbá a (T2) tányérlapra támaszkodik, mely a kettős (F2) rúgón nyugszik, mely a (K) vezérlődugattyúra beható vezetéknyomással 100 tartja fenn az egyensúlyt és ennélfogva oldott fék esetében meg van feszítve, a legnagyobb fékhengernyomásnál pedig feszültsége megfelelően kisebb. A (D) hengertok az (e) bebocsátási-csőcsonkával 105 van ellátva, (2. ábra), továbbá az (o) csatlakozással a fékhenger számára és végül az 1. ábrán letörve jelzett (B) segédlégtartály számára való bebocsátó-csonkával, mely az (E), (El) és (1) bebocsátó-csa- no tornákkal és az (y) kibocsátó-csatornával van ellátva. A (D) tok továbbá az (i) kibocsátócsőcsonkával a (kl, k2, k3 és 2) vájátókkal, az (0, ol, és 6) csatornákkal, továbbá az (L) szelencével van ellátva, 115