90955. lajstromszámú szabadalom • Ipari tüzelés

kalmasak, a 4., 6. és 9. ábrán a tüzelőszer­kezetek függőleges vízcsöves kazánokkal kapcsolatban vannak bemutatva, míg a 3., 5., 7., 8., 10. és 11. ábrán, ugyanúgy mint 5 az 1. ábrán, szokásos elrendezésű vízszin­tes vízcsöves kazánok láthatók. A 12. és 13. ábrákon a tüzelőszerkezetnek további foganatosítási alakját tüntettük fel és pedig a 12. ábrán függőleges közép-10 metszetben és a 13. ábrán a 12. ábra 13—13 vonala szerint vett metszetben, illetve fe­lülnézetben. A 14. és 15. ábra a tüzelőszerkezetnek to­vábbi foganatosítási alakját szemlélteti. 15 A 14. ábra a tüzelőszerkezetnek függőle­ges metszete, míg a 15. ábra a 14. ábra 15—15 vonala szerint vett vízszintes met­szet illetve felülnézet. A 16. és 17. ábrák a tüzelőszerkezetnek oly 20 foganatosítási alakját mutatják, mely nagy teljesítmény elérését teszi lehetővé anélkül, hogy a gőzkazán ágyazásának különösen nagy szélességet kellene adni. Emellett a 16. ábra a tüzelőszerkezetnek 25 függőleges hosszmetszete és a 17. ábra a 16. ábra 17—17 vonala szerint vett metszet. Ha a találmány tárgyát képező tüzelő­szerkezetet vízszintes elrendezésű (10) gőzkazánnal (1., 3., 7., 8., 10., 11. és 16. ábra) 30 vagy függőleges elrendezésű a (11) gőz­kazánnal (4., 6. és 9. ábra) kapcsolatban alkalmazzuk, akkor, a (12) tüzelőtér elő­nyösen a kazán homlokoldala előtt van elrendezve, mint ez az úgynevezett előre-88 nyúló homlokzatú kemencék vagy sütő­kemencék tüzelőszerkezeteinél ismeretes. Az ábrázolás egyszerűsbítése kedvéért, a legtöbb ábrán, a 2. ábra kivételével, víz­szintes (13) síkrostélyt tüntettünk fel. 40 Lehet azonban, mint ezt a 2. ábra mutatja, a (14) ferde rostélyt is alkalmazni. Az összes ábrázolt foganatosítási alaknál, ki­véve a 11—15. ábránál a (13) rostély felett, a (15) vagy (38) sík téglaboltozat van el-45 rendezve és a tüzelőszerkezetnek összes foganatosítási alakjainál, kivéve a 10—15. ábrán feltüntetett elrendezéseket, a tüzelő­tér hátsó végét, egy tűzálló anyagból ké­szült, előre néző, függőleges fal zárja el, 50 mely az 1. és 16. ábrán (16)-tal, a 3. és 7. ábrán (17)-tel, a 4. és 9. ábrán (18)-al, az 5. és 8. ábrán (19)-el és a 6. ábrán (20)-al van jelölve. A tüzelőszerkezetnek a 10—15. ábrán fel-55 tüntetett foganatosítási alakjainál, a tü­zelőteret hátul szintén tűzálló anyagból készült, előre néző fal zárja el; itt azon­ban a fal, függőleges metszetben, ívelve van oly célból, hogy a hő a falnak min­den pontjáról az (A) tűzfészekre közvet- 60 lenebbül sugároztassák illetve verődjék vissza. A 10. ábrán feltüntetett (39) fal és a 11. ábrán szemléltetett (40) fal csak füg­gőleges metszetben ívelve van; az égési térnek e része ugyanis hengerfelület. A 65 11. ábrán a (41) boltozat függőleges met­szetben ívelve van, a tüzelőtér ezen a ré­szen szintén henger felülettel van hatá­rolva, míg a 12—15. ábrán a tüzelőszerke­zet egyetlen boltozattal van átboltozva. 70 Ha fürészpornak vagy hasonló termé­szetű anyagnak elégetéséről van szó és a (13) sík rostélyt alkalmazzuk, akkor köz­pontosán, a rostély felett, a (15, 38) illetve (41 ,42, 53) téglaboltozatban, a (21, 43) ga- 75 ratot rendezzük el. Az (A) tüzelőanyag ennek megfelelően a rostélyon kúpalakban helyezkedik el. A 12—16. ábrán több (43) garatot tüntettünk fel, melyeken át a tü­zelőanyagot, a kúpos (C) halmok sorában 80 tápláljuk a rostélyra, ahol is e halmok a rostélyon szimmetrikusan helyezkednek el. A 12. és 13. ábrán feltüntetett tüzelő­szerkezetnek, a 12. ábrában látható met­szetnek síkjára merőleges síkkal való kö- 85 zépmetszete lényegileg ugyanaz, mint a 11. ábrán látható metszet. Ha a találmány tárgyának bármelyik foganatosítási alak­jánál ferde rostélyt alkalmazunk, akkor a tüzelőanyag a (B) alakban helyezkedik 90 el (2. ábra) és a garat nem a rostély kö­zepe, hanem annak kezdete felett fekszik. A találmánynak fontos jellemzője, hogy közvetlenül a tüzelőtér szomszédságában, az előre nérső hővisszaverő fal előtt, bősé- 95 ges (22) égési tér legyen kiképezve. Ez az égési tér tehát a találmánynak összes áb­rázolt foganatosítási alakjainál megtalál­ható és a tüzelőtér belsejével, annak nyi­tott hátsó végén át, mindenütt közvetlen 10 összeköttetésben áll. A tüzelőtér hátsó vége minden foganatosítási alaknál egész szélességében és magasságában teljesen nyitva áll. A 12. és 13. ábrán feltüntetett foganatosítási alakoknál a (22) égési teret 10 azáltal hozzuk létre, hogy a (43) garato­kat a rostélynak csak három oldalán ren­dezzük el. Ezáltal a (C) halmok is úgy he­lyezkednek el, hogy az elliptikus tüzelő­térnek csak kisebbik felét elfoglaló (13) 11 rostély egyik oldala marad szabadon. Ez az oldal képezi a (22) égési teret. Míg a (22) égési tér méreteinek, az ösz­szes foganatosítási alakoknál, oly nagyok­nak kell Ienniök, hogy a tüzelőanyag illó 11 alkatelemeinek elégetését még azelőtt biz­tosítsa, mielőtt azok a (10) vagy (11) ka­zánnak aránylag hideg felületeivel érint-

Next

/
Thumbnails
Contents