90882. lajstromszámú szabadalom • Absorptió elvén alapuló hűtő berendezés

szeríti, hogy a (C) vezérlőkazánt is körülöblítsék és fűtsék. Ezt a hevítést még azon gázok hője is fokozza, melyek az (A^, (B) főtartályokból a (C) vezérlőkazánon 6 áramolnak át. Ezáltal elérjük, hogy a hűtőközeg (ammóniák) a (C) vezérlőtartályban lévő folyadékból legnagyobbrészt kiűzetik. A hűtési periódus (abszorpció) alatt a ;0 működés a következő (2. ábra): A fűtőszerkezet működését beszüntetjük és a (kl—k7) csöveken hűtőközeget vezetünk át. Az (A) és (B) főtartályokban levő, am:5 moniákban szegény folyadék (abszorpciófolyadék) lehűtése folytán a tartályokban levő nyomás csökken és az elgőzösítőbeu uralkodó nyomás alá sülyed. Az elgőzö-BÍtőből tehát az ilymódon létesített túliO nyomás hatása alatt a hűtőközeg gőzei az (L) csővezetéken át a berajzolt nyilak irányában a (C) vezérlőkazánba lépnek és belőle a folyadékot a (G) betétbe, valamint a (C) kazán legmélyebb pontján be-Í5 torkolló (d2, d3) torlasztócsövekbe szorítják ki. Ez utóbbi csövekbe a folyadék addig szoríttatik be, míg csak oly folyadékoszlop duzzasztatott fel, melynek statikai nyomása az utánkapcsolt részekben \iral-10 kodó nyomás és a főtartályok gáztereiben uralkodó nyomás különbségével egyensúlyt tart. Ezáltal megakadályozzuk, hogy a gázok közvetlen úton az (A, B) főtartályokba léphessenek át. 55 Altban az esetben, ha a (G) harang a folyadékot nem képes befogadni, akkor :: folyadék feleslege az (s) csővezetéken át az (A, B) főtartályokba szoríttatik. Most a gázok a nyilak irányában a (G) betétbe (0 lépnek és a benne levő folyadékon átáramolnak, mely ennek következtében a hűtőközegből (ammóniák) megfelelően csekély részt abszorbeál. A gázok fő rész.2 az (s) csővezetéken át lép az (A, B) főtar-15 tályokba és pedig azoknak legmélyebb helyén, úgyhogy a gázok arra kényszerülnek, hogy az (n) terek felé vett útjukon az (A, B) főtartályokban levő abszorpció folyadékon teljesen átáramoljanak, ami 50 által azok teljes egészükben abszorbeá1 tatnak. A főzési periódus alatt az (s) cső, a hűtési periódus alatt pedig a (d2, d3) csövek nyilvánvalóan torlasztó csövekként szol-55 gálnak és a bennük torlasztott folyadék folyadékzárat képez, melynek hatása mechanikus szelepek hatásával egyenértékű. A 3. és 4. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál az azonos részek ugyanazon betűkkel vannak jelölve, mint az 1. és 2. 60 ábrán. A főző- és abszorbeáló-készülék gyanánt működő (A) tartályban az átáramlási tartályként működő (C) vezérlőkazáti van elrendezve, mely a maga részéről itt 65 is a (G) betétet tartalmazza. Az (A) tartály (p) gőzteréből a bő (dl) cső felfelé vezet. Ez a cső a (d3) vezetékkel van öszszekötve, mely (m)-nél a (C) tartály legmélyebb helyébe torkollik. Itt célszerűen 70 a (q) meghosszabbítás van elrendezve, úgyhogy az (m) torkolat akkor is mindig a folyadékba merül, ha a berendezés ferdén áll, A (G) betét a csőalakú (d5) dómba megy át, melyben az (s, d3) cső- 75 vezetékek foglalnak helyet. Ezek közül az (s) vezeték az (A) tartály folyadékterének legmélyebb helyéhez vezet. A (G) vezérlőkazánból az (r) csővezeték az (A) tartályon át kifelé, az utánkapcsolt részekhez 80 (kondenzátor, elgőzösítő) halad. A (kl, k2, k3) csövek hűtőcsövek, melyeken az abszorpcióperiódus alatt hűtőközeg áramlik át. Az (A) főtartályban levő (hl, h2) csövekbe elektromos fűtőtestek építhe- 85 tők be, melyek a főzési periódus alatt hőforrásként szerepelnek. A fűtés azonban természetesen más hőforrások útján is történhet, pl. kívülről gázlángzók segélyével, vagy azáltal, hogy a (kl,—k3) csöve- 90 ken a főzési periódus alatt a hűtőközeg helyett folyékony vagy gőzalakú hőátvivő közeget, pl. vízgőzt vezetünk át. A főzési periódus alatt a működés a következő (3. ábra): 95 Az (A) főtartály körülbelül az (nlj jelig hűtőfolyadékkal (pl. nagyszázalékos szalmiákszeszoldattal) van megtöltve. Ugyanezen oldattal van megtölve a (C) vezérlőkazán is térfogatának körülbelül 100 3-íí-ában. A hőforrás által a hűtőközegnek egy részét a vízből kiűzzük. A kiűzött gáz a (p) gőztérben gyűl össze és ebből túlnyomása folytán a (dl) csővezetéken, valamint a hozzá csatlakozó (d3) csőveze- 105 téken át a berajzolt nyilak irányában a (C) átáramlási tartályba lép. Egyidejűleg a megfelelően magasra felvezetett (s) csőben folyadékoszlop torlódott meg, melynek magassága a (p) gőztérben és az 110 utánkapcsolt részekben (elgőzösítő stb.) uralkodó nyomások különbségének felel meg és ezen nyomáskülönbséget kiegyensúlyozza. Ezáltal gázoknak a főtartályből az (s) csövön át az átáramlási tartályba 115