90882. lajstromszámú szabadalom • Absorptió elvén alapuló hűtő berendezés

való közvetlen átlépése meg van akadályozva, vagyis az említett folyadékszelep i a főzési periódus alatt folyadékzár gyanánt működik. A legmélyebb (m) helyen 5 kilépő gázok mindenekelőtt a (G) betétben összegyűlnek és az ebben levő folyadékot a külső (C) tartályba szorítják ki. Ké, sőbb a gázok saját túlnyomásuk hatása alatt a (C) átáramlási tartályban levő 10 (tl) folyadékon at a (p) gőztérbe lépnek és innen a nyílirányban az (r) csővezetéken keresztül a kondenzátorba áramolnak. Itt a gázok cseppfolyósíttatnak és az elgőzösítőben gyűlnek össze. 15 Ha a főzési periódus be van fejezve, akkor a hűtési periódus közvetlenül hozzá csatlakozhat. A hűtési periódus alatt a működés a következő (4. ábra): 20 Az (A) főzőtartálynak a (kl, k2, k3) hütőcsöveken átáramló hűtővíz útján való lehűtése következtében az (A) tartályban • a nyomás az elgőzösítőben uralkodó nyomás alá csökken, úgyhogy az (r) csőveze-25 téken át a gázok az elgőzösítőből visszaáramlanak. Az (r) csővezeték a gázokat először is a (C) átáramlási tartályba vezeti, ,. melyben a visszaáramló gázok a folyadékot a (G) betétbe szorítják és ezután a 30 folyadékon lépnek keresztül. Ezt követőleg a gázok a csőalakú (d5) dómban felemelkednek, a legmagasabb (x) ponton az (s) csővezetékbe lépnek és ennek legmélyebb (z) pontjáig vezettetnek, ahol az 35 (A) tartályba lépnek és az abszorpciófolyadékban eloszlanak, tehát abszorbeáltatnak. A hűtési időszak alatt a gázok a (C) tartályból az (A) tartály (p) gőzterébs 40 közvetlenül nem léphetnek át, minthogy a (d3) csővezetékben oly magas folyadékoszlop torlódik, mely a (C) átáramlási , tartályban uralkodó túlnyomást az (A) tartály (p) gőzterében uralkodó túlnyo 45 mással szemben egyensúlyban tartja, míg az (s) csőben a főzési periódus alatt torlódott folyadékoszlop a hűtési periódus alatt a nyomásviszonyok megfordulása, következtében lesüllyedt. 50 A leírt hidrosztatikai vezérlés állandó működését mindenekelőtt az biztosítja, hogy a (C) vezérlő kazánban a folyadéktérfogat önműködően mindig egyenlete sen tartatik. Ha feltételezzük, hogy vala-55 mely oknál fogva, pl. folyadék lépne át a (C) vezérlő kazánból az (A) tartályba, ak kor ebben a folyadékszint felemelkedik és a rákövetkező főzési periódusnál ez a folyadék önműködően a (C) vezérlőkazánba; kényszerül visszatérni, minthogy a (dl) 60 csővezeték annyira behatol az (Al) főtartályba, hogy a gázok a (p) gőztérbő) nem léphetnek a (dl) csőbe, mielőtt a feleslegben jelenlevő folyadék az (s) csővezetéken át a (C) vezérlőkazánba vissza 65 nem szoríttatott és a főtartályban a folyadékszint az (nl) jelig süllyedt vissza. Ha az ellenkező esetben valamely oknál fogva a (C) vezérlőkazán túlságos mennyiségű folyadékot tartalmazna, ak- 70 kor az első hűtési periódusnál (4. ábra) a (C) vezérlőkazánban csak annyi folyadék marad vissza, amennyi a (G) térben és a (d5) dómban elfér. A folyadékfelesleg az (s) csövön át addig ürül ki az (A) tar- 75 tályba, míg csak az (nl) folyadékszint el nem éretett. A (C) vezérlőkazánban levő folyadék a hűtési teljesítmény fokozására hasznosíttatik, minthogy ez a kazán az (A) tartály 80 belsejében van elrendezve és ezzel együtt hevíttetik, illetve hűttetik. A főzési periódus alatt az (s) cső itt is torlasztócső gyanánt működik, míg a hűtési periódus alatt a (d3) cső szerepel tor- 85 lasztócső gyanánt, úgyhogy folyadékzár képződik, melynek hatása mechanikus szelepek hatásával azonos. A vezérlőkazán gyanánt ható átáramlási tartályként a vízleválasztót is hasz- 90 nálhatjuk. Szabadalmi igények: 1. Abszorpciós hűtőgép váltakozó üzem számára egy vagy több főző- és abszorbeáló-készülék gyanánt működő fő- 95. tartállyal, melyek kondenzátorral és elgőzösítővel vannak összekötve, azáltal jellemezve, hogy a főtartály és a kondenzátor közé folyadékot tartalmazó, szelep nélküli átáramlási tartály van 101 iktatva, mely két vezeték útján a főtartályokkal van összekötve, mely vezetékek egyike egyrészt a főtartályok gőzterébe és másrészt az átáramlási tartály folyadékterébe torkollik, míg a 101 másik vezeték egyrészt a főtartályok folyadékterébe és másrészt az átáramlási tartálynak oly helyébe torkollik, mely magasabban fekszik, mint az a hely, ahol az elsőnek említett vezeték ii( az átáramlási tartály folyadékterébe torkollik. 2. Az 1. igényben védett abszorpciós hűtőgép foganatosítási alakja, azáltal jel-