90845. lajstromszámú szabadalom • Drótkötélpálya mozdulatlan hordkötéllel és külön futó vonókötéllel

_ 2 — a részeket az alátámasztási pontban elfog­lalt helyzetükben tüntetik fel. A 4. ábra ugyanezen foganatosítási alakot tünteti fel hanyarulatban való menetnél. Az 6 5. ábra egy másik foganatosítási alak­nak harántmetszete. A 6. ábra egy harmadik foganatosítási alakot tüntet fel. A 7. ábra oly foganatosítási alakot ábrázol, 10 melynél a vonó-kötelet hordó csigák eltol­hatók. A 8. és 9. ábrák szintén eltolható kötél­csigákkal ellátott foganatosítási alaknak oldal- ill. felülnézetét mutatják. 15 Az 1.—4. ábrákban feltüntetett fogana­tosítási alaknál az (i) futó kerekeken a (2) kocsiváz van ágyazva, melynek (4) csukló­jára a fogószerű kötélszorítónak (3) szára van lendíthetően rászerelve: ez utóbbi, 20 legalsó helyzetében, a (2) váznak (5) fal­részére támaszkodik, míg felső helyzeté­ben a (6) falrészen talál ütközőre. A kötél­szorítónak másik (7) szára a (8) csap útján van a (3) szárral összekötve és végén a (9) 25 görgőt hordja, mely a (10) csuszkának egy vízszintes hasítékában mozog. A (10) csuszka a kocsiváznak (11) vezető hornyai­ban függélyes irányban eltolható és a (13) csap útján a (12) teherhordó karral van 30 összekötve. A teher tehát a (10) csuszka útján a kötélszorítónak (7) szárára nehe­zedik és ezáltal létre hozza a szükséges záró erőt. A szorítónak nyitását és zárását ismert módon a (14) kapcsoló görgő esz-35 közli. A leírt szerkezetnek és az 1. ábrába berajzolt (a) és (b) méreteknek megtekin­téséből kitűnik, hogy az a tehersúly b 40 mennyiségnek megfelelő teher egy részét a (17) vonó-kötél hordja mindaddig, míg a kötélszorító sem felül, sem alul nem fekszik hozzá a (6) vagy (7) ütközőhöz. Ezen teherrész a kötélalátámasztó ponton 45 való átmenetnél a kötélszorítónak a (15) csigától felfelé való eltolódása ellenében hat. A leírt foganatosítási alaknál a vonó­kötélnek fekvése akként van megválaszt-50 va, hogy a kötélszorító a vonó-kötelet a teherhordó karral ellenkező oldalon oly mélyen vezeti a pálya felső síkja fölött, hogy a vonó-kötél beszorított állapotban is (18) görgők által (4. ábra) vízszintes .55 síkban a teherhordó kar oldala felé ki­téríthető. A kötélszorítón a (19) nyomó görgő van elrendezve, mely felül alkalma­zott vonó-kötél vezető görgőkre való rá­futásnál a (20) szögvasvezetékhez ér és ezáltal a vonó-kötelet a vezető csigáról (iO annyira leemeli, hogy a szorító a kötél és vezető csiga között átcsuszhatik. A kötél­szorító szája alul fekszik és a szorító po­fák, melyeknek alakja a vezető csiga hor­nyolatához simul, lehetőleg rövidre van- 65 nak méretezve. Ezáltal nemcsak a kötél­szorítónak a csigákon való lökésmentes átcsúszását érjük el, hanem még azt is, hogy a kocsin eltolhatóan ágyazott szo­rítónak lökethossza lehetőleg kicsi. 70 Az 5. ábrában feltüntetett foganatosítási alak az imént leírttól csak a vonó-kötél magassági helyzete tekintetében tér el. A kötélszorító itt is felülről fogja meg a vonó-kötelet. A vonó-kötél helyzete itt 75 akként van megválasztva, hogy azt a kö­télszorító a teherhordó karral ellenkező oldalon kb. a pálya felső síkjának magas­ságában fogja meg. Ezáltal elérjük, hogy a kocsinak a menetirányhoz harántirányü 80 kilengéseinél a kötélszorító nem szenved oldalas eltolódásokat, miáltal a vonó-kötél­nek a kötélszorítóba való biztos bevezeté­sét érjük el a bekapcsolásnál. A 6. ábra a kötélszorítónak egy legegy- 85 szerűbb foganatosítási alakját mutatja, melynél a megszorítás egy csavaranya segélyével történik. A kötélszorítónak egyik (21) pofája helytállóan van a (2) kocsivázban függélyesen eltolható (22) 90 szánra szerelve, míg a másik (23) pofa egy csavarmenetes csappal van ellátva és a (24) csavaranya segélyével szoríttatik meg. Erre a célra a (28) záró súllyal ellátott (25) emeltyű szolgál, míg a (27) rúgó a 95 kötélszorító eltolódása ellenében kifej­tendő terhelést valósítja meg. A (12) teher­hordó kar a (13) csap útján van a (2) kocsi­vázzal összekötve. A 7. ábrában oly foganatosítási alak 100 van feltüntetve, melynél a kötélhordó csi­gák és a kötélszorítók közti kölcsönös eltolódása a csigák elmozdulása folytán történik. A feltüntetett esetben két (28) kötélhordó csiga az alátámasztanak (29) 105 csapja körül a (30) mérlegkar segélyével kilendíthetően van ágyazva, melyek mind­egyike a kötélszorítótól való eltolódás ellenében a másik által terheltetik meg. A 8. és 9. ábrában hasonló megoldás van 110 feltüntetve, de csak egy (31) kötélhordó csigával. Ezen csigának (32) csapágyai két (33) lemezrúgón függélyes irányban eltol­hatóan vannak ágyazva. A rugónak haj­lítási ellenállása megterheli a csapágya- 11.5 kat a kötélszorítók nyomása ellenében.

Next

/
Thumbnails
Contents