90845. lajstromszámú szabadalom • Drótkötélpálya mozdulatlan hordkötéllel és külön futó vonókötéllel

Megjelent 1930. évi jnlius hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 90845. SZÁM. — Vg/ 1. OSZTÁLY. Drótkötélpálya mozdulatlan hordkötéllel és körülfutó vonókötéllel. Adolf Bleichert & Co. Leipzig-Gohlis. A bejelentés napja 1921. évi májas hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi julius hó 13-ika. A hord- és vonó-kötéllel ellátott ismeretes drótkötélpályáknál a vonó-kötél a kötélalátámasztási pontok között időnként részt vesz a teher hordásában, ha hossz-5 irányfi feszültsége folytán kevésbé csüng le, mint a megterhelt hordkötél. Az alátámasztási pontokban ellenben, melyekben a vonó-kötelet a jármű alatt vagy közvetlenül a vonó-kötélszorító alatt ágyazott 10 csigák hordják, a vonó-kötél, szorítója által, csigáiról leemeltetik és ekkor saját súlyával, valamint a két kötélszár feszültségének eredőjével megterheli a hordkötelet. A hordköteleknek az alátámasz-15 tási pontokban ezen pótteher általi megterhelése gyakran felülmúlja a megrakott jármű súlyát és így a hordkötelek ezen alátámasztási pontokban jelentékenyen fokozott igénybevételt szenvednek. Ezen ok-30 nál fogva az egész kötél élettartamára ezek a pontok mérvadók, amennyiben a köztük fekvő kötéldarabok többnyire oly rövidek, hogy azok, az alátámasztási pontoknak megfelelő kötélhelyek elkopásánál, 35 további felhasználásra már nem érdemesek. A találmány szerint már most a kötélpálya akként van szerkesztve, hogy a vonókötél az alátámasztási pontokban nem emel-JO tetik le csigáiról, hanem itt is hordja a tehernek egy részét. Ezáltal elérjük, hogy a hordkötél az alátámasztási pontokban nem szenved nagyobb megterhelést, mint a közbenfekvő helyeken és a vonó-kötél a 15 pálya egész kiterjedésében részt vesz a teher hordásában. A vonó-kötél feszültségének megfelelő megszabásával elérhetjük, hogy a vonó-kötél az alátámasztási pontok között is a jármű súlyának bizo(0 nyos meghatározott részét hordja. A tehernek a hordkötél és vonó-kötél általi közös hordását azáltal érjük el, hogy a vonó-kötélszorítók vagy a vonókötelet hordó csigák és azok tartói között különleges összeköttetést létesítünk. Vonó- ^ és hordkötéllel bíró drótkötélpályáknál ismeretes már a vonó-kötelet hordó csigákat és a vonó-kötélszorítókat egymáshoz képest eltolhatóan ágyazni. A találmány szerint az eltolható rész a vonó-kötelet 50 tartalmazó függélyes síkban a pályára merőlegesen vezetődik. Ezáltal elérjük, hogy a vonó-kötélszorítónak a kötélhordó csigán való átmeneténél a vonó-kötél nem tolódik el oldalirányban és így nincs meg 55-benne a törekvés a csigáról való lecsúszáshoz. Ha e mellett eltolhatóan ágyazott vonó-kötélszorítónál, a felfelé való eltolódást egy ütközővel határoljuk, akkor ezáltal a vonó-kötél megterhelését és a 6O1 hordkötélnek megfelelő tehermentesítését érhetjük el. Ugyanezt érjük el azáltal, még pedig meghatározott mértékben, hogy egymáshoz képest eltolhatóan ágyazott kötélhordó görgők és kötélszorítók eseté- 65 ben a vonó-kötélen kívül a mozgó résznek még oly megterhelését alkalmazzuk, mely a kölcsönös eltolódás ellenében hat. Ez a megterhelés változik, mihelyt az említett ütköző érvényre jut. 70 A mellékelt rajzban a találmány tárgya néhány foganatosítási alakjában van feltüntetve. Az 1. ábra metszet a 2. ábrának A—B vonala szerint. A 75. 2. ábra nézet az 1. ábrába berajzolt nyíl irányában. A 3. ábra a 2. ábrában feltüntetett részeknek felülnézete. Az imént felsorolt ábrák