90323. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtest vasúti kocsik fűtéséhez
Megjelent 1930. évi augusztus lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 90323. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Fűtőtest vasúti kocsik fűtéséhez. Alex. Friedmann cég- Wien. A bejelentés napja 1924. évi január hó 9-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi november hó 13-ika. Jelen találmány, melynek tárgyát U-alakú fűtőtestek képezik vasúti testnek gőzfűtése számára, abban áll, hogy a fűtőtest szárainak keresztmetszete hegyesen 5 ovális (lenesealakú), ovális rombikus vagy hasonló más>, ami mellett a hossztengelyek (legnagyobb átmérő vagy leghosszabb átló) ferdehelyzetűek és egymással párhuzamosak. 10 A találmány ezenkívül a ferdén álló száraknak egymással, valamint a hengeres kapcsolótoldattal való összeköttetésében áll. A mellékelt rajz ábrái a találmány 15 példaképen vett foganatosítási alakjait tüntetik fel. Az 1. és 2. ábra egy U-alakú kétszárú fűtőtestnek oldalnézetét és alaprajzát tünteti fel. (a) és (al) jelentik a hengeres kap-20 csolótoldatokat, amelyek a fűtőtestnek a (b) és (bl) vezetékekkel vagy pedig egy és ugyanazon vezetékkel való kapcsolására szolgálnak; (c) és (cl) az U-alakú fűtőtest két szára, (d) a két szár közötti összekötő-25 rész, (1) a köralakú keresztmetszetet, a hegyes-ovális keresztmetszetűvel összekötőrész, (e) a vasúti kocsi padlózata, (f) az üléskeret, amelyen az ülés párnázása fekszik, (g) egy bádogköpeny, mely a pár-80 názást. felfelé áramló meleg által való kiszáradástól óvja meg. A 3. és 4. ábrák egy hasonló kivitelű négyágú fűtőtestet tüntetnek fel. Az 5. ábra a fűtőtestnek a vezetékhez való 85 kapcsolására szolgáló közös öntvénydarabbal ellátott foganatosítási alakja. A 6. és 7. ábra a két szár közötti összekötőrész egy újfajta előnyös és egyszerű megoldást tüntet fel. Itt arról van szó, hogy a 40 fűtőtest két párhuzamos szárának ferde 50 55 (h) és (hl) metszeteit akként kössük egymással össze, hogy az összekötőtestnek sík hálózata és összecsavart állapotban egyenesvonalú vízszintes alsó éle legyen. A megoldás a találmány szerint úgy adódik, 45. hogy az összekötőtest még kúpfelületből áll, amelyek alkotók hosszában csatlakoznak egymáshoz. A 6. ábrában az egyes kúpfelületek szélső alkotói (1, 2, 3) és (4) jelzésűek. A 8. ábra ezen test sík hálózatát mutatja. Az összekötőtestnek nem kell azonban közvetlenül összekötni egymással a két (h) és (hl) ferde metszetet, hanem — mint a 4. és 5. ábrán fel van tüntetve — közvetve úgy is történhetik ez az összekötés, hogy a (c, cl) fűtőtestszárak (h, hl) ferde metszeteihez előbb a (c, cl) szárakéval azonos keresztmetszetű rövid (k, kl) csődarabok csatlakoznak és ezeknek most 60 már egymáshoz képest eltoltan fekvő homloklapját a találmány szerint az (1) összekötő test útján kötjük egymással össze. Ugyanezen feladat hasonló módon lesz 65 megoldandó a hegyes-ovális keresztmetszetből a köralakúba való átmenet számára. A 9. és 10. ábrák a kapcsolótesttel összecsavart állapotban és a 70 11. ábra a hozzátartozó sík hálót mutatja. Ugyanezen a módon lehet a két párhuzamos fűtőtestszár ferde 'metszését is egymással összekötni, ha ezeknek szegle- 75 tes a keresztmetszetük (12., 13., 14., 15. ábra); a kúpfelületek ekkor háromszögfelületekké (gulafelületekké) válnak. A leírt berendezésnek előnyei a következők: 1 80
