90104. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ferdén álló és görbe fogakkal bíró kúpkeretek előállítására a fogoldalakat legördülés által képező maróeljárás segítségével
zonyos tekintetben körben meghajlított fogazott rúd gyanánt fogható fel, melynek fogai kúpalakúan megfelelően keskenyednek. Azon körülmény, hogy ennek követ-5 keztében a maró egyenes oldalakkal bírhat, nemcsak annak előállítását egyszerűsbíti, hanem lehetővé teszi ugyanazon marónak tetszőlegesen sok különböző kúpkerék előállítására való felhasználását. 10 A fenti elvi feltételeken kívül még maguknak a fogaknak görbülete tekintetében bizonyos szabadság adódik, még pedig a következő meggondolások alapján: A kúpköpeny alkotója irányában álló egyenes, 15 fogakkal bíró kúpkereket végtelen nagyszámú, végtelen vékony homlokkerékből összeállítottnak foghatjuk fel, mely kúpkerekek fogosztása az átmérő növekedésével belülről kifelé megnövekszik. Ha az 20 ilyen kerékről görbített fogakkal bíró kúpkerékre kívánunk áttérni, csakis a homlok -kerekeknek megfelelő egyes tárcsákat kell egymáshoz képest eltolva képzelnünk, mimellett azonban az összes többi viszonyok 25 teljesen ugyanazok maradnak. Ezen eltolás számára már most két, a gyakorlati megvalósítás szempontjából a jelen esetben különösen jól alkalmazható és egymásnak a geométriai megfordítás tekinteté-30 ben is megfelelő törvényszerűség adódik: Az egyik esetben ugyanis a képzelt homlokkeréktárcsák egymáshoz képest olykép tolhatók el, hogy a normális osztás, azaz a mindenkori fogirányra merőleges osz-35 tás azonos marad, ami által a Fogspiralis görbülete számára evolvens adódik, vagy pedig a fogmenet lejtése, azaz a fog szöge minden egyes helyen a hozzája tartozó sugárhoz képest marad meg azonos nagy-40 ságban, amikor is a íoggörbület alakja logarithmikus spirálist szolgáltat. Az eltolás előbb említett módja lehetővé teszi egyszerű, állandó emelkedésű és osztású csigamarának, tehát a legegyszerűbb 45 szerszámnak alkalmazását. A második munkamód, mely elméletileg tökéletes kúpkereket eredményez, annyiban igényel bonyolultabb szerszámot, amennyiben a marót növekedő osztással bíró fogakkal kell 50 ellátni, hogy a fogaknak logarithmikus spirális való görbületénél szükséges aránylagos keskenyedést az átmérő csökkenésének megfelelően elérhessük. Mindkét esetben azonban a homlokosztás, azaz az osz-55 tás a kerületen mindegyik helyen arányos a sugárral. A találmány kiterjed még néhány továbbfejlesztésre. nevezetesen a marószerszám különleges kiképzése és hozzáidomítása szempontjából, mely továbbfejleszté- 60 sek a csatolt rajzon feltüntetett foganatosítási példákkal kapcsolatban fognak részletesebben leíratni. Az 1. és 2. ábrán oldalnézetben, illetve alaprajzban állandó emelkedésű és osztású, 65 azaz állandó normális osztással és eszerint evolvens értelmében görbülő fogspirálissal bíró kúpkerekek előállítására alkalmas csigamaró .helyzete és mozgása van felttüntetve, mely a találmány elvi alapját 70 a legjobban testesíti meg. A 3. ábra az egyes részeknek a térben egymáshoz képest való elrendezését tünteti fel. A 4. ábra a marófogak által lemásolt ideá- 75 lis kúpkereket mutatja, melyet az előállítandó kúpkerékkel kapaszkodva kell elképzelnünk. Az 5. ábra a maró- és a munkadarab vsebes;ségei közötti összefüggést feltüntető dia- 80 gramm. A (13) maró, a rajzon feltüntetett esetben egyszerű, hengeres egy- vagy többmenetű, állandó emelkedésű és osztású és egyenes oldalakkal bíró csigamaró a talál- 85 mány értelmében a (16) munkadarabhoz képest oly módon van elrendezve, hogy a mindenkor hatásra jutó marófogak az előállítandó kúpkerékkel kapcsolódó síkkereket (4. ábra) másolják. E mellett a 90 maró emelkedése mindenkor a munkadarab előállítandó foghézagainak irányába esik. Hogy már most a (16) munkadarab számára a (13) marónak a (15) nyíl irányában való forgásával szükségessé váló 95 legördítést a (17) nyíl irányában megvalósítsuk, a (13) maró (14) tengelyének és a (16) munkadarab tengelyének pl. alkalmas fogaskerék áttétel útján való kényszermozgásszerű kapcsolata által a 100 munkadarab állandó egvüttforgását idézzük elő, melynek törvényszerűsége az 5. ábrán feltüntetett sebességi parallelogrammokból adódik. Ha a maró kerületi, azaz (14) forgási tengelyére merőleges sebes- 105 sége (v), a (16) munkadarabnak forgástengelyére ugyancsak merőleges sebessége pedig r, akkor azon feltétel teljesítendő, hogy a (v) és (r) komponensekből adódó (t) eredőnek a csigamenet emelkedésének 110 irányába és ezzel az érintkezési helyen a foglejtés irányába kell esnie. Ezen az alapon a rajzon feltüntetett sebességi parallelogramm megszerkeszthető, e mellett azonban tekintetbe veendő, hogy a munka- 115 darab (r) kerületi sebessége relatív sebesség és ennélfogva hátrafelé viendő fel. Ebből mindenekelőtt az adódik, hogy a
