90104. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ferdén álló és görbe fogakkal bíró kúpkeretek előállítására a fogoldalakat legördülés által képező maróeljárás segítségével

- 3 -maró, mint szerszám az előállítandó fog­hézag irányában bizonyos (t) sebességgel bír, azaz a tényleges vágási sebességgel rendelkezik, míg a munkadarab (r) ön-5 sebessége az együttforgás értelmében az állandó legörbülést biztosítja; erre vezet­hető vissza egyrészt az összes fogaknak folytonos munkamenetben való egyenletes megmunkálása, másrészt pedig a fogolda-10 laknak evolvens-alakban való képzése is. Azon körülmény, vajjoin a spirális fogak menetiránya ,amint ezt a sebességi paral­lelogramm megszerkesztésénél feltételez­tük, a szerszám vágási irányával össze-15 esik-e vagy sem, attól függ, vájjon a szer­szám a jobb vagy pedig a bal irányban vág-e. A (13) maró ezen a munkadarab együtt­forgásához határozott törvényszerűségben 20 álló forgómozgásán kívül, melyet a (15) nyíl irányában végez, még a (19) nyíl értel­mében lendítőmozgást is végez a munka­darabon való áthaladási mozgás gyanánt, ami a természetes előremenesztést és ezzel 25 a fog mélységének teljes kiterjedésben való képezését eredményezi. Ezen lengési moz­gás alapján a marófogak mindenekelőtt helyi érintkezésbe jutnak a munkadarab­bal, hogy a munkadarab állandó forgatása 80 közben abba behatoljanak, amíg a maró­nak véghelyzetébe való teljes kilengésévej a fogmélységek teljesen kiképezlettek, mi­mellett egyidejűleg a fogoldalak az állandó legördülésnek megfelelően evolvens sze-85 rint képeztetnek. Ezen lengési vagy áthala­dási mozgás már most, bármilyen kicsiny is az a maró forgási mozgásához és a munkadarab együttforgásához képest, az 5. ábrán feltüntetett sebességi parallelo-40 grammban bizonyos helyesbítést tételez fel. Tekintetbe veendő nevezetesen, hogy a (13) maró a (v) sebesség által meghatározott forgásán kívül már egy bizonyos mozgást végez az (r) sebesség irányában, úgyhogy •45 a (t) eredőt szolgáltató (v) sebesség (r) komponensének tulajdonképpen a munka­darab önsebességének és a maró áthala­dási sebességének algebrai összegét kell ké­peznie. fcO Amíg az eddig ismertetett lerendezéssel, amint már azt említettük, állandó normá­lis osztással és ennek következtében evol­véns értelmében spirálisan görbített fogak­kal bíró kúpkerekek állíttatnak elő, a 6., 55 7., 8. és 9. ábrán a találmány tárgyának oly foganatosítási példáját ismertettük, mely arányosan változó homlok- és normá­lis osztással és ennélfogva logarithmikus spirális szerint görbített fogakkal bíró kúp­kerekeket szolgáltat. Ezen célra az állandó 60 osztású csigavonalakat feltüntető normális maró helyett változó (20, 21) osztással bíró (25) marót használunk, amint ezt a 7. áb­rán feltüntettük. E mellett vagy a 8. ábra értelmében hengeres osztóköpennyel bíró 65 marót, vagy pedig a 9. ábra értelmében kúpalakú osztóköpenyt feltüntető marót alkalmazhatunk. Ha a 6. ábra értelmében az ismertetett elv szerint előállított marót a már az 1—5. ábrával kapcsolatban leírt 70 módon rendezzük el, akkor ezen maró a munkadarabon való átlengése alkalmával változó osztása alapján a közép felé kes­kenyedő fogakat fog előállítani, melyek a marónak véghelyzetébe való teljes kilen- 75 gése után mindegyik helyen a hozzátar­tozó sugárral azonos szöget zárnak be, azaz logarithmikus spirális szerint van­nak meggörbítve, amint ezt a 6. ábrán fel­tüntettük. Ezáltal az elméletileg legtökéle- 80 tesebb, görbe fogakkal bíró kúpkerék jön létre, amelynél mindenütt azonos kapasz­kodási viszonyokat találunk, melyek a pontos, zajtalan legördülést biztosítják. Evolvens alakja szerint meggörbített, 85 azaz állandó normális osztással bíró foga­zással ellátott kúpkerekek előállítására elő­nyösen használhatunk kúpalakú osztókcS-pennyel bíró marókat is, melyeknek osz­tása azonban állandó, még pedig a követ- 90 kező okokból. A hengeres maró csavarvo­nalai lefejtve természetesen egyenes vona­lak, ami által azonban a foggörbe bizo­nyos tekintetben a burkoló érintőkből ké­peztetik, azaz a maró spirálisai a foggör- 95 békét csak egy pontban érintik. Miután a maró fogainak száma, bármilyen nagy­számú fogat alkalmazunk is, természete­sen mindig véges, a foggörbe véges számú ilyen érintőkből tevődik össze. Ha azonban 100 kúpos Oisztóköpennyiel bíró marót haszná­lunk, melynek csavarvonalai lefejtve gör­bét szolgáltatnak, a maró és a kúpkerék­fog kőzött mindegyik érintkezési helyen többé-kevésbbé bensőbb hozzásimulást ka- 105 punk, ami az alőállítandó fog folytonos görbületének létrejöttét biztosítja. E mel­lett maga a maró is tekintet nélkül arra, vájjon állandó vagy változó osztással bíró maróról van-e szó; az új eljáráshoz alkal- no mazkodó új kiképzést nyer, melyet a 11. és 12. ábrán tüntettünk fel. Nevezetesen az összes marófogak összege a maróköpe­nyen egyenletesen osztandó eü oly'kép, nogv egy maröfognak a maróköpenyen áthaladó 115 két vonal segítségével való meghatározása esetén ugyanezen helyzetet egyetlen egy másik fognak sem szabad ^ofgiair.ia Több

Next

/
Thumbnails
Contents