90101. lajstromszámú szabadalom • Elzáró tolattyú vasuti járműveek gőzfűtővezetékeihez

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90101. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. V Elzáró tolattyú vasúti járművek gőzfütővezetékeihez. Alex. Friedmaun cég- Wien. A bejelentés napja 1922. évi október hó 18-ika. A találmány vasúti járműveken a gőzfűtés főgőzvezetékének elzárására szolgáló tolattyúra vonatkozik, mely a fűtővezetéknek ^elzárását az eddiginél köny-5 nyebben teszi lehetővé és melynél az elzárással egyidejűleg a kapcsoló tömlőbe bezárt gőz a szabadba távozhatik. Emellett az elzáró tolattyú állítóemelőjének mozgása a menetirány sík-10 iába "esik, úgyhogy a jelenleg használt (sarokhoz szokott vasúti személyzet ezen tolattyút is & megszokott fogásokkal kezelheti. Mái eddig is építettek ugyanezen célra szolgáló tolattyúkat, mintán fel-15 ismerték az elzáró csapok hátrányait, nevezetesen: hogy igen nehezen mozgathatók és nem tarthatók folytonosan tömítő állapotban. Az eddigi ilyen tolattyúknál azonban az azokat működtető eanelők 20 rendesen a menetirányra merőleges síkban vannak elrendezve, ami szokatlan kezelési módot követel meg a vasúti személyzet részéről. Azonkívül ezeknek a tolattyúknak körkeresztmetszetű át-25 eresztő csatornájuk van és így a tolatytyűnak aránylag nagy utat kell megtennie, hogy a teljes keresztmetszetet szabaddá tegye. Ennek a hosszú tolattyúútnak a következménye viszont a kedve-83 zőtlen em«lőkar viszonyok, melyek a tolattyút nehezen mozgathatóvá teszik. A találmány tárgyát képező szerkezet segélyével aránylag kis erővel és biztosan elérjük a fűtés elzáródását és a gőz 35 útjának szabaddá tételét a kapcsolóból a szabadba és megfordítva: ezen gőzátjutás elzáródását, a gőz útjának szabaddá tétele mellett a fűtő vezetéken át a kapcsolóhoz. 40 A mellékelt rajzon: az 1. ábra egy ilyen elzáró tolattyúszerkezetet függélyes metszetben mutat, míg a 2. ábra ennek vízszintes metszetét ábrázolja, a 3. ábra a tolattyú egy foganatosítása ^ példáját tünteti fel záróhelyzetében, a 4. ábra pedig annak egy másik foganatosítása példáját nyitóhelyzeté bem, <az 5. és 6. ábra magát a kagylós tolattyú gyanánt kiképezett tolattyút mutatja 50 metszetben és nézetben, míg a 7. és 8. ábra a tolattyút lapos (síik-) tolattyúként kiképezve ábrázolja ugyanúgy, részben kivájva, a gőznek a kapcsolóból a szabadba való vezetésére, a 55. 9. ábra végül két tolattyú elrendezését mutatja metszetben, mely két tolattyú mindegyike külön működtethető, mimel-Lett azonban a két tolattyúhoz való toláttyútükör egyetlen, közös munkadarabot qq képez, mely a két görbe kapcsolócsövet is magában foglalja, a 10. ábra a 9. ábra jobboldali nézete a közös tolattyútükör eltávolítása után. Ezen elrendezés folytán két kapcsolót al- 6í> kialmazhatunk felváltva vagy egyidejűleg, mimellett a két görbe kapcsolócső egymástól való távolsága igen kicsiny lehet. , Az . ábrákon (1) jelöli a tolattyúházat, mely a (2) fedéllel van elzárva. Utóbbi tolattyútükör gyanánt is szolgál és egyúttal (2a) görbe kapcsolócső gyanánt is van kiképezve a kapcsolók számára. A (2) fedél, melyen a (3) tolattyú csúszik, 75. (4) csatornával van ellátva, mely egyik végével a szabadba vezet, míg másik végével a tolattyútükör csúszófelületébe torkol. A fűtőgőzt átvezető (2b) furatnajk jóval nagyobb a szélessége, mint a ma- 80