90075. lajstromszámú szabadalom • Térrezgő rendszer és alkalmazásának módjai
— 4 — kapacitás vagy önindukció útján csatoljuk. A hanggombával való összehasonlításból továbbá az következik, hogy az ily 5 kettősterekből több kettőstér sorbakapcsolása által tetszés szerint két- vagy többhullámú alakzatokat állíthatunk elő, m© lyek a hangolást és csillapítást illetőleg a csatolt alakzatok törvényeit követik. 10 Emellett éppúgy, mint két csatolt hanggombánál az egyik tömegrész egyidejűleg mindkét banggombához tartozhatik, itt is egy térrész közös lehet a két kettős- vagy ikertérnél. 15 A térrészeknek szintén már említett feladatából, mely szerint az egyik térrész a találmány értelmében arra szolgál, hogy a másikba a hozzávezetett energiából lehetőleg nagy mennyiséget — min-20 (lenesetre nagyobb mennyiséget, mint az eddig ismeretes eszközökkel lehetséges volt — átvigyen, az is következik tavábbá, hogy a térrészek kölcsönös nagyságviszonyában bizonyos mértéket kell 25 betartani. Emellett azon energiaimennyiségek, melyeket esetről-esetre az egyik térrésznek a másik térrésztől el kell vonnia, egyszersmindenkorra az összes példáknál nem szögezhetők le szám-30 szerűen. Ennek mértéke azonban mindig kiadódik azon követelményekből, melyeket a mindenkori szerkezettel szemben támasztunk így pl., mint már fentebb említettük, jelvevőnél, vagyis oly készü-35 léknél, mely valamely közegből vagy hangvezetékből valamely formájú energiáit kap és azt tovább kell adnia, oly helyre, ahol azt észlelhetővé akarjuk tenni, egész általánosságban azt az isme-40 retes törvényszerűséget kell alapul venni, üogy a sugárzási csillapításnak egyenlőnek kell lennie a hasznos csillapítással. Hangjeladóknál a legtöbb esetben szintén kiadódik a csillapítás mértékszáma. 45 így pl-, a gyakorlati tapasztalat szerint, váltóáramú gépekkel gerjesztett hangjeladóknál a gép állandóságára való tekintettel a csillapításnak lehetőleg nagyobbnak kell lennie 0.2-nél, mimellett ennek 50 nagy irésze sugárzási csillapítás kell, hogy legyen, azon célból, hogy jó akusztikai hatásfokot érjünk el. Ehhez még számítás útján oly vonatkozásokat vezethetünk le, melyek szerint azután a talál-55 mány értelmében mindegyik esetben meghatározhatjuk a kettőstér térrészeinek nagyságviszonyát. A következő példák ezt közelebbről szemléltetik: Ha Ei-el jelöljük az ei térben rezgő energiamennyiséget és Es-vel az e2 térben 60 rezgő energiamennyiséget, úgy érvényes, mint fent, hogy E^ = e^ E2 e1 Ha pl. az a feladat, hogy a bangenergiát folytonosan az li csőből (nagy át- 65 mérőjű csőből) egy másik I2 csőbe (kis átmérőjű csőbe) kell vezetni, úgy a két cső közti nagy energiaáttétel miatt ei és e* kölcsönösen úgy méretezendők, hogy az ei—e2 kettőstérnek li okozta csillapítása 70 egyenlő legyen az I2 okozta csillapítással. Minthogy a nagyobb harántmetszetű li cső jobban csillapít, tehát az ei-ben rezgő energiát megfelelő mennyiséggel kisebbre kell választanunk, vagyis az ei teret meg- 75 felelően nagyobbra kell méreteznünk az et-nél és pedig úgy, hogy a kettőstérnek li okozta csillapítását egyenlővé tesszük az I2 okozta csillapítással. Ha emellett megszabjuk ezen egyes csillapítás bizo- 80 nyos mértékét, pl. azon célból, hogy bizonyos szélességű rezonanciagörbét kapjunk, úgy az a további szükségszerűség áll elő, hogy az ei teret nem szabad túlnagyra választanunk e2-höz képest, ne- 85 hogy túlkevés energia rezegjen benne, amely lefékeződhetne. Az ei tér megválasztására a következő megfontolás irányadó: Egy ismeretes törvény értelmében a (d) csillapítás mindig egyenlő a g( rezgő alakzattól periódusonként leadott En energiamennyiségnek az összes bennerezgő E energiamennyiséghez való fél viszonyával: Hogy ezen En mennyiség leadható legyen, a szóbanforgó térrészben rezgő Ei energiamennyiségnek nagyobbnak kell lennie, mint En-nek. Ebből ezen tér nagyságának felső határára a következő K egyenlőtlenségnek kell fennállania: Ex > 2 dE Egy további példát a 2. ábra segélyével ismertetünk. Tegyük fel, hogy a membránnal lezárt ei tér a 3. ábra módjára K elektromágneses hangjeladó segélyével van gerjesztve. Az ei térből a hangenergiát csövön át kell elvezetni. Elsősorban itt az a feladat, hogy a mágnestől a membránban gerjesztett rezgési formát a 1 jeladó kívánt csillapítása megadta menynyiségben az ei légtérbe küldjük. Ez úgy
