90075. lajstromszámú szabadalom • Térrezgő rendszer és alkalmazásának módjai
történik, hogy ezt a teret a membránhoz képest megfelelően méretezzük (kicsiny csatolási tér). Azután továbbá az a szükségesség áll fenn, hogy ezen energiából a 5 kíván csillapítás megadta részt a csőbe vezessük. Erre szolgál az e2 tér. Itt két rezgő alakzattal van dolgunk, melyek egyike a membránból és az ei térből, másika az ei—es kettőstérből van. Az ei tér 10 útján e két alakzat csatolva van. Az ei tér nagyságának tehát megadott csatolásnál egyrészt a membrán rugalmasságához, másrészt a térrészhez bizonyos viszonyban kell lennie, es-ben akarjuk elő-15 állítani a cső útján a rendszer csillapítását. Emellett csillapítás alatt a hasznos csillapítást értjük, mely az enerigiának a csőben való tovavezetésénél lép fel. A többi káros csillapítást a membránban és 20 az ei, e2 térben ehhez képest lehetőleg csekély mértéken kell tartani. Ha pl. az ei, es szekunderrendszer csillapítását (d)vel jelöljük, úgy ismét érvényes s E E d = ^ E -} -~E~ = ^ E~ vonatkozá s > 25 miből :> 2 dE miáltal az ei viszonya az e2-höz meg van adva. Különös jelentőségű az ilyen kettőstér alkalmazása vízalatti hang jelvevőknél is, 80 melyeknél az energiát a vízzel érintkező membrán a membrántól határolt kis térbe adja le. Eddig ezen kis teret vagy közvetlenül, vagy rezonátor közvetítésével a vezetékre működtették, mimellett a 85 rezonátor szerkesztésénél nem vettek figyelembe különös szempontokat. A találmány értelmében előnyösebben quasistacionernek nevezhető térrészekből összetett kettősteret alkalmazunk a membrán 40 és a vezeték közt összekötő tag gyanánt, mimellett ei-et ismét a kettőstérnek a membránnal való kívánt csatolása tekintetbevételével méretezzük és ei-nek e2-höz való viszonyát a kettőstérnek a 45 cső létesítette csillapításának megfelelően választjuk. Ezen esetben is természetesen tekintetbe kell venni a már említett jelvevőtörvényszerűséget; mely szerint a sugárzási csillapítás egyenlő a hasznos B0 csillapítással. A rajz 1—4. ábráján a találmány példaképpeni foganatosítási alakjai vannak feltüntetve és pedig az 1. ábrán quasistacioner rezgőrendszer, 55 mely két kúpos kamrából és egy összekötőnyílásból van, a hagenergiának nagy átmérőjű csőből kisebb átmérőjűbe való átvezetésére, a 2. ábra oly rezgőrendszert mutat, mely két kamrából és több összekötőnyílásból 60 van, a 3. ábra oly foganatosítási alakot tüntet fel, melynél a kettőstér egy meglehetősen határolt alakzatból van, míg a másik teret a fülcsatorna alkotja, a 65 4. ábra pedig quasistacioner és nem quasistacioner térrésszel ellátott kettősteret. tüntet fel. Az 1. ábrán a részterek ei és e2-vel vannak jelölve, a két tér közti közlekedőnyí- 70 lás pedig o-val. A kisebb átmérőjű lt hangvezeték a rezgőrendszer útján van a nagyobb átmérőjű I2 hangvezetékkel öszszekötve. A 2. ábrán egy közlekedőnyílás helyett 75 több (01, 02) stb. nyílás van alkalmazva. Ezen esetben nem okvetlenül szükséges az egyes részterek kúpos alakja, ami ennél fogva nincs is feltüntetve. A hangenergiát. a nagyobb átmérőjű 12 csőből a ki- 80 sebb átmérőjű li csőbe vezetjük. Ha az egyik résztér helyett a szabad teret, tehát nem quasistacioner módon rezgő rendszert választunk, úgy a 3. ábrához hasonló rezgőrendszert kapjuk. Ezen 85 az ábrán (M) elektromágnest jelöl, mely váltóárammal vagy pl. a vezeték másik végén levő mikrofónáramkörnek a beszédrezgésektől folytonosan erősített vagy gyengített áramával gerjeszthető. A3 90 egyik térrész ei, a másik az e2 fülcsatorna. Az elektromágnes az (m) membránt, ez pedig a rezgőrendszert gerjeszti, mely másik végén a megfigyelő fülével van összeköttetésben. A gerjesztés 95 természetesen éppúgy történhetik a másik oldalról is, pl. az emberi beszédszerv útján, ekkor azonban az elektromágnes helyett vagy a membránnal kapcsolt mikrofont, vagy pedig indukcióáramok élőidé- 100 zésére szolgáló berendezést [mely indukcióáramok az (m) membrán rezgése folytán keletkeznek] kell alkalmaznunk. A 4. ábrán az egyik li térrész szintén quasistacioner, a másik I2 térrész azon- 105 ban, melyet a (t) tölcsér szab meg, lehet nem quasistacioner is. Maga a készülék megafon, melynél az O szájcsövön át a membránba beszélünk, mely viszont a kettősteret gerjeszti, amely tölcsórterével 110 a külső közegre hat. De mindkét li és I2 tér úgy is képezhető ki, azaz úgy is méretezhető, hogy a rezgési folyamat mindkettőben quasistacioner folyik le, mely esetben két csatolt rezoná- 115
