90043. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbinával hajtott lokomotív

4. A keringő kondenzvizet hűtő (r) víz­hűtőkészülék és az őt környező levegőt keringető (V) ventilátorok a gép mellső részén vannak elrendezve. ? 5. A kazánhuzatot létesítő ventilátor, a (c) keringető-szivattyú, a (C) kazán (p) tápszivattyúja, a (V) ventilátorokkal egy­séges csoportot képez és célszerűen egyet­len kisebb gőzturbinával működtetnek. 10 Ezen segédcsoport a hossztartók között elől s a kazánnál mélyebben foglal helyet. A szokásos (C) kazán füstcsövekkel és túlhevítővel, de az eddigitől eltérő füst­kamrával van felszerelve, mert a huzatot 15 az 5. és 6. ábrákban feltüntetett készülék létesíti. A kürtő több, rendesen hét különböző alkalmas alakú (kisebb alapjaikkal egye­sített két kúpcsonk) (t) csőből áll, melyek­"20 nek aljába külön gyűrűs (a) nyílásokon kilépő levegőt fúvunk, ha a lokomotív kondenzációval dolgozik, vagy pedig a turbinák gőzét vagy fáradtgőzét, ha a lokomotív szabad kipuffogással működik. 25 Az előbbi esetben a levegő az (a) gyű­rűs nyíláson át a mellső segédosoporthoz tartozó ventilátor által nyert tetemes se­bességgel áramlik a csőbe. A ventilátor a levegőt a (q) vezetékekbe szorítja. 30 A kazán égéstermékeit a levegő vagy gőz magával ragadja, még pedig vagy az (s) csatornákon át, vagy a (t) csőfalak és a levegő kiáramlási nyílásai közti gyűrűs résen keresztül. -85 A hajtóturbinák rendesen négyesével vannak elrendezve; a 12. ábrán 1, 2, 3, 4 jelzésűek. (1) a magasnyomású turbina, (2) pedig a kisebb sebességű vagy menetturbina, -40 mely az előzővel sorosan működik össze, ha a lokomotív sebessége kisebb a maxi­mális sebesség felénél; a két párhuzamo­san elrendezett (3) és (4) alacsonynyomású turbina között oszlik el — ha a lokomotív -45 sebessége a maximális sebesség felénél na­gyobb — a magasnyomású turbinából köz­vetlenül kilépő gőzmennyiség, más esetek­ben pedig a menetturbinából kilépő gőz. A 7. ábrából láthatjuk, hogy a magas-50 nyomású turbina akciós turbina és (5) futókereke két vagy több sajátos szerke­zetű, kettőshajlású lapátokkal bíró lapát­koszorúval van ellátva s mindkét irány­ban foroghat; az (5) kerék mögött több 55 közös koszorújú közönséges turbinakerék van. A menetturbina azonos szerkezetű ós id/ hossztartókhoz képest szimmetrikus elrendezésű. A gőz (7. ábra) a füstkamrában elren­dezett túlhevített gőzgyüjtőből a (6) kam- 6 rába lép, mely rendesen hat (7) és (8) sze­leppel bír (8. ábra); a négy középső (7) szelep az előre járathoz szánt fúvókák cso­portjához, a (8) szélsők pedig a (9) és (10) csövön át a válaszfalban elrendezett (11) 6 kamrához (7. ábra), továbbá a hátrajárat fiívókáihoz bocsátják a gőzt. Mindkét esetben a gőz a (13) kamrába jut, amely­ből a (14) szelepeken át a következő előre­jár ati vezérműhöz léphet, míg a (15) sze- 7 lep az első válaszfalban elrendezett üregbe bocsátja a gőzt s innen a menetturbina hátrajárati első fúvókájához. A magas­nyomású turbina első kamrájában lévő gőzt a (16) csonkon át a vonatfűtés cél- 7 jaira is el lehet vezetni. A magasnyomású turbina utolsó kere­kéből kilépve, a gőz közvetlenül áramol­hat az alacsonynyomású turbinába, ha a (17) szelep nyitva van, míg ellenkező eset- 8 ben a menetturbinába lép s annak előre­járó kerekeit működteti s csak ezután jut az alacsonynyomású turbinákba. A 9. ábra alacsonynyomású turbinák egyetlen lapátkoszorúval bíró több futó- 8 kerékből és egy, két kettős lapátkoszorú­val bíró futókerékből állnak, hogy mind­két irányban foroghassanak. Ha az alacsonynyomású turbinákba a gőzt az előrejárat számára bocsátjuk be, 9 a gőz az egyetlen lapátkoszorúval bíró kerekeket egymásután, és azután az utolsó kerék kettős lapátjainak külső zó­náját áramolja át. Ha e turbinák hátra­járatra dolgoznak, a menetturbina első 9 kamrájából a gőz a (18) kamrába, azután a (19) fúvókán át a hátrajárat három lapátkoszorújához áramlik s azután a kondenzátorral kapcsolt (20) kamrába jut. Megállapíthatjuk tehát, hogy mind a 1 négy turbina, vagyis a magasnyomású, a menet- és az alacsonynyomású turbinák az előrejáratra különböző kerekekkel s a hátraj áratra több lapátkoszorúval bírnak, mely utóbbiak az előre járat lapátkoszo- 1 rúinak egy részét alkotják. A hátrajáratnál tehát lényegileg azo­nos sebességet lehet elérni, noha a gőz­fogyasztás nagyobb lesz. A 12. ábrán feltüntetett csővezetékek a 1 turbinákat a különböző menetirányoknak megfelelően kapcsolják. A (21) cső a magasnyomású turbinát előrejáratnál közvetlenül az alacsonynyomású turbi­nákkal kapcsolja, míg a (22) cső a magias- 1 nyomású turbinát előrejáratnál a menet-

Next

/
Thumbnails
Contents