89907. lajstromszámú szabadalom • Összerakható támlás szék

3Iegjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁS,Yl ^^^^ SZABADALMI BTRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 89907. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Összerakható támlás szék. Krecsmarik Mihály műszerész Budapest. A bejelentés napja 1925. évi április hó 4-ike. A találmány tárgya összerakható és könnyen hordozható szék, pl. turisztikai célokra, továbbá vendéglők, kávéházak és más nyilvános helyiségek céljaira, általá-5 ban véve pedig minden olyan célra, melynél a székek összerakása és kis térigény melletti tárolása, illetve könnyű szállítása kívánatos. A találmány célja az összerakott széknek egyrészt az eddigieknél lé-10 nyegesen kisebb térigényét, másrészt pedig, aránylag olcsó előállítás mellett, nagyobb tartósságát is biztosítani, mely utóbbi feltételnek az eddigi összerakható székek alig feleltek meg, noha éppen a 15 leggyakoribb használat és legnagyobb tömegekben való alkalmazás eseteiben (nagyforgalmú nyári vendéglőknél és szabadban való egyéb használatnál) a székek sokkal gyakoribb és sokkal nagyobbmérvű 20 káros befolyásoknak vannak elávetve, mint a rendes székek. Eltekintve az eddigi különböző rendszerű támlanélküli összerakható és hordozható székektői, melyeknek egyik eso-25 portja meglehetősen kezdetleges kiképzésű, másik csoportja viszont túlságosan bonyolult szerkezetet, körülményes kezelést és aránylag igen csekély tartósságot mutat, a szóbanforgó célokra, de támlás alak-80 ban eddigelé rendszerint csak az u. n. kecskelábú vagy X-székek voltak használatban, melyeknél tudvalevőleg a szék két Víbpárja (az, itt hátrafelé nyúló mellső és az előrenyúló hátsó lábpár) egymást köze-85 piik táján, csuklóban keresztezi és a hátsó lábpár a támlának, illetve a támla tartójának meghosszabbítását képezi. E kecskelábú székek több gyakorlati hátrányt mutatnak, nevezetesen a szék részei, az össze-40 rakott állapotban, sohasem fekszenek teljesen egymásra és a szék az összerakott állapotban egyrészt túlságosan hosszú (t. i. csupán az ülés GS cl mellső lábpár csapódik össze, az egymás folytatását képező támlatartó és hátsó lábpár azonban ter- 45 mészetesen megtartják eredeti hosszukat), másrészt pedig az összerakott szék célszerűtlen alakú, minthogy a támlatartót bizonyos mértékben az ülés felé meggörbített alakban készítik, mert különben 50 (vagyis a ferde hátsó lábpárnak a támla felé való egyenes meghosszabbítása esetén) a használatra nézve kényelmetlen, túlságosan ferde helyzetet venne fel. Azonkívül e székek, a használati helyzet- 55 ben, a szerkezetben való teherelosztás szempontjából is kedvezőtlenül vannak kiképezve és így már ez okból is kevéssé tartósak, nevezetesen a mellső lábpár forgástengelye, különösen pedig a két lábpár 60 kereszieződési pontjában alkalmazott csuklótengely a használatban állandóan kedvezőtlenül van igénybevéve és ennélfogva hamari kopásnak alávetve. A találmány szerint mindezen hátrá- 65 nyokat hatásosan küszöböljük ki és az összerakott állapotban az eddigi ily támlás székeknél csak kb. félakkora hosszúságú, egyúttal pedig a használatban nagy tartóssá gú székre teszünk szert. E kettős 70 célt mindenekelőtt azzal érjük el, hogy (a kecskelábú kiképzéssel ellentétben) a székek rendes használati alakjának megtartása mellett az összes főrészek különkülön, tehát nemcsak a mellső, hanem n 75 hátsó lábpár és a támlatartó is az ülésre esappantható, úgyhogy az összerakott széknek nemcsak szélességi, hanem iioszszűsági kiterjedése ir. csak az ülés méreteinek felel meg, mimellett az ezen össze- 80