89879. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgó tömegeknek önműködő irányítására

Mindegyik szakasznak állapotát egy központban jelezni lehet azáltal, hogy valamely elektromos indikátort, pl. az (I) lámpát az (Re) vezeték és az (M plus) ío-5 vezeték közé iktatjuk. A (PR) és (PF) vezetékszakaszoknak hossza egyenlő azon szakaszok hosszával, melyekre a pályát fel akarjuk osztani; ezeknek elég hosszúaknak kell lenniök 10 ahhoz, hogy befogadhassák a járműveknek azon legnagyobb számát, mely egyáltalán kezelhető és hogy ezen járművek mind egy „Bzakasz"-Dan vesztegelhessenek, ha a vezetelv áramtalanná lesz. 15 Bizonyos esetekben célszerűbb a (64) relaist, mely a menesztő elektromos motorának áramkörét zárja vagy bármely más motort elindít vagy leállít, nem a menesztőn, hanem a pályán helytállóan elren-20 clezni, amikor is minden szakasz számára egy-egy relaist alkalmazunk. Ily elrendezésnél a gerjesztő áramkör az (R9) és (Fll) kapcsolók által befolyásoltatik, amikor is működés közben az áramkör az 25 (M minus) vagy az (M plus) fővezeték és a (PR, PF) stb. vezetékszakaszok között záratik, melyek ekkor nem a (63) kefével, hanem a mótor keféjével érintkeznek. Amint már említtetett, a találmány elő-30 nyei különösen akkor jutnak érvényre, ha az irányító szerkezetek, pl. váltók önműködőek, aniiivor is bizonyos esetelvben ugyanazok a részek állítják be a pályát és befolyásolják valamely elágazáson át-35 futó járműnek mozgását. A 2. ábrában feltüntetett pályaberendezésnél pl. huszonhét jármű, melyek az (A) csomóponton bármely sorrendben haladnak át, a (D) csomópontot már bármely 40 kívánt sorrendben hagyhatják el, feltéve, hogy a kezelő személyzet a pályát akként állítja be, hogy az 1—9. számú járművek az (I), a 10—18. számú járművek a (II), a 19—27. számú járművek pedig (III) kité-45 rőre fussanak és hogy az 1—3. számú járművek a (IV) kitérőre, a 4—68. számú járművek az (V), a 7—9. számú járművek a (VI) kitérőre jussanak, minek megtörténtével az 1. számú jármű a (VII), a 2. 50 számú jármű a (VIII), a 3. számú jármű pedig a (IX) kitérőre jut, miután ezek mind a (D) csomópontot elhagyták, a 4. számú jármű a (VII) kitérőre fut. stb. A 3. ábra egy közös sínpárból kiinduló 55 három sínpárú elágazást tüntet fel közönséges váltókkal. A váltóállító szerkezetek az óramutató irányában 180°-kal elforgatható forgattyú alakjában vannak kiképezve. A forgattyúk egyike az (Ml)' tengelyre van erősítve, mely elek- 60 tromos mótor segélyével forgattatok, míg a másik forgattyú az (M2) tengelyen ül, ííiely egy másik elektromos motortól forgattatik. Mindegyik forgattyúval egy tengelyen van elrendezve egy-egy hasi- 65 tékos kar, melyben a (Bl) és (B2) kefék vezetődnek; ezen kefék rúgók által a hasítékos karok tengelyei felé huzatnak, elektromos összeköttetésben állanak a mótor kapcsaival és az excentrikus (Cl, 70 C2, C3, C4) vezetőkkel érintkeznek; így a (Bl) kefe a (C2) vezetővel érintkezik. Ha az (Ml) tengelyen ülő forgattyú már a kívánt állásban van, akkor a (Cl) vezetőnek árammal való ellátása hatást 75 nem fog eredményezni. Ha az (Ml) tengelyt 180°-kal el akarjuk forgatni, akkor a, (Cl) vezetőt áramtalanná tesszük, míg a (C2) vezetőt árammal látjuk el, amikor is a mótor áramot kap mindaddig, 80 míg a (Bl) kefe a (C2) vezetőnek végéhez nem ér és a (Cl) vezetővel nem érintkezik, amikor is a mótor megáll. Ezen elrendezésnél tehát mindegyik váltópár megmarad utolsó használati állásában 85 mindaddig, míg ez utóbbit egy közeledő menesztő meg nem változtatja, mely a (Cl, C2) stb. vezetőket a. szükséges módon árammal látja el. Tegyük fel, liogy egy járműnek a kö- 90 zépső vágányra kell futnia, akkor a váltót a feltüntetett módon állítjuk be, mely célból a (Cl) és (C4) vezetők a három vezetékű hálózatnak (M minus) fővezetékével köttetnek össze a (P2) relaisnek 95 (Pl 4) és (Pl5) kapcsolói segélyével. A (F2) relaisnek (P4) tekercse a (Pl) relaisnek (P8) kapcsolóján át gerjeszttetik, míg ezen relaisnek (P3) tekercse a írhombussal jelzett) menesztőn elrende- 10c zett kontrolorrészek által gerjeszttetik a (Pa) vezetéken, a (PC) vezetékdarabon, az ezzel érintkező kefén, az (51) kézi kapcsolón és az (50) vezetékdarabon át, mely állandóan van a neutrális (M null) főve- i0; zetékkel összekötve. A kezelő ekkor az (SA) kézi kapcsolót a három állásnak középsőjére állítja be és ezáltal a kapcsolót az (So) vezetékdarabon át az (M null) fővezetékkel köti m össze, mivel a (P3) tekercsnek másik vége a (Pj) vezetéken át az (M minus) fővezetékkel van összekötve, minek következtében a (Pl) relais működik; a (P4) tekercsnek másik vége az (M plus) 11 fővezetékkel van összekötve, minek következtében a (P2) relais is működik