89871. lajstromszámú szabadalom • Gőzfűtőberendezés
Megjelent 19.'jQ. évi augusztus hó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIKÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 89871. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Gó'zfűtőberendezés. Alex. Friedmaoii Wien. A bejelentés napja 1924. évi március hó 29-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi március hó 30-ika. Vasúti kocsiknak termosztatikusan sza*hályozott gázbevezetéssel bíró gőzfíítőbefrendezéseinél újabb időben az a törekvés nyilvánul meg, hogy az egész kocsinak, 5 tehát az illemhelynek és a kocsi folyosónak fűtőtesteit is egv és ugyanazon .termosztatikus gőzbe vezetésszabály ozóho-z kapcsolják, úgyhogy az egész kocsi számára csak egyetlenegy gőzbevezetőhely van elren-10 dezve. Ama nehézségek egyike, melyek akkor fellépnek, az egyik kocsioldalród a másik, szemköztfekvő kocsioldalhoz vezető gőzvezetékek helyes elrendezésébon áll. Minthogy ugyanis a csővezetékekben a víz-15 zsákok képződése feltétlenül elkerülendő és minthogy erre a célra bonyolult vizitel enítőszerkezetek alkalmazását mellőzni igyekeznek, ezért általában kényszerülve vannak az egyik vagy a másik vezetéket, 20 ahelyett, hogy azt a kocsi padozata alatt helyezzék el, nagy magasságban a padozat felett, tehát pl. a kocsitelő magasságaiban elhelyezni. A jelen találmány értelmében a gőz, a 25 a bevezetőszelepen keresztüláramolva két külön vezetékbe áramlik be, mely vezetékek egyike a kocsi legmagasabb pontjáig vezet fel és azután a vízteienítőcső felé le* vezet, míg ellenben a másik vezeték már 30 kezdettől fogva a víztelenítőiiyílás felé eséssel van ellátva, úgyhogy mindkét vezeték kondenzvize, úgyszintén a i'őgőzvezetékből, a beeresztőszelepen át, a fűtőberendezésbe esetleg bejutott víz lefolyhatik anélkül, 35 hogy a felmenő vezetékben felfelé csapódnék. Ez a berendezés azonkívül azt az előnyt nyújtja, hogy a beeresztőszelep, valamint a szelepvezetékek a bepiszkoiódástól megvédetnek, mert alattuk vízzsák 40 nincs és mert káros idegen testek rájuk le nem rakódhatnak. A mellékeit rajz 1—3. ábrái a találmány tárgyának három fogamat osítási példáját ábrázolják vázlatosain. Az 1. ábrán (1) jelöli a főgőzvezietéket, 45, melyből a friss fűtőgőz, a (2) bevezetőcsövön és a (3) beeresztőszelepen át, melyben fojtást szenved, a fűtőberendezésbe jut be. Az ezen szelephez köz ve Lenül csatlakozó és már feszültségmentes gőzzel lelt 50 (4) térből kiindulva a gőz két áramra oszlik szét. A gőz egy része, a kocsitető magasságáig felmenő és azután ismét lemenő (5) vezetéken át, a kocsi másik oldalára áramlik, keresztülárainiik a (6) fűtőteste- 55 ken és utóbbiak kondenzvizével keverten, a (7) csövön át, a (S) víztelenítő ív likhoz jut, innen pedig a (9) és (10) visszar vezetőcsövekbe, melyek közül az utóbbiaké ban a (11) hőérzékeny kitágulótest van 60 elrendezve, mely a (3) beresztőszelepet vezérli. A (10) cső légtelenílésére, annak végén, a (12) cső útján, a szabad levegővel való összeköttetés van létesítve, mely cső egyszersmind víztelenítőcsőnek is használ- 6.S haló. A gőz másik része, úgyszintén a (4) szeleptérben összegyűlő víz közvetlenül a mélyebben fekvő (13) vezetékbe jut, mely valamely helyén, a (9) vagy a (10) vissza/vezetőcsővel egyesül és a (8) víztelenítőnyí- 70 lás felé lejtéssel van elhelyezve. A most leírt berendezés működési módja a következő: Az (1) fővezetékből, a (3) szelepen áL, a fűtőberendezésbe bejutó víz, úgyszintén 75 a befütéskor az (5) vezetékben képződő víz, a (13) és a (9) vezetéken át a (8) víztelenítőcsőbe és innen a szabadba folyik. A fűtés közben azután a víz a (13) vezetékben annyira lehűl, hogy általa a (11) ten- 80
