89633. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő és szedőgép
- 21 — adnak alkalmat szenny felgyülemlésére, ami a működésben szabálytalanságokhoz vezetne. Az imént leírt részeken, nevezetesen az 5 emeltyűszerkezeten és szánokon kívül stb., amelyek a (43) inozgó ütközővel kapcsolatban vannak elrendezve, ezen ütköző és a helytálló (44) ütköző között a (44a) közbenső ütköző van alkalmazva, mely 10 helytállóan van a főállvánnyal összekötve. Ezen közbenső ütköző és a (44) ütköző között a kézzel beállítható (228) ék foglal helyet, úgyhogy a (44a) közbenső ütköző és a (210) szán, illetve a másodla-15 gos (43a) mozgó ütköző egymással szembenálló végfelületei közötti távolság módosítható (36. és 11. ábrák). Hatásuk tekintetében a (44a) és a (44) ütközők csak egyetlen darabot alkotnak, mimellett a 20 (228) ék az előállítási pontatlanságok kiküszöbölésére irányuló beállítások foganatosítása végett van beépítve és akként berendezve, hogy a (229) csavar segélyével tolható el, mely a (230) recézett fejjel 25 van ellátva, mely mellett a (231) rögzítőkilincs vagy mutató van elrendezve. Minden holtjárást azzal küszöbölhetünk ki és az éket egyik irányú mozgásában azzal támogathatjuk, hogy a 13., 14. és 36. ábra-30 kon feltüntetett módon a (232) tekercsrúgót alkalmazzuk. A (44a) közbenső ütközőnek (233) oldalfelületein (6. ábra) a (39) fedőlemez és a (40) alaplemez vetődik. Az említett (39), illetve (40) fedő- és 35 alaplemezek a helytálló és mozgó ütközőkkel, ékekkel stb. együtt, amelyek azokban elrendezvék, oly keretet alkotnak, amely egységes egész gyanánt mozgatható a gép helytálló állványában ésame-40 lyet a (234) rúgó (13., 14. és 36. ábrák) meghatározott szabványos helyzetben tart meg, mely rúgó a mozgatható keret baloldali vége és a gép helytálló állványa között van elrendezve. Ez a rúgó célsze-45 rűen a (235) tokban foglal helyet, mely a (236) állítócsavarral van felszerelve, amelynek segélyével a rúgó feszültségét a szükséghez képest fokozhatjuk vagy csökkenthet j ük. 50 Az a köz, amelyet a találmány szerint beállítunk, a (44) helytálló ütköző (44a) része (közbenső ütköző) és a szán vagy ennek oly része közötti tér, mely tényleg a (43) mozgó ütköző folytatását képezi, te-55 hát vagy a (210) szánról (13. és 14. ábrák) vagy a másodlagos mozgó (43a) ütközőről (36. ábra) van szó. Hogy már most ezen tér beállítását a gépen át oly pontra vigyük át, ahol azt a formalemez beállításának foganatosítására használjuk fel, 60 evégből sajátos átvivőszerkezetet alkalmazunk, amelyet a következőkben ismertetünk. Átvivő szerkezet. A gép egyes részeinek elrendezésével 65 járó korlátozó feltételekre való tekintettel kívánatosnak mutatkozott az, hogy az elsődleges beállítószerkezetet az öntőformától némi távolságban rendezzük el és ezen két rész közé átvivő szerkezetet építsünk 70 be, mely a beállításokat pontosan átviszi. Az ily elrendezés nemcsak az előállítás tekintetében nyújt előnyöket és teszi lehetővé a behelyezett géprészekhez való könnyebb hozzáférést, hanem azt a to- 75 vábbi előnyt is eredményezi, hogy annak segélyével oly beállítások is foganatosíthatók, melyek révén az összes szedéselemek számára azonos mértéket (244a, 244c ütköző 32. ábra) változtathatunk anélkül, 80 hogy károsan befolyásolnók az elsődleges beállítószerkezet azon képességét, hogy a szedéselemek bőségét az előállítandó betűk vagy kizárások bőségével megegyezően változtassa. 85 Az ily célra szolgáló átvivő szerkezetnél, amelynél a legmesszebbmenő pontosság igen fontos, azon lehetséges változásokat, amelyeket hőmérsékletingadozások vagy a különböző mértékek beállítása al- 90 kalmával a mozgó részek folytán a mozgási energiában beálló különbségek idéznek elő, el kell kerülni, vagy ki kell küszöbölni. A kitűzött célt a feltüntetett foganatositási alaknál kettős ékek összeköt- 95 tetése útján érjük el, amelyek az elsődleges beállítószerkezet előidézte beállítást átveszik, mimellett az ékek viszonylagos mozgása az elsődleges beállítószerkezet részéről eszközölt beállítással egybebang- 100 zóan változik, a viszonylagos mozgás nagyságában és ezzel a mozgási energiában bekövetkező különbségek kiküszöbölődnek és az ékek másodlagos mozgása s végül egyenletes nyomással és egyenle- 105 tes sebességgel történő végleges beállítása útján egyöntetű eredmény biztosíttatik. A másodlagos mozgás és a további beállítás minden egyes elő-beállítás után megtörténik, úgyhogy semmi olyan változást 110 nem képes a végleges beállítás hátrányosan befolyásolni, mely az elő-beállítás közben a mozgási energiában beálló különbségtől ered.
