89633. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő és szedőgép

— 22 — Az átvivő szerkezetnek egymáshoz viszonylagosan elmozgó ékei, amelyek a beállítást átvevő szerveket alkotják, egy-egy oly rúddal vannak összekötve, mely egyik 5 végén oly ékkel van ellátva, melynek emelkedése ugyanolyan irányban halad, mint az átvevő végrészen lévő éknél. Az ékek és a rudak egy párt alkotnak, mimellett az elsődleges beállító szerkezet révén 10 beállított ütközők helyzete által megszabott viszonylagos mozgás oly ütköző beállítására szolgál, mely a beállítandó részek végső tagjának, nevezetesen a formalemeznek helyzetét szabja meg. A pár két része 15 hőmérsékletváltozások esetén egyenlő mértékben nyúlik ki és húzódik össze, úgyhogy az ily változások nem okoznak pontatlanságot a végső beállításban. E részben a szerkezet hossza sem okoz különbsé-20 geket, miért is az elsődleges beállíUíSzerkezet és a végső elem (formaiemez; a gépnek egymástól nagy távolságra elkülönített részeiben rendezhetők el. A kitűzött célra a találmány szerint elő-25 nyösen alkalmazott szerkezet (8., 13., 14. és 29. ábrák) mindenekelőtt a (237) és (238) ékek (átvivő ékek) párjából áll, mely a helytálló (44, 44a) és a mozgó (43) (210) ütköző között van elrendezve, mely utóbbit 30 az elsődleges beállítószerkezet, illetve az elsődleges és másodlagos beállítószerkezet állítja be. Ez a két átvivőék a (239, 240) rudak végein van, amelyek a gépen áthaladnak és ellenkező végükön egy-egy 35 (241), illetve (242) éket hordanak, amelyek a helytálló (243) és a mozgó (244) ütköző között foglalnak helyet, mely utóbbi a (3) formalemez ütközőjét alkotja, mely a formaiemez hátramozgását és ezzel a szedés-40 elem bőségét szabja meg. A (237, 238) és (241, 242) átvivő ékeket célszerűen akként képezzük ki, hogy azoknak az ütközőkkel együttműködő felületei egymással párhuzamosak, egymáshoz köl•45 esönösen ütköző felületei pedig ékalakúak legyenek. Az ékeknek egyik irányú viszonylagos elmozgatása az ékek hosszirányára harántirányú és szóttartómozgást, a másik irányú hosszeltolás pedig a fordí-50 tott mozgást eredményezi és pedig az illétő mozgás a pár mindkét végén egyidejűleg és pontosan ugyanolyan mértékben következik be, ha az ékek emelkedése a rudak mindkét végén azonos. 55 Az ékek működtetése céljából az említett rudak (246, 247) vájatokkal vannak ellátva, amelyekkel a (250) és (251) hajtószánok (28. ábra) (248, 249) toldatai (28. és 36. ábrák) kapcsolódnak, ahol is ezen szánok egyik végükön a gépállványban veze- 60 tődnek, másik végükön pedig a (252, 253) szögemeltyűkkel vannak csuklósan összekötve, amelyek helytálló tengelyeken vannak ágyazva. A (252) emeltyű aránylag hosszú és rendszerint oly irányú rúgó ha- 65 tás alatt áll, hogy ennek folytán a (237) átvivő ék oly irányú eltolást szenved, hogy a (238) ékkel együttműködik és a (44a), (210) ütközők közötti teret kitölti. A (253) emeltyű célszerűen rövid emeltyűből áll, 70 mely egyik karján a (254) görgőt hordja, mely a (256) karban kiképezett (255) hasítékban jár, ahol is a (256) kar helytálló tengelyen van ágyazva, mely célszerűen a (252) emeltyű tengelyével azonos (27., 28. 75 és 26. ábrák). A (257) hajtóemeltyű, amelyet a gép (28) bütyöktengelyén lévő bütykök a munkaperiodus kellő pillanatában működtetnek, a (252) emeltyűvel a (258) csuklórúd útján mozgási köz meghagyásá- 80 val akként van összekötve, hogy a hozzátartozó átvivő ék visszahúzodhatik és a hozzátartozó rúgó nyomása folytán előremozoghat. Ez az összeköttetés célszerűen hurokkapcsolatból, vagyis oly (259) csap- 35 ból áll, mely a (258) rúdban lévő (260) hasítékban jár. A (256) kar szintén össze van kötve a (257) emeltyűvel és pedig az imént leírt szerkezethez hasonló szerkezet útján, mely a (261) rúdból, a (262) hasi- 90 tékből és a (257) emeltyűnek ezen hasítékkal kapcsolódó csapjából áll. Ebben az esetben azonban a (257) emeltyű a (256) kart mindkét irányban, az emeltyű minden visszafordulása utáni rövid mozgási 95 szünetel mozgatja. A (255) hasíték alakja olyan, hogy a (238) ék a (237) ék szorító hatása alatti visszamozgás ellen biztosítva van, azonban a (253) emeltyű elmozgatása alkalmával az éknek bizonyos kor- 100 latolt közön át való visszamozgása következik be, míg a (237) ék beállításának és visszamozgásának befejeztével a (238) ék ellenirányú mozgás révén ismét kezdeti helyzetébe jut vissza. 105 A (266) dugattyút (26. és 27. ábrák), mely rúgóhatás alatt áll és mely a (256) emeltyűre fejt ki szorító hatást, célszerűen arra használjuk, hogy utánengedő ellenállást nyujtsunk a (256) emeltyű 110 mozgásával szemben oly célból, hogy túlmozgást elkerüljünk és másrészt az emeltyűt, valamint az éket az egyik irányban elmozgassuk, vagy az ezen irányban foganatosítandó mozgást elősegítsük, úgyhogy 115 a visszamozgás nyomban bekövetkezik, mihelyt a (237) ék kifejtette szorító hatás