89633. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő és szedőgép
- 20 — emeltyűnek hátsó, vagyis azon vége, amellyel a (289) rúd van összekötve, rendszerint a helytálló (294) pecekkel marad érintkezésben (1. a 10. ábrát is). Ez a (294) 5 pecek forgáspontot alkot a (74a) emeltyű számára akkor, ha a (78) dobban lévő s azzal együttműködő nyílás megfelelően be van állítva, úgyhogy a (76) tapintó pecek ebbe a nyílásba behatolhat. Ha ez 10 megtörténik, úgy a (289) rúd gyakorlatilag véve mozdulatlan marad, de működésbe jut a (291) emeltyű, úgyhogy a (290) rúd leszoríttatik és — mint említettük — a hozzátartozó tolattyút működteti. Ha a 15 (78) dobnak nincs oly nyílása beállítva, amelybe a (74a) emeltyűnek (76) tapintó pecke behatolhat, akkor a (74a) emeltyű baloldali vége és a (289) rúd megemeltetik s a tolattyú kezdeti helyzetébe vissza-20 jut, illetve ezen kezdeti helyzetében megmarad, mely utóbbi esetben az emeltyű és a rúd üresjárást végez. Ezen elrendezésnél a (180) tolattyúemeltyűben lévő pecek mindig azon rúd hasítékának közepén 25 foglal helyet, mely azt működtette. A másik rúd holtmozgást, vagyis oly mozgást végezhet, mely a tolattyú helyzetét nem befolyásolja. Ezzel a szerkezettel a (78) dob a regiszterszalag megfelelő lyukazá-30 sától függően (az alábbi „nyomólégrendszer" című fejezetben ismertetett módon) akként állítható be, hogy a tolattyú a két irány egyikében működésbe jut, úgyhogy a betűfokozat a másodlagos beállítószer-35 kezet elállítása litján változtatható. Ez a működtetés bármely szedéselem előállítása közben foganatosítható, úgyhogy egyetlen sorban két különböző betűfokozat szedéselemei foglalhatnak helyet anél-40 kül, hogy a sor helyes kizárása vagy annak előállítása megzavartatnék. Az egykarú teheremeltyű alkalmazásának hatása, mint említettük, abban van, hogy az elsődleges beállítószerkezet (mérő-45 ékek) beállító mozgásának mértékét arányosan csökkenthetjük. Némely esetben azonban kívánatos az, hogy a beállító mozgás nagyságát megnöveljük, amit célszerűen a 36. ábrán feltüntetett elrende-50 zéssel érünk el, amelynél a már leírt emeltyűelrendezós mellett baloldalt egy további, fordított áttételű emeltyűszerkezet foglal helyet, amelyet a harmadfajtájú emeltyű (egykarú hajítóemeltyű) alkot; 55 ezen emeltyűnél a P erő (36a. ábra), az L teher és az U forgáspont között támad. Ezen célból a (205a) emeltyű akként van kiképezve, hogy az a nagy (209a) szegmenssel működhetik együtt, mely a (209) szegmenshez képest fordított helyzetben 60 és pedig a (210) szánnak ellenkező végében van elrendezve. A (204a) menesztőlemezekben, amelyeknek kiképzése a (204) menesztőlemezkének felel meg, a másodlagos (43a) ütköző vezetődik. Ezen 65 másodlagos (43a) ütközőben a (211a) szegmens, az egyik (204a) menesztőlemezben pedig a (212a) szegmens van elrendezve. Ebben az esetben a P erőnek AP támadási középontja a (209a) szeg- 70 mens tengelyében van, míg az U forgáspont a (212a) szegmens tengelyében, az L tehei AL támadási pontja pedig a (211a) szegmens tengelyében fekszik. Az egész elrendezés egyszerűen az első ízben leírt 75 hasonló elrendezés fordítottja. Ezen szerkezetek működtetése alkalmával a beállítom ozgás csökkentése nem következik be, ha a (209) és (211) szegmensek tengelyei egybeesnek; a (209a, 211a és 212a) 80 szegmensek tengelyei akként állíthatók be, hogy a beállítómozgás megnövekedik. Mindegyik esetben a másodlagos beállítószerkezet (arányosító állítószerkezet) a beállítómozgásnak oly megváltoztatását 85 fogja előidézni, mely pontosan arányos az elsődleges beállítószerkezettel elért állítómozgással; más szóval a másodlagos beállítószerkezet keskeny szedéselemnek, vagy betűnek előállításakor csak megfele- 90 lően csekély változtatást fog előidézni, míg nagyobb bőségű szedéselem vagy betű létesítése alkalmával a másodlagos beállítószerkezet az állítómozgásnak megfelelően nagyobb módosítását fogja eszkö- 95 zölni, úgyhogy végeredményben a kellő arány mindig be van tartva, és az alkalmazott szerkezet nem ad alkalmat holtmozgásra, vagy arra, hogy az alkatrészek hajlítás vagy összenyomás folytán után- 100 engedjenek. A (204) menesztőlemezek a (214) állítócsavar (7. ábra) segélyével állíthatók be. A (204a) menesztőlemezek megfelelő beállítószerkezetének ismertetése fölösleges- 105 nek mutatkozik, minthogy az tökéletesen megegyezik a (204) menesztőlemezékkel kapcsolatban leírt beállítószerkezettel. A (210) szán célszerűen (226) vezetékekben van elrendezve és előnyösen két részre no osztva, amelyek között a (227) rúgók vannak elrendezve, amelyek arra szolgálnak, hogy a különböző elemeket egyenletes nyomás alatt tartsák, úgyhogy azoknak együttműködő felületei nem eredmé- 115 nyeznek szabad mozgási közt, vagy nem
