89633. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő és szedőgép

17 — működtető (178) emeltyűt és annak to­lattyúját működésbe hozzuk, akkor a to­lattyú hajtóközeget juttat a (139) dugaty­tyúhoz, mely a (137) rögzítőkilincset ve-5 zérli (6. és 22. ábrák). A (139) dugattyú révén hajtóközeget kap a (132) henger, mely a (131) ütközőt működteti, mely utóbbi a lépcsős ütköző beállítását ve­zérli. A hajtóközeg-vezetékek összekötte­tő téseit később ismertetjük. Másodlagos beállítószerkezet. (Arányosító állítószerkezet). Az elsődleges beállítószerkezet, amelyet a fentiekben ismertettünk és amely több 15 oly mérőékből áll, amelyeknek emelke­dése egymáshoz az (1, 2, 4, 8, 16, 32) és (64) számok viszonyában van, vagy bár­mely más fajtájú elsődleges beállítószer­kezet rendszerint bizonyos meghatározott 20 betűfajtához (betű- vagy szedésfokozat­hoz) való nyomdai betűk céljaira szolgál. Az eddigi gépeknél a betűfokozatban fo­ganatosítandó csere az elsődleges beállító­szerkezet kicserélésével járt, míg a jelen 25 találmány tárgyánál az elsődleges beál­lítószerkezet és az öntőforma között oly másodlagos beállítószerkezetet alkalma­zunk, amelynek az a sajátossága, hogy a szedéselemek bőségének bizonyos megha-30 tározott arányban vagy a szabványos bő­séghez való meghatározott viszonyban történő módosítását eszközli, úgyhogy tehát valamely szedéselem bármely bő­sége bármely kívánt mértékkel módosít-35 ható, mimellett azonban a változtatás mindig arányos a szabványos bőséggel, innen az „arányosító állítószerkezet" elne­vezés. Más szóval a változtatás tényleges nagysága keskeny szedéselemnél kisebb 40 lesz, mint széles elem esetén, úgyhogy a pontosan arányos bőségváltoztatás bizto­sítva van és a változtatás mértéke a má­sodlagos beállítószerkezet beállításától függ. A feltüntetett foganatosítási alak sze-45 rint, mely azonban több tekintetben mó­dosítható is, a másodlagos beállítószerke­zet (arányosító állítószerkezet) oly emel­tyűből áll, amelynek kilengését az elsőd­leges beállítószerkezet szabja meg, úgy-50 hogy az elsődleges beállítószerkezet részé­ről erre az emeltyűre a beállítás céljából kifejtett erő a hajtóerőt (a 14a. ábrán lát ható P erőt) alkotja. Az emeltyűnek U-forgáspontja, valamint az erőnek AP 55 támadáspontja célszerűen a tehernek AL támadáspontjához képest beállítható, ami megszabja azt az eredő mozgást, mely az elsődleges beállítószerkezetről a másodlagosra átvivődik, jóllehet az el­rendezés természetesen megfordítva, 60 vagyis akként is foganatosítható, hogy a tehernek AL támadáspontja legyen beál­lítható az U forgásponthoz és az erő AP támadáspontjához képest. Az ily berende­zés hatása minden további magyarázat 65 nélkül világos. A találmány lényege nem szorítkozik a következőkben leírt fogana­tosítási példára. Az U forgáspont, az AL teher-támadás­pont és az AP erő-támadáspont helyzeté- 70 nek a másodlagos beállítószerkezetet al­kotó emeltyűszerkezeten való elállítása, vagy kézzel, vagy úgy kézzel, mint önmű­ködően is foganatosítható. Hogy az emel­tyűáttétel módosítását pontosan érjük el, 75 és a szerkezetnek egyenletes működését biztosítsuk bármely beállításnál, evégből a szerkezet akként van kiképezve, hogy a szóbanforgó három pont, nevezetesen az U forgáspont, a teher AL támadáspontja 80 és az erő AP támadáspontja mindig egy egyenesben legyen. Ezen célt elérendő, anélkül, hogy a részek utánengedése kö­vetkezhetnék be, ami a hatás tekinteté­ben bizonytalanságot és pontatlanságot 85 eredményezne, szegmensalakúan kiképe­zett ágyazatokat alkalmazunk, amelyek­nek forgástengelyei közös síkba esnek, a forgástengelyek kölcsönös helyzetének változtatására irányuló beállítás pedig a 90 tengelyek síkjával egybeeső síkban vég­bemenő viszonylagos elmozgatással tör­ténik. Világos, hogy a szóbanforgó célra ket­tős emeltyűt alkalmazhatunk, ami külö- 95 nősen akkor kívánatos, ha az eredő állítómozgás módosítása a szabványos mozgáshoz viszonyítva úgy megnövelés, mint csökkentés irányában is foganatosí­tandó, mimellett az egyik emeltyű az íoo eredő mozgás csökkentésére, a másik el­lenben annak megnövelésére van szánva. Kettős emeltyű alkalmazásánál lehetővé válik minden holt járás elkerülése, mint­hogy az ágyazófelületekre ható nyomás 105 mindig megtartja ugyanazt az irányt, vagyis nincs oly emeltyűműködtetésről szó, mely egyszer az egyik, másszor meg a másik értelemben történik. A 7., 13., 14. és 36. ábrákból látható, 110 hogy a (43) mozgó ütköző, amelyet az elsődleges beállítószerkezet (mérőékek) segélyével állítunk be, az ütköző mozgás­irányára harántirányban eltolható szán­ban van elrendezve, mely célszerűen a 115 (203) fedő- és alaplemezekből áll (7. ábra), mely két lemez az ütköző keretének (39)

Next

/
Thumbnails
Contents