89633. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő és szedőgép
17 — működtető (178) emeltyűt és annak tolattyúját működésbe hozzuk, akkor a tolattyú hajtóközeget juttat a (139) dugatytyúhoz, mely a (137) rögzítőkilincset ve-5 zérli (6. és 22. ábrák). A (139) dugattyú révén hajtóközeget kap a (132) henger, mely a (131) ütközőt működteti, mely utóbbi a lépcsős ütköző beállítását vezérli. A hajtóközeg-vezetékek összeköttető téseit később ismertetjük. Másodlagos beállítószerkezet. (Arányosító állítószerkezet). Az elsődleges beállítószerkezet, amelyet a fentiekben ismertettünk és amely több 15 oly mérőékből áll, amelyeknek emelkedése egymáshoz az (1, 2, 4, 8, 16, 32) és (64) számok viszonyában van, vagy bármely más fajtájú elsődleges beállítószerkezet rendszerint bizonyos meghatározott 20 betűfajtához (betű- vagy szedésfokozathoz) való nyomdai betűk céljaira szolgál. Az eddigi gépeknél a betűfokozatban foganatosítandó csere az elsődleges beállítószerkezet kicserélésével járt, míg a jelen 25 találmány tárgyánál az elsődleges beállítószerkezet és az öntőforma között oly másodlagos beállítószerkezetet alkalmazunk, amelynek az a sajátossága, hogy a szedéselemek bőségének bizonyos megha-30 tározott arányban vagy a szabványos bőséghez való meghatározott viszonyban történő módosítását eszközli, úgyhogy tehát valamely szedéselem bármely bősége bármely kívánt mértékkel módosít-35 ható, mimellett azonban a változtatás mindig arányos a szabványos bőséggel, innen az „arányosító állítószerkezet" elnevezés. Más szóval a változtatás tényleges nagysága keskeny szedéselemnél kisebb 40 lesz, mint széles elem esetén, úgyhogy a pontosan arányos bőségváltoztatás biztosítva van és a változtatás mértéke a másodlagos beállítószerkezet beállításától függ. A feltüntetett foganatosítási alak sze-45 rint, mely azonban több tekintetben módosítható is, a másodlagos beállítószerkezet (arányosító állítószerkezet) oly emeltyűből áll, amelynek kilengését az elsődleges beállítószerkezet szabja meg, úgy-50 hogy az elsődleges beállítószerkezet részéről erre az emeltyűre a beállítás céljából kifejtett erő a hajtóerőt (a 14a. ábrán lát ható P erőt) alkotja. Az emeltyűnek U-forgáspontja, valamint az erőnek AP 55 támadáspontja célszerűen a tehernek AL támadáspontjához képest beállítható, ami megszabja azt az eredő mozgást, mely az elsődleges beállítószerkezetről a másodlagosra átvivődik, jóllehet az elrendezés természetesen megfordítva, 60 vagyis akként is foganatosítható, hogy a tehernek AL támadáspontja legyen beállítható az U forgásponthoz és az erő AP támadáspontjához képest. Az ily berendezés hatása minden további magyarázat 65 nélkül világos. A találmány lényege nem szorítkozik a következőkben leírt foganatosítási példára. Az U forgáspont, az AL teher-támadáspont és az AP erő-támadáspont helyzeté- 70 nek a másodlagos beállítószerkezetet alkotó emeltyűszerkezeten való elállítása, vagy kézzel, vagy úgy kézzel, mint önműködően is foganatosítható. Hogy az emeltyűáttétel módosítását pontosan érjük el, 75 és a szerkezetnek egyenletes működését biztosítsuk bármely beállításnál, evégből a szerkezet akként van kiképezve, hogy a szóbanforgó három pont, nevezetesen az U forgáspont, a teher AL támadáspontja 80 és az erő AP támadáspontja mindig egy egyenesben legyen. Ezen célt elérendő, anélkül, hogy a részek utánengedése következhetnék be, ami a hatás tekintetében bizonytalanságot és pontatlanságot 85 eredményezne, szegmensalakúan kiképezett ágyazatokat alkalmazunk, amelyeknek forgástengelyei közös síkba esnek, a forgástengelyek kölcsönös helyzetének változtatására irányuló beállítás pedig a 90 tengelyek síkjával egybeeső síkban végbemenő viszonylagos elmozgatással történik. Világos, hogy a szóbanforgó célra kettős emeltyűt alkalmazhatunk, ami külö- 95 nősen akkor kívánatos, ha az eredő állítómozgás módosítása a szabványos mozgáshoz viszonyítva úgy megnövelés, mint csökkentés irányában is foganatosítandó, mimellett az egyik emeltyű az íoo eredő mozgás csökkentésére, a másik ellenben annak megnövelésére van szánva. Kettős emeltyű alkalmazásánál lehetővé válik minden holt járás elkerülése, minthogy az ágyazófelületekre ható nyomás 105 mindig megtartja ugyanazt az irányt, vagyis nincs oly emeltyűműködtetésről szó, mely egyszer az egyik, másszor meg a másik értelemben történik. A 7., 13., 14. és 36. ábrákból látható, 110 hogy a (43) mozgó ütköző, amelyet az elsődleges beállítószerkezet (mérőékek) segélyével állítunk be, az ütköző mozgásirányára harántirányban eltolható szánban van elrendezve, mely célszerűen a 115 (203) fedő- és alaplemezekből áll (7. ábra), mely két lemez az ütköző keretének (39)
