89633. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő és szedőgép
— 18 — és (40) lemeze fölött, illetve alatt van elrendezve. A fedő- és alaplemezek között a (204) menesztőlemezek foglalnak helyet, amelyek a szán eltolása alkalmával 5 a (39) és (40) lemezek között mozognak. A (204) menesztőlemezeknek egymás felé eső végfelületei vezető pályát alkotnak, a mozgó (43) ütköző számára. Ez az ütköző az ékágyazatban lévő első (41) távolságit) biztosító lemeznek vele párhuzamos felületére hat, ellenkező végén pedig a (205) emeltyűhöz szorul (13. ábra), mely a mozgatható (206) tartón van lengethetően ágyazva. Ez a (206) tartó a (204) me-15 nesztőlapok egyikében (207)-nél ágyazott kétkarú emeltyű gyanánt van kiképezve, amelyre rendszerint a (208) rúgó hat, úgyhogy a (205) emeltyű állandóan a mozgó (43) ütközőhöz szoríttatik; noha a 20 (205) emeltyű a maga (206) tartóján forgathatóan van ágyazva, a ténylegesen ható emeltyű geometriai forgástengelye nem esik egybe az emeltyűtengely testével, minthogy a szerkezetnek feltüntetett 25 foganatosítási alakjánál azokat a tengelyeket, amelyekben a teher és az erő támadnak, a geometriai forgástengellyel mind egy síkba hozzuk. Ezt az eredményt célszerűen kiképezett berendezésben érjük 30 el, mely nagyobb igénybevételnél semmiféle holt járást és utánengedést sem mutat; elérjük ezt azzal, hogy az ágyazófelületeket igen nagy mértékben növeljük meg és szegmensek alakjában képezzük 35 ki. A forgástengelyt és a tényleg hatásos emeltyűt a (209) szegmens megfelelő részei alkotják, mely szegmens a (210) szánban van elrendezve. A (209) szegmens azon felülete, amellyel a (205) emeltyű 40 csúszó érintkezésben áll, síkalakú, úgyhogy a (205) rész a maga (204) tartójával együtt, hosszirányban eltolható, mialatt a (209) szegmens ezen eltoláshoz viszonyítva helyben marad, úgyhogy az a 45 tengely, amely körül az emeltyű forog, a térben bizonyos meghatározott helyzetben megmarad, függetlenül az említett hosszirányú elmozgástól. Ez a tengely, amelynek mentén a (209) szegmensen a teher 50 (a szegmensre átvitt erő) támad, a (205) emeltyűnek jobbkéz felől eső oldalsíkjában fekszik (13. és 14. ábrák). A másik két (211) és (212) szegmens szintén sík érintkezőfelülettel van ellátva. A (211) 55 szegmens a (43) mozgóütköző mellső végében, a (212) szegmens pedig a (204) menesztő lemezben van forgathatóan elrendezve, mimellett ezen szegmensek forgástengelyei szintén a (205) emeltyűnek említett jobboldali oldalfelületébe esnek, 63 mely (205) emeltyűvel ezek a szegmensek együttműködnek. Ekként tehát mind a három tengely, amely körül a három szegmens elforog, egy és ugyanazon síkban fekszik és ezen síkban meg is marad, 65 tekintet nélkül az emeltyű kilengésére. A mozgó (43) ütközőben ágyazott szegmens tengelye a P erő támadási helyének (melyet az alábbiakban az erő AP támadási pontjának jelölünk), a (209) szegmens 70 tengelye az L teher AL támadási pontjának, a (212) szegmens tengelye pedig U forgástengelynek tekinthető. Látható tehát, hogy itt másodfajú emeltyűről (egykarú teheremeltyűről) van szó, követke- 75 zésképen a (43) ütköző mozgása a (210) szánnak oly mozgását fogja előidézni, mely kisebb mérvű, mint a (43) ütköző mozgása. Világos továbbá, hogy a (210) szán eredő mozgása megnövelhető vagy 80 csökkenthető azáltal, hogy a (43) ütközőt a (204) menesztőlemezeknek saját hosszirányú eltolása útján beállítjuk. A (43) mozgó ütközőnek a (204) menesztő lemezek segélyével való beállítása 85 vagy eltolása a feltüntetett foganatosítási alaknál tetszésünk szerint akár kézzel, akár önműködően foganatosítható. Ez azért kívánatos, mivel a gép eredeti beállításánál az áttételi viszony a szedés kí- 90 vánt betűfokozatával hozandó összhangzásba, a gép gyakorlati használatában azonban néha kívánatosnak mutatkozik az, hogy magát a betűfokozatot egyetlen sor előállítása közben átmenetileg változ- 95 tassuk és hogy erre ismét azt a betűfokozatot állítsuk vissza, mely a tekintetbe jövő szedés számára szabványos. A 7. ábrából látható, hogy a (43) mozgó ütközőnek (203) fedőlemeze a felfelé irá- 100 nyúló (213) toldattal van ellátva, mely csavaranya gyanánt a (214) állítócsavarral kapcsolódik. Ez az állítócsavar akként van kiképezve, hogy a (215) helytálló ágyazatban a maga hosszirányában 105 eltolódhatik, egyik végén pedig a (216) fejrészt hordja, amelynek segélyével ez a csavar kézzel elforgatható. A (216) fejrész beosztással van ellátva, mely fölött a helytálló (217) mutató van felszerelve. A 110 (216) fejrész ütközőt alkot, mely az említett csavarnak hosszirányú eltolását az egyik irányban határolja, míg az ellenkező irányú elmozgást a (218) csavaranyák határolják. A (214) csavar a (204) 115 menesztőlemezekkel együtt rendszerint abban a helyzetben tartatik, amelyben az kézzel a (219) emeltyű segélyével van be-
