89633. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő és szedőgép

— 16 — amelyet csak később, a másodlagos beállítószerkezettel kapcsolatban fogunk ismertetni. Ezen elzáró szerkezet mindegyike a feltüntetett foganatosítási alak-5 nál oly fajta közönséges tolattyúból áll. hogy a tolattyúkamrában uralkodó állandó nyomásnál a tolattyú egyik irányú mozgása a nyomólevegőnek egy megfelelő vezetékhez való hozzávezetését idézi elő. 10 míg az ellenkező irányú tolattyúmozgás a léghozzávezetést elzárja és ezen vezetéknek a szabadba való kiürítését vagy kifúvatását teszi lehetővé. Mindezen tolattyúk akként vannak berendezve, hogy 15 (174a, 175a), illetve (176a) tolattyúorsók segélyével mozgattatnak, amelyek a (177) tömbben (15. ábra) vannak elrendezve és melyeknek végei ezen tömbből kinyúlnak, úgyhogy azok a (178, 179) és (180) emel-20 tyűknek felfelé nyúló végeivel működhetnek együtt (1. a. 9., 10. és 15, ábrákat is). A (178) és (179) emeltyűk (181) tartólyukon túl akként nyúlnak lefelé, hogy azok alkalmas összekötőrészek közvetíté-25 sével a (103) bütyöktengelyen (9. ábra) lévő bütykök segélyével működtethetők, azonban oly vezérlőszerkezet behatása alatt, mely a regiszterszalag lyukazásaitól függően létesíti vagy szakítja meg a 30 hatásos kapcsolatot. Különösen a 8a., 9., 10. és 15. ábrákból látható a (183a), illetve (184) emeltyűk párjának egymással való csuklós összeköttetése, mely emeltyűk a (103) bütyök-35 tengelyen lévő (185) bütykök segélyével lengethetők ki, mimellett az emeltyűkön lévő járógörgőket (186) rúgók tartják érintkezésben a bütykökkel. A (182) és (183) rudak külső végükön peckek felvé-40 telére szolgáló hasítékokkal vannak ellátva, mely peckek a (178) és (179) emeltyűk alsó végén vannak alkalmazva. Ezen két hasíték mindegyike derékszögalakban van kiképezve és pedig a (182) rúdban 45 lévő (187) hasíték lefelé nyúló (188) ággal, a (183) rúdban lévő (189) hasíték pedig felfelé nyúló ággal van ellátva. A (191) rúgók a (182) és (183) rudakat rendszerint a felső állásban tartják, amikor 50 is a (183) rúd oly helyzetben van, hogy ide-oda lengése közben a (178) emeltyűt el nem mozgatja. A mozgás átvitele csak akkor következik be, ha a (183) rúd le van sülyesztve, úgyhogy a (178) emeltyű 55 alsó végében lévő pecek a (183) rúd hasitékának felfelé nyúló (190) ágában foglal helyet. Ennek az ellenkezője áll a (182) rúdra, minthogy ennél a rúgó a rudat oly helyzetbe hozni (megemelni) törekszik, hogy a (179) emeltyű alsó végén lévő pe- go cek a (182) rúd hasítékának lefelé nyúló (188) ágába hatol be és így a (179) emeltyű és ennek tolattyúja közötti kapcsolást létesítő helyzetet foglal el. A (182) rudat azonban a (192) tolórúd a (191) rúgó 65. hatása ellenében rendszerint az alsó helyzetben tartja, minthogy a (182) és (192) rudak közötti összeköttetés is bizonyos, még leírandó feltételek között az alsóállásnak megfelelő helyzetben van még ak- 70> kor is, ha a (147) lengő tengely a regiszterszalag valamely kizárási lyukazásának beállítása folytán kileng, amint azt fentebb már ismertettük. Az említett feltételek akkor forognak fenn, ha a sorokban 7f> csak egyetlen kizárás létesítendő, úgyhogy a (47) közbenső ütköző a maga szabványos állásában marad meg (9. ábra) és így a kiválasztott mérőékek teljes mértékű mozgást végeznek, midőn egyetlen kizá- 80 rási lyukazást állítunk be. Ezen műveletek foganatosítására oly szerkezet szolgál, mely a (195) dugattyús tolattyúból áll (6., 18. és 35. ábrák), amelynek (196) dugattyúrúdja a (123) lépcsős ütköző tok- 85 ján lévő (197) toldattal működik együtt, ha a tok a legnagyobb mértékben előretolt helyzetben van, amelyet az mindig akkor foglal el, ha a (131) ütköző egyetlen kizáráshoz való lyukazás beállítása 90 folytán legszélső állásába van előretolva, Ha a lépcsős ütköző tokján lévő (197) toldat a (196) dugattyúrúdhoz ütközik, akkor a (198) hengerbe (15. ábra), mely közvetlenül a (182) rúd felett van, hajtókö- 95-zeg vezettetik be. Ezen henger (199) dugattyúja a (200) rúd útján van a (182) rúddal összekötve oly célból, hogy az utóbbit a (191) rúgó hatása ellenében az alsó helyzetében tartsa annak ellenére, 100 hogy a (147) lengőtengely elfordult és így rendes körülmények között a (182) rúd megemelését és ezzel a (175) szelep működtetését megengedné. A második (183) rudat a (191) rúgó 105 rendszerint felső helyzetében tartja, úgyhogy a (178) szelepemeltyű működtetése be nem következik. A (183) rúd azonban a (202) henger (15. ábra) (201) dugattyúja segélyével lefelé nyomható, ha ebbe a 110' hengerbe hajtóközeget vezetünk, ami a (114) mótordugattyúhoz való hajtóközegbevezetéssel egyidejűleg történik. A (114) motordugattyú, mint fentebb már ismertettük, a (113) emeltyűt működteti annak 115 előidézése céljából, hogy a (110) szán a hézagválasztóemeltyűket visszaállító szerkezetet működtethesse. Ha a tolattyút