89605. lajstromszámú szabadalom • Radio felvevő állomás

Megjelent 193Q. évi szeptember hó 38-én. í<i MA6YAB KTRÁITI. SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89605. SZÁM. — vn/j. OSZTÁLY. Rádió-felvevőállomás. Radio Corporation of Amerika New-York. A bejelentés napja 1922. évi január hó 21-ike. A találmány tárgya rádió-felvevőállomás, ill. felvevő antenna sajátszerű berende­zése. A találmány egyik célja az, hogy az an-5 tenna csupán egy megkívánt irányból jövő jeleket fogjon fel, ellenben az egyéb irány­ból jövő jeleket lényegileg kizárja. Ha oly felvevő antennát alkalmazunk, amelynek kifejezetten egyirányú tulajdon­ló ságai vannak, úgy hosszú vízszintes anten­nát használunk, amely előnyösen nagyjá­ból a felveendő jelek érkezési irányában fekszik és amely célszerűen oly hosszú­ságú, hogy aiz aaitema hossza a felveendő 15 jelzések félhullámhosszával megegyező nagyságrendű. Ily antenna megfelelő szer­kesztése mellett a kívánt állomásról jövő jelzések a legerősebbek a feladóállomástól legtávolabb fekvő antennavégen, míg az 20 ellenkező irányból érkező jelezések ezen antennavégen a leggyengébbek. Míg azoly­ként szerkesztett antennánál, amelynél az antennában fellépő áramhullám ugyanoly sebességgel halad az antennában, mint a 25 térben haladó jelzőhullám, az áram a fel­adóállomástól legtávolabb fekvő antenna­végen lesz a legerősebb, addig nem minden esetben lesz az antennának ezen vége a legkedvezőbb hely a jelzőáramok levéte-80 lére. így pl. az antennának valamely más pontja lehet a legkedvezőbb a kívánt fel­veendő jelzőáramoknak a zavaróáramok­hoz való viszonya szempontjából. A jelző­áram az antenna valamely közbenső pont-85 ján lehet a legerősebb, ha az antmna mem pontosan a feladóállomás irányápato, fek7 szik, vagy ha az antennában haladó ára­mok sebessége eltér a térben halafió hullá­mok sebességétől. A felveendő jelz iaek irá.-40 nyától eltérő irányból jöVő zaví rólmBár mok által előidézett áramok továbbá az an­tenna valamely közbenső pontjaim érhetik el minimális értéküket. A fent vázolt antenna legegyszerűbb ki­vitelében egyetlen drótból áll, amelynek 45 egyik végéhez van a felvevőáramkör kap­csolva, úgyhogy az antenna egyszersmind vezetékvonal gyanánt is szerepel. Mivel azonban ezen vezetéknek antenna gyanánt is kell működnie, kell hogy külső befolyá- 50 sok iránt érzékeny legyen. Ennélfogva a felveendő jelzőáramoknak a zavaró befo­lyásoktól eredő áramokhoz való viszonya pőhtról-pontra változni fog. A gyakorlat­ban nem mindenkor lesz alkalmas a fel- 55 vevőállomást az antennának azon pontján elrendezni, amelyben a felveendő és zavaró­áramok erősségi viszonyai a legkedvezőb­bek. Ennélfogva a legtöbb esetben az an­tenna által felvett áramokat ennek egyik 60 pontjáról egy másik pontra kell átvinni anélkül, hogy kívülről jövő további hatá­sok érvényesülhetnének és anélkül, hogy a kívánatos és nem kívánatos áramok kö­zötti viszony változnék. 65 A találmány további célja abban áll, hogy a fel vevőállomást az antenna hosszá­nak mentén bármely ponton rendezhessük el anélkül, hogy azt azon ponton kelleme elhelyezni, amelyen a kívánatos és nem 70 kívánatos áramok közötti viszony a legked­vezőbb. Azon célból, hogy az áramokat az antenna egyik pontjáról a másikra vi­hessük át újabb külső befolyások kiküszö­bölésével, kétvezetékes, kompenzált vona- 75 lat használunk. Ha az áramot az antenna egyik pontjáról ugyancsak az antenna vo­nalában fekvő §gy másik pontra kell át­vinni, ai kompenzált transzmisszióvezeték Rendesen közvetlenül, az antenna alatt lesz 80

Next

/
Thumbnails
Contents