89605. lajstromszámú szabadalom • Radio felvevő állomás
elhelyezendő. Ezen elrendezés folytán azonban a külön vezetékek az antenna hatását zavarhatják. Az ebből eredő hátrányok azonban kiküszöbölhetők, ha az antenna 5 gyanánt szolgáló vezetékeket magukat használjuk fel transzmisszió gyanánt. Ezen célból úgy rendezzük be az antennát, hogy ezt magát használhatjuk fel az antenna egyik pontjáról levett jelzőára-10 moknak az antenna oly tetszőleges pontjára való átvitelére, amelyhez a felvevőkészüléket kívánjuk kapcsolni. A felvevőkészülék hozzákapcsolására oly transzformátor-rendszert használunk, amely lehelő tővé teszi, hogy a felvevőkészüléket a felveendő jelzésekkel ellentett irányból jövő hullámok ne befolyásolják, bármily erős áramokat is idéznek elő a felvevőállomáson. Habár az általunk használt hosszú víz-20 szintes antenna kifejezetten egyirányú tulajdonságokkal bír, a matematikai vizsgálat és a tapasztalat egyaránt azt mutatja, hogy a feladóállomástól legtávolabb fekvő antennavégen is gyenge áramokat idézhet-25 nek elő bizonyos körülmények között az ellentétes irányból jövő hullámok, még akkor is, ha az antennának a feladóállomáshoz közelebb fekvő vége oly ellenálláson keresztül van földelve, amely közelítőleg 30 egyenlő az antennának a hullámnövekedéssel szemben kifejtett inpedanciájával, úgyhogy visszaverődés nem állhat be. Bizonyos esetekben megtörténhetik, hogy míg az antenna úgy van beszabályozva, 35 hogy a felvevőkészüléket a felveendő jelzéssel pontosan ellentett irányból jövő hullámok nem zavarják, addig más irányból, pl. a feladóállomás irányától 160°-nyi szöggel eltérő irányból jövő zavaróhatások ér-40 véiiyesülnek és sokkal fonfosabb lehet az ezen irányból jövő zavaróhullámok hatását kiküszöbölni, mint azokét, amelyek a feladóállomástól 180°-nyira fekvő irányból érkeznek. 45 A találmány további célja abban áll, hogy azon gyenge zavaróáramoknak a felvevőkészülékre való hatását kiküszöböljük, amelyek a feladóállomástól 90°-nál nagyobb szög alatt fekvő irányból érkező liul-50 lámoktól erednek. Az említett körülmények között az antennának a hullámnövekedéssel szemben kifejtett impedanciája esetleg nem a legmegfelelőbb impedancia a feladóállomáshoz közelebb fekvő antenna-55 végen alkalmazott földelésbe való beiktatásra és ennélfogva a találmány szerint oly impedanciát iktatunk be, amely beállítható, úgyhogy a legkedvezőbb működési viszonyokat létesíthetjük. A zavaróhatások lehetőleg tökéletes kiküszöbölése 60 céljából ezen impedancia az antenna impedanciájától akár rezisztancia-, akár pedig reaktancia-komponense, akár mindkét komponens tekintetében térhet el. A gyakorlatban bevált oly impedancia, amely 65 egy változtatható ellenállásból és egy soros, hangolt, kis impedanciájú áramkörből áll. Ezen elrendezés célja, hogy megfelelő nagyságú és fázisú hullámkomponenst reflektáljon az antennába az emlí- 70 tett gyenge zavaró hullámok kompenzálására. A soros kapcsolású hangolt áramkörnek gyenge elhangolása által kis kapacitív vagy induktív reaktanciát helyezhetünk az áramkörbe, hogy a kívánt visszaverődést 75 előidézzük. Más szóval az antenna végének .impedanciájában eszközölt szabályozással bármely nem kívánatos visszaverődést elkerülhetünk és egyidejűleg a kellő természetű visszaverődést idézhetünk elő a za- 80 varóhatások kiküszöbölésére. Amint a mellékelt rajzban látható, a felvevőállomáson hosszú vízszintes antenna van alkalmazva, mely célszerűen legalább is két, (1) és (2) párhuzamos drótból áll, 85 amelyeknek végei (3)-nál és (4)-nél földelve vannak. Az antenna célszerűen úgy van szerkesztve, vagy állandói úgy vannak beállítva, hogy a benne haladó áramhullám az antenna mentén ugyanoly se- 90 bességgel mozog, mint a térben haladó jelzőhullám, miáltal az áramhullám amplitúdója a vezeték mentén való haladása közben növekszik. Ha oly jelzést akarunk felfogni, amely az antenna (3) vége felől 95 érkezik, az ezen végnél az antennában keletkező áram rendkívül gyönge lesz, ellenben az antenna (4) végénél éri el maximális értékét. Azonban célszerűbb lehet a felvevőállomást az antenna (3) végénél elhe- 100 lyezni. Ennek lehetővé tételére az antennavezetékeket egyszersmind vonalvezeték gyanánt is használjuk fel, hogy az antenna (4) végéről a kívánt jelzőáramokat az antenna (3) végéhez vezessük. Ezen célra 105 pl. az antenna (4) végénél oly transzformátor-rendszert alkalmazunk, amely két egyenlő (5) és (6) transzformátorból áll, vagy pedig ezen két transzformátor tekercseléseit egyetlen transzformátorban is no egyesíthetjük. Ezen két transzformátornak (7, 7) primártekercselései az antenna (4) végén alkalmazott földeléssel sorosan kapcsoltatnak és a (8, 8) sekundártekercselések egyik vége az (1, 2) vezetékek egyi- 115 kéhez, másik vége pedig a (9) ponthoz van kapcsolva, amelyhez az antenna földelése csatlakozik.
