89457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás chemiai reakciók előidézésére

_ 4 — pl, 2—4 mim átmérőjű furatukkal bír. E lemez teljesen sík és vízszintes és pl. alumiamimból, cinkből, vasból, rézből, nikkelből, platinából, palládiumból stb. ké-5 szülhet. A lemez tömítően van az (a) tartály belső karmantyújára szerelve. A (p) lemez furataiba mereven vamnalk szerelve az azonos anyagú (t) csövek, melyeknek átmérője 2—4 mm s falvastagsága kb. 10 0.2—0.5 mm. A csövek kívül platina-, palládium-, rhodium, vagy nikkelszivaecsal vagy e fémek finom elektrolytikus rétegével lehetnek borítva. Az (ia) tartály felső peremére tömítően 15 van szerelve a szigetelőanyagból, pl. quareból készült (e) bura. A bura felső részében a (p) lemezzel teljesein párhuzamosan van elrendezve a tökéletesen sík (m) elektróda. A csapos (f) csőcsolnk a 20 gáz bevezetésére szolgál. Ha a bura fedelét fémből készítjük, ezen fedél maga képezheti a (m) elektródát. A (m) és a (p) eleiktrodák egy magasfeszültségű telep vagy dynarno (v) két pólusához vannak 25 kapcsolva. Ugyanezen készüléket úgy is lehet elrendezni, hogy az (e) bura képezze a készülék alját és a csőnyalábos tartály a felső részt, mint ezt a 3. ábra mutatja. 80 A készülék ezen alakja különösein két gáz vagy egy gáz és egy illó anyiaig közti reakció foganatosítására alkalmas. Ezen esetben a folyadékot bevezető (c) cső (1. ábira) a (d) csővel helyettesíthető, vagy 35 el is maradhat. A gáz és a képződött gőzöknek az (a) tartályból való elvezetésére a (b) cső szolgál; a gáz az (f) csövön lép be. A (t) csöveik falai hosszuk egy darabján (i) lyukakkal vannak ellátva. 40 Az (a) tartály nemcsak hengeres, hanem szögletes keresztmetszetű is lehet s ez esetben a (p) lemez is megfelelő alakú. A 4. és 5. ábráiban fel,tüntetett kiviteli alakinál a négyszög-keresztmetszetű fémes 45 (a) tartályt felül a. (t) csövekkel felszerelt (p) lemez zárja le. Az (a) tartály fenékén van elrendezve a (b) kiürítőcső s az oldalon vannak elhelyezve a kezelendő folyadék bevezetésiére és a gáz kivezeté-50 sére szolgáló (c) és (d) csőesonikok. A szigetelő anyagból, pl. quareból készült (e) bura tömítően van az (a) tartály felső peremére szerelve s gázbeibocsátó (f) nyílásslal bír. A fémből vagy szénből kó-55 szült (s) elektródák (5. ábra) (S) sorozata tömítően nyúlik át az (e) bura fedelén. A két párhuzamos (n, n') fémrudat hordó (o') fémtartók (q) csuklók körül az (e) burán kívül elrendezett (r) hajtómű révén elbillenthetők s az (s) elektródákhoz 60 közelíthetők. Az (n, n') orsók nyugalmi helyzetükben közös vízszintes síkban fekszenek; az orsók é& az (s) elektródák az alacsony feszültségű (u) áramforrás két sarkához vannak kaipcsoflvai. Az Gn, n') 65 orsók szolgálnak az (s) elektródák és a (p) lemez közötti elektromos ív gyújtására s együttesen (R) jelzésűek. A készüléket meg is lehetne fordítani, úgy hogy az (e) bura kerüljön alul és az 70 (a) tartály felül. Ezen esetben a (c) cső elmaradhat s a (d) cső szolgál a gáz bevezetéséire. A fenti példákban a (p) lemez a (t) csövekkel és az (a) tartállyal együttesen ké- 75 peri a „csőnyalábos elektródát", melyet általában (p)-vel jeleztünk. A 6. ábrabeli példánál a (p) csőinyalábos elektróda és a korábban ismertetett készülékek (M) vagy (S) elektródája közé 80 egy harmadik (x) elektróda van iktatva, mely nagyszemű fémrácsot képez. Az (x) elektróda a (w) nagyfeszültségű áramforráshoz, s ennek máisik sarka a felső (M) vagy (S) elektródához van kapcsolva. 85 A (p) csőnyalábos elektróda vagy szigetelve vaw, vagy pedig az alacsony feszültségű (u) áramforráshoz ván kapcsolva, melynek másik sartka az (M) vagy (S) elektródához van kötve, 90 Ha az (p) elektróda el van szigetelve, a gáz által szállított elektromosságigal fog megtöltetni s egy normálelektrodákoz képest a gáz összeitöiltésének megfelelő potenciállal fog bírni. Ha a (p) elektródát 95 elektroskoppal vagy elektrometerrel kapcsoljuk, a (t) csöveken átáramlógáz elektromos töltését mérhetjük. A csőnyalábos elektródára azon elektronok vagy ionok fognak ütközni, melyeik 100 az (e) fémrácson keresztül jutottak s az elektromos mező hatása folytán nagy sebességre tettek szert; ezen ütközések folytán a eisűnyalábos elektródén kathodsugarak keletkeznek. 105 Az ionizált gáz a (t) csöveiken halad keresztül. Ezen csövekben a gáz elektromos itöűltése megállapítható, úgy kétségtelen bizonyítékot nyerünk a gázzal szállított elektromos töltés létezésére és nagy- 110 ságára; a gáz nemcsak egyszerűen ionizálva van, mert az ionizálás egymagában elektromosan közömbös gázt ad. A leírt eljárás sokféleképen alkalmazható. Chemiai reakciókat végezhetünk 115 hydrogénnel, oxigénnel, nitrogénnel, széhhydrogénnel, pl. methannal, hydrogén és nitrogén, vagy oxigén és nitrogén elegyé-