89457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás chemiai reakciók előidézésére

vei stb. Ha hydrogént használunk, akkor a rajzon feltüntetett berendezéseik egyikét alkalmazhatjuk a következő módon: A hydrogént (1. ábra) az (f) csövön át 5 az (e) buráiba vezetjük s a (d) csövön át elvezetésről gondoskodunk. Az áramkapesolások létesítése után a (P) csőnyalábelektrodát azon állapotba hozzuk, amelyben (p) lemeze vagy az izzó (m) anódáról 10 származó pozitív iotnok, vagy az (m) elektródáról származó elektronok bombázása folytán kathodsuigiarakat bocsát ki. A hydrogén a kathodsugarak behatása folytán a (p) felület közelében ionizálódik 15 s a (t) csövekbe lép be. Ezen csöveken át a gáz az (a) tartálynak a csöveket befogadó terébe lép, ahová a (d) csőhöz csatlakozó szívóvezeték által szívat ik be. Az ionizált hydrogénnel reakcióba viendő 20 folyadékot az (a) tartályba a (c) csövön át vezetjük be és a (b) csonkon át vezetjük el. A csövek alsó részéiben a hydrogén erős pozitív töltéssel bír, mert a negatív ionok 25 mozgékonysága lényegesen nagyobb a pozitívakéinál. A (t) csövek közötti folyadék keringést úgy szabályozzuk, hogy a hőimérsék állandó legyein. Az ionizált gáz és a redu-30 kálaindó, vagy hydroigenizálandó folyadék közötti reakció azonnal, vagy rendszerint igen rövid idő alatt megy végbe. A folyadék akár rendes, vagy kissé növelt hőmérséken folyékony organikus, 85 vagy anorganikus folyadék, vagy kissé magasabb hőmérséken olvadó szilárd test, vagy két folyadék elegye, vagy egy testnek oldata, vagy egy folyékony gáz stb. lehet. 40 Ha a hydrogénnel reakcióba viendő folyadék könnyen illó, vagy pedig folyékony gáz, akkor célszerű a 3. ábrában feltüntetett fordított elrendezésű készüléket használni. A csövek felső szakaszának (i) 45 nyílásain át lép ki az ionizált gáz az (a) tartályba, melyben a folyadék szintje a csövek lyufogatott szakasza alatt foglal helyet. A (t) csövek falai által szolgáltatott 50 meleg folytéin a folyadék elpárolog, s a gáz és a párák elegye a (b) csövön át szíva tik ki. Ezen fordított készülékben az ionizált hydrogénnel más, molekuláris állapotban 55 lévő gázt is lehet reakcióba hozni. Ezen esetben a molekuláris állapotban lévő hideg gázt a (d) csövön át vezetjük az (a) tartályba, amelyben a (t) csövekkel érintkezve megmelegszik. Az ennek folytán felemelkedő gáz az (a) tartály 60 felső részébe emelkedik és itt elegyedik a (t) csövek (i) nyílásain át kilépő hydrogénnel. Ha hydrogén helyett oxigénnel kell reakciókat, végezni, ugyanígy járunk el, 65 de tekintetbe vesszük, hogy a sötétvörös izzásra hevített férnek oxidjai negatív elektromosságot sugároznak, tehát épp ellenkezően viselkednek, mint a tiszta fémek ugyané hőmérséken. Ajánlatos te- 70 hát olyan katihodát alkalmazni, mely oxydréteggel van bevonva. A leírt eljárás nitrogénnel végzendő reakcióiknál is használható, noha a nitrogén nehezebben ionizálódik, miint a 75 hydrogén vagy oxigén. Ha a nitrogént pl. hydrogénnel vagy oxigénnel akarjuk egyesíteni, célszerű a 3. ábrabeli készüléket használni, s egyébként ugyanúgy járunk le, mint a hydrogén esetén. 80 A hideg nitrogént a (d) csövön át az (a) tartály alsó részébe bocsátjuk s a (t) csövek alsó részén felmelegítjük. A felmelegedett nitrogén felemelkedve elegyedik az (f) csövön át bevezetett és a (t) 85 csövek (i) nyílásain át az (a) tartályba lépő hydrogénnel vagy oxigénnel. A nitrogénnek egy nem gázalakú anyaggal való reakciójára az 1. ábrabeli készülék használható. Ha hydrogén és 90 nitrogén elegyével akarunk chemiai reakciókat végrehajtani, az 1. vagy 4. ábrabeli készüléket használhatjuk. A (P) csőnyalábos elektróda és az (M) vagy (S) élektroda között elektromos 95 mező és elektromos kisülés létesül. A 4. ábrabeli (S) és (R) elektrodarendszerek között ívikisülés megy végbe. Ezen ívíkisülés a nitrogén és hydrogén elegyére hatva, e két gázt egyesíti; ezen reakció 100 rég ismeretes és igen rossz eredményeket szolgáltat. A (p) felület mentén ellenben, és különösen a .gázelegynek a (P) elektróda (t) csövein való áthaladása után a termelési 105 hányad lényegesen jobb, ami a következő két körülménynek tudható be: a) a gázelegy ionizálódása a fémes felület által létesített kathodsugarak révén, b) az ionizált gázban a negatív és pozi- no tív elektromosságoknak elkülönödése a fémcsövekben való áthaladás közben. A (P) elektróda hűtéséire a keletkező ammóniát elnyelő, vagy lekötő folyadékot használunk, amelybe a (t) csövek be- 115 merülnek. A nem egyesült gáz a (d) csövön át szívatik el, és alkalmas módon új-89457