89277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzatiós termékek előállítására carbamidból vagy származékaiból és formaldehydből

Ha oldhatlan végtermék gyanánt tökéletesen átlátszó tiszta masszák állítandók elő, akkor a kondenzációnak szabad hydrogén-ionok kizárása mellett kell vég-5 bemennie. Ha a kondenzáció elején szabad sav van jelen, akkor fehér zavarodások létesülnek, melyek többé el nem tüntethetők úgy, hogy végül a 3. szakasz végterméke is szükségképpen zavaros lesz. 10 Ha ellenben a kedvező feltételek betartása révén a kondenzáció helyes menetét biztosítottuk, úgy már csupán 2 mol. formaldehyd és 1 mol. carbamid elegyének feldolgozásakor is víztiszta oldatot ka-15 punk, mely ugyan eleinte a lehűléskor mindig megzavarodik, az újabbi felmelegítéskor azonban megint kitisztul s hoszszabb idő elmúltával viszkózus masszává alakul, amelyből teljesen víztiszta végter-20 mékek állíthatók elő. E mellett az oldatnak egyáltalán nem kell tökéletesen neutrálisnak lennie, lehet az bázikus is, mert a szabad hydroxil-ionok nem okoznak zavarodást. Ha a feldolgozandó formal-25 dehyd-oldat szabad hangyasavat tartalmaz, úgy ez lekötendő, amit legyegyszerűbben azáltal érünk el, hogy bázikus hatású anyagokat keverünk be a közömbös vagy gyengén alkalykus reakció be-30 álltáig. Lehet azonban külön e célra készült tökéletesen savmentes formaldehydből kiindulni, mint amilyen pl. valamely polimer formaldehydnek levegő kizárása mellett végzett szublimálása révén ter-35 melhetünk. A formaldehyd és carbamid közömbös vagy alkalikus elegyének rövid felforralása révén létesített kondenzációtermék azonban csak lassan megy át a viszkózus 40 kezdeti termék alakjába i(a folyamat 1. szakaszának vízoldható termékévé). Ha a kondenzációterméket egyszerűen tovább hevítjük, ezen —• polymerizációnak nevezett — átalakulás csak igen lassan megy 45 végbe. Ha azonban a formaldehyd és carbamid elegyének első felforralása, vagyis a kondenzáció eszközlése után szabad hydrogén-ionokat viszünk az oldatba, úgy ez aránylag rövid idő alatt viszkó-50 zussá válik; a kondenzációterméknek viszkózus masszává való polimerizációját tehát a szabad hydrogén-ionok elősegítik; az adagolt sav neme és mennyisége révén a polimerizáció menetét szabályozhatjuk. 55 A polimerizáció folyamatát elősegítő ilyen „polimerizáló-szerek" gyanánt megemlítendők: savak, savanyúsók, savanyú eszterek és kémiai reakció révén savhatást kifejtő vegyületek, mint pl. az ammoniumsók, melyek formaldehyddel he- 60 xamethylentetramint képeznek, úgy hogy savjuk felszabadul. Lehet továbbá a formaldehydből alkalmas módon, pl. levegő átvezetésével a reakcióelegyben a kondenzáció befejezte után hangyasavat elő- 65 állítani. A szabad hydrogén-ionok jelenlétében, tehát savas közegben polimerizált viszkózus oldatok további hevítés révén szokott módon félszilárd közbenső termé- 70 kekké kocsonyásíthatók s ezen fokozaton át a végtermékekké alakíthatók, mimellett e műveleteknél az összes eddigi tapasztalatok megtartják érvényességüket. Így pl. a 87081. szabadalom értelmében 75 ajánlatos a viszkózus termékekben a kocsonyásodás előtt a hydrogén-ionok koncentrációját újból csökkenteni, esetleg egészen zérusig, még pedig különösen alkalikus hatású adalékok révén, ami a ki- 80 fogástalan végtermékeknek rendszeres üzemi termelését biztosítja. A polimerizáció műveletének a találmány értelmében savas közegben való eszközlése a folyamat gyorsításán kívül 85 még azzal az előnnyel jár, hogy a kemény oldhatlan végtermékek (az összfolyamat 3. szakaszának terméke) vízzel szemben lényegesen nagyobb mérvben érzéketlenek, mint eddig. Egy még lényege- 90 sebb előnyt képez az a körülmény, hogy a polimerizáció savas foganatosítása révén lehetővé válik egy eddig ismeretlen hydrophob emulsiókolloidot létesítenünk, mely a lehűléskor a vizet .főtömegében 95 leadja, a maradék vizet pedig már csak adsorbeált állapotban tartalmazza. Ha a kezdő rövid felforralás után a reakcióelegyhez egy gyenge savnak, vagy egy ilyen sav savanyú sójának csak kis 1CK mennyiségeit keverjük, akkor a további hevítéskor rövid idő után igen viszkózus polimerizációtermék létesül, mely még erősen hydrophil sajátságokkal bir. Ha azonban az adagolt polimerizálószer IOÍ súlyviszonyát ezen mérven túl fokozzuk, vagy a hevítést hosszabb időn át folytatjuk, úgy egy olyan hydrophob emulsiókolloid géljét létesíthetjük, mely a kihűléskor a vizes reakcióelegyből kiválik. li< Természetes, hogy a hydrogén-ionok kellő koncentrációját megfelelően kisebb menynyiségű erős savnak {vagy egy ilyen sav savanyú sójának) adagolása révén is elérhetjük. 11; Ha bizonyos súlyviszonyhatárokat túllépünk, akkor a reakció teljesen más irányban folyik le. Az egész reakció-