89192. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégfék

és a (C) fékdugattyúnak, vagy fékdugatytyúrűd tömítőszelencéjének kis töimítetlenségei folytán stb., ennél a fékező elrendezésnél, neim meríthető ki, mert az (E) 6 fővezetékben a nyomás, mely mindig nagyobb, mint a (C) fékhenger nyomása, mindenkor megtölti a (D) légtartályt, ha ,ebben a feszültség a fővezeték feszültsége alá sülyedne. Ez főleg helyi vaspályák-10 nál stb. rendkívüli fontosságú. Maga a (D) gyorsfékezőszelep tömítetlenségei sem hatnak zavarólag, mert ez a szelep önműködően rögtön ismét helyre állítja a beállított nyomást, ha a (C) fékhengerben 15 a nyomás csökkenne vagy emelkednék. Az (E2) vezetékben (1. ábra) egy (H2) csap van elrendezve, mely a kocsiból kezelhető. A (H2) csap megnyitásával, ami annak 180°-kal való elforgatásával törté-20 nik, a levegő eltávozik az (E2) vezetékből, illetve az (E) fővezetékből, ami gyorsfékezést (vészfékezést) hoz létre. Hogy ebben az esetben se merülhessen ki a fékezőhatás, a (H2) csap egy rúgóval ter-25 helt (V2) szeleppel (6. ábra) van ellátva, úgy hogy a nyomáscsökkenés a fővezetékben nem lehet nagyobb, mlint amennyi ahhoz szükséges, hogy a legnagyobb fékezőhatás álljon be. A (H2) csap megfe-30 lelő ide-odafoirgatásával a fék ugyanolyan módon működtethető, mint a mozdonyról, azaz bármely kívánt fékezőhatás állítható be, vagy egészen meg is szüntethető a fékező,hatás. 85 Említést érdemel, hogy a fékezőhatás sohasem függ a (0) fékdugattyú helyzetétől, vagy a fékfcuskók és a kocsikerekek közt lévő hézagtól, hanem csak az (E) fővezetékben, illetve az (E2) csőben a nyo-10 más csökkentésétől vagy növelésétől. Ha a féket valamelyik kocsinál ki kell kapcsolni, vagy ha ezt a kocsit vezetékkocsinak kell használni, akkor a (Hl) csa pot (1 és 6. ábra) 90°-kal elforgatjuk, úgy 15 hogy a levegő az (E2) csővezetékből, illetve a (C) fékhenger baloldalából, a (VI) visszacsapószelepen át (5. ábra), az (El) csővezetékbe, ebből, valamint a (B) légtartályból és a (C) fékhenger jobbolda>0 Iából pedig a levegő az (u) csatornán és az (El) elzárócsap (w) nyílásán, valamint az (y) csatornán át a szabadba távozhatik. A (P) fékdugattyút magát a (G) rúgó jobboldali véghelyzetébe viszi, ha ugyan >5 nincs már is ebben a véghelyzetében, hogy a féktuskók, a levegő eltávozása után, ne feküdhessenek rá a kocsikerekekre. Az egykamrás féknél (7. ábra) a (Hl) csapot (9. ábra) úgy képezzük ki, hogy 60 akkor, ha ezt 90°-kal elforgatjuk, a levegő a (C) fékhengerből, az (ul, wl) és (yl) nyílásokon át, közvetlenül a szabadba távozhassák. Ezzel az elrendezéssel elértük, hogy csak a (C) fékhengerből távozik el 65 a levegő, míg ellenben a (B) tartályban és a fővezetékben, valamint ennek elágazásaiban, a levegő változatlanul benn marad, ami az üzem szempontjából, a levegő megtakarítása miatt, fontos, mert most a 70 kocsit, miután a fővezeték elzárócsapjait elzártuk, és a (Hl) elzárócsapon átforgattuk, megoldott fékkel egy másik vonatba lehet besorozni, anélkül, hogy a (B) tartály légtartalma veszendőbe mehetne. Sőt 75 még ha el is mulasztanánk a kocsi fővezetékének elzárócsapjait elzárni, a (B) tartály lógtartalima akkor sem mehetne Veszendőbe, mert a (VI) visszacsapószelep akkor önműködően elzáródnék. Ezzel az 80 elrendezéssel a féknek a szokásos fékeknél használt külön megoldó szerkezetét is megtakaríthatjuk, mely, pl. a Kunze-Knorréféle fékeknél, egy háromszelepes tokból áll, mely szelepek egy külön fo- 85 gantyúval működtethetők. Azonkívül elesik itt a megoldószerkezethez való fékhenger kapcsoló csőnyúlványa és annak három nehézkes kiképzésű csatornája is, úgy hogy a fékhenger előállítása teteme- 90 sen egyszerüsibül. Lehet a kétkamrás féket is így berendezni, amint ez a rajz 9a. ábráján látható. Ekkor a (Hl) csapnak még egy (w2) furata is van, mely a (k) C'Satornán és a (gl) csőtoldaton át a 95 fékhenger másik kamrájával hozható öszszeiköttetésbe, úgy hogy a csap elforgatásával (9. ábra) a fékhenger mindkét kamrájából eltávozhatik a levegő, míg ellenben a segédtartályiból és a fővezetékből 100 levegő nem távozhatik el. Az egyszerű, egy fékdugattyús fékhenger helyett hosíszú és két, (Pl, P2) fékdugattyúval felszerelt (C) fékhenger is alkalmazható (2 ábra), úgy hogy ugyan- 105 azon működési mód mellett, kétszer oly nagy fékezőerő érhető el, mint egyetlen fékdugattyúnál. Ennél a fékezőeirendezésnél a két dugattyii külső oldala egymással, illetve a nyomó légtartállyal és a két no dugattyú közt lévő tér a (D) gyorsfékezőszeleppel van összekötve vagy megfordítva. A fékező elrendezés olyan is lehet, hogy az egy vagy két (C) fékhenger, fékmeg- 115 oldó helyzetében, ahelyett, hogy mindkét oldalán azonos feszültségi nyoinólevegő hatása alatt állana, az atmosféranyomás