88923. lajstromszámú szabadalom • Kötélpályák számára való többkorongos hajtómű kötélfeszültség kiegyenlítő berendezéssel és vízszintesen fekvő hajtókorongokkal

Megjelent 1 !>.'>(). évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88923. SZÁM. — XH/a. OSZTÁLY. Kötélpályák számára való többkorongos hajtómű kötélfeszültség kiegyenlítő berendezéssel és vízszintesen fekvő hajtókorongokkal. Ohnesorge Ottó mérnök Bochum. I. Pótszabadalom a 81351. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1920. évi május hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1918. évi augusztus hó 1-je. Többkorongos hajtóműveknél, melyeknél a kötél a korongokat körülhurkolja, azon elvi előirás érvényes, hogy a fellépő póttúlfeszültségek az ezekből adódó je-5 lensógekkel együtt a hajtókorongok közé iktatott kiegyenlítőművek által küszöböltetnek ki; ennek gyakorlati alkalmazása azonban vízszintesen elrendezett hajtókorongoknál kötélpályák esetében nehéz-10 ségekkel jár. A légkötélpályák természetéből szükségképpen következő határozott kötélvezetés, a hajtóberendezés alatti tér szabadon való megtartása egyrészt megkövetelik a hajtókorongok vízszintes 15 ágyazását és másrészt a hajtóműnek oldalt való elrendezését, ami lerontja annak a lehetőségét, hogy a kötélfeszültségkiegyenlítő berendezés a szintes szállítóberendezéseknél, szállítóműveknél, ill. szál-20 lítójárgányoknál szokásos és bevált módon építtessék be; különleges kényszerfeltételek forognak fenn akkor, lia egy már meglévő sodronykötélpályamű utólagos átalakításáról van szó fesziiltségki-25 egyenlítő berendezéssel bíró pályaművé. Jelen találmány tárgya a törzsszabadalomban felállított alapelvi gondolatnak gyakorlati alkalmazása a jelen különleges esetre és azáltal van jellemezve, hogy 30 a kívülről bevezetett hajtóerő a kiegyenlítőmű által mindenekelőtt két tengelyre osztatik szét, még pedig közvetlenül egy a kiegyenlítőművel azonos tengelyű, vízszintes tengelyre és közvetve a mozgás 35 megfordítását előidéző homlokkerékpár útján egy második, ezzel párhuzamos tengelyre; ugyanazon koronacsapon elrendezett hajtókorongoknál ezen tengelyek kúpkerekei a hajtókorongok lefelé és felfelé irányzott fogaskoszorúiba kapcsolód- 40 nak, míg egymáselőtt ágyazott, a kötél által azonban ellentétesen körülhurkolt haj tókor ongnál ezen kúpkerekek ugyan azon oldal felé irányzott fogaskoszorúkba kapaszkodnak. A tengelyeknek oldal- 45 irányban való kilengetése által egy megfelelően ferde helyzetbe ez utóbbi esetben a két vízszintesen fekvő tengelynek különben túlságosan nagy egymástól való távolsága kielégítő mértékre redukál- 50 tátik. Ilyenformán a hajtókorongok alatti teret tökéletesen szabadon tarthatjuk meg, mint eddig is, és mindazonáltal a feszültség kiegyenlítődését megvalósítjuk, mimellett a két tengelyt kapcsoló 55 homlokkerékpár által előidézett forgásirányváltozásnak az egyik esetben a hajtókorongok ellentétesen irányzott fogaskoszorúi, a második esetben pedig a hajtókorongoknak a kötél által való ellentétes 60 körülhurkolása felel meg. A mellékelt rajzon az 1. ábra az első eset szerinti hajtóberendezés függőleges metszetét mutatja, még pedig azon alakjában, amint az régi tele- 65 pek átalakítására különösen előnyös. A 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett felülnézete kisebb léptékben. A 3. ábra ugyancsak felülnézetben az azonos gondolatnak második foganatosítási 70 lehetőségét tünteti fel. A (10) állványban ágyazott (11) koronacsappal forog a (12) hajtókorong, amely még a régi hajtóműből megtartotta két kötélvezetőhoronnyal való kiképzését, 75 mimellett azonban, amint az a követke-