88834. lajstromszámú szabadalom • Folytonos égésű kályka

fenekekkel el vannak zárva (11. és 13. ábrák). Az (r) szabályozó dobnak a kályha belseje felé eső fala a 14. ábrán van nézet-5 ben feltüntetve. Ez a fal a dob közepén átmenő vízszintes sík alatt középső (2) hasítékkal és két (5) oldalhasítékkal van ellátva. Az (5) hasítékokkal szemben, a vízszintes középsík fölött, (8) hasítékok van-10 nak (1. a 13. ábrát is), úgy hogy az ezen hasítékok körzetét szabályozó (k) kettős szárny megfelelő beállításával az (5) hasítékokon, az (r) dob belsején és a (8) hasítékokon való átáramlás válik lehetővé. 15 Az (r) szabályozó dobnak kifelé eső fala (15. ábra) a vízszintes középsík alatt'1

az (la, lb, lc) középhasítékokkal és a (11) oldalhasítékokkal van ellátva, ámenekhez a (9) hasítékok csatlakoznak (1. az la. és 20 13. ábrákat is). A (9) hasítékok részben már az (r) dob említett középsíkja fölött fekszenek. Az (la) és (lb) középhasítékokkal szemben, felül, a (12) hasíték van kiképezve. 25 Magában a kályhában lévő huzamvezetékeket és csatornákat célszerűen a kályha működési módjával kapcsolatban ismertetjük. A kályhát tartalmazó helyiség fűtésének 80 és szellőzésének szabályozása a következőképpen történik: A (k) és (v) kettős szárnyaknak az 1. és la. ábrák szerinti helyzeténél a beáramló levegő az (la) és (lb) hasítékokon 35 át az (r) szabályozó dob középső és alsó rekeszébe jut. Innen a levegő, a (v) kettős szárny helyzete folytán, csupán a (2) hasítékon át tovább haladva, a fűtőhely alsó részébe (f) tűzkamrába) áramlik. 40 A levegő azután még a (3) közbenső csatornán át (1. ábra) az oldalain határolt (4) légkamrába (1—5. ábra) jut és itt előmelegítve a (g) gázosító kamrába áramlik, ahol a levegő az égési gázokkal elegye-45 dik és ezeknek teljes elégését idézi elő. A kéményhuzam a kéményhez vezető (10) toldattól az (r) szabályozó dob (9) oldalhasítékain, magán a dobon és ennek (8) hasítékain át hat a kályha tüzelő és elgá-50 zosító terére. A levegő adott esetben az (f) tűzkamra előteréből a (k) kettős szárnyak helyzete folytán, az (5, 11) hasítékokon, az (r) szabályozó dob oldalrekeszein, a hátsó függélyes (6) csatornákon 55 és az ezekhez csatlakozó (az la. ábrán látható) fenékcsatornákon szintén átvonul, a (6b) oldal csatornákon át (5. és 6. ábrák) az elgázosító kamra előterébe száll fel és a belső huzamvezetékben előmelegített állapotban hatol át a gázosító kamrán. Ek- "60 ként az égési levegő a fűtőhely egész felső részén (g) gázosító kamrán) fog szétterjedni. A tűzkamrán és a gázosító téren át felszálló égési gázok, amennyiben azok a hozzávezetett előmelegített égési levegő- 65 vei nem égnének el tökéletesen, a füsthulladékokkal együtt a (7) oldalkamrákban gyűlnek össze és a (8) hasítékokon, magán az (r) szabályozó dobon és ennek (9) hasítékán át a kéményhez vezető (10) 70 toldatba áramlanak. A (g) gázosító kamra fölötti töltőtérben fejlődő gázok a töltőakna nyílásain át a (26) csatornákba áramlanak, amelyek a töltőaknát övezik és a mellső oldalon a (g) elgázosító kamrának 75 előterébe torkolnak (1. és la. ábrák). Ha ezen szabályozás után, mely a kályha felfűtésének felel meg, a tűznek tartós intenzív égését kívánjuk, akkor a kettős szárnyakat a 2., 2a. és 13. ábrákon fel- 80 tüntetett helyzetekbe forgatjuk. Ezeknél a levegő hozzááramlásának és hatásának útja ugyanaz maradt, ellenben az (f) tűzkamra a szabályozó dob (5) és (8) hasítékain át most közvetlenül közlekedik a (7) 85 kamrákkal, amelyek az előbbi állásban füstgázokat gyűjtöttek össze; ily módon a (7) kamrákból kiáramló, előmelegített égési levegő a (4) kamrából ugyanazon irányban kiáramló és szintén előmelegített le- 90 vegővel egyetemben a (g) elgázosító kamra egész terében a tüzelő és égő gázoknak tökéletes elégését idézi elő. Emellett azonban a füstgázoknak a kéménybe való elvezetése csupán a (6b, 6a, 6) csatornák 95 útján (13. ábra), valamint a szabályozó dobnak a (11) és (9) hasítékokkal ellátott oldalrekeszein át történik, amivel a padlónak nagymérvű felmelegítését érjük el. A tüzelés hatása a kettős szárnyaknak a 100 3. és 3a. ábrák szerinti helyzetében csökken, minthogy ekkor a hozzávezetett levegő mennyisége a felére van redukálva. A fölös mennyiségű szobalevegő közvetlenül az (la) hasítékon, a szabályozó dobon és a 105 (12) "hasítékon át a kéménybe áramlik, úgy hogy ekkor a fűtött helyiség szellőzését érjük el. A füstgázok elvezetése változatlan marad. A kettős szárnyaknak a 4. és 4a. ábrá- no kon feltüntetett helyzetében a léghozzávezetés teljesen be van szüntetve. A helyiség szellőzése az (la, lb) és (12) hasítékokon átvonuló légárammal nagy mértékben fokozott. A füstgázoknak a kályhából való 115 elvezetése, amelyet a szellőző légáram a minimumra redukál, valamint a melléklevegőnek (ál-levegőnek) az (f) tűzkamra