88814. lajstromszámú szabadalom • Mótoroshajtás elektromos blokkmezőkhöz

lékekbe fojtócsévéket, transzformátorokat és kondenzátorokat lehet beépíteni, ezzel azonban mindig csak egy bizonyos vagy ismert idegen áramnak hatása küszöböl-5 hető ki, míg véletlenül fellépő, más tulaj­donságú idegen áramokat, amennyiben liatásuk a blokkszerkezet üzemáramának hatásához hasonló, ilyen berendezések se­gélyével nem lehet ártalmatlanná tenni. .0 Ezen hátrányt azáltal küszöbölhetjük ki, hogy a blokkmezőt oly módon rendez­zük be, hogy az csak egy meghatározott fajtájú, pl. intermittens vagy pulzáló áram által iktatható ki, melynek impulzusszáma 5 vagy periódusszáma egy bizonyos mini­mumnál nagyobb. Ezen célból a munka­vezetékbe egy áramszelepet iktatunk be, mely úgy van beállítva, hogy a hajtószer­kezethez csak a munkaáram juthat aka-0 dálytalanul, míg a házszerkezetet káro­san befolyásoló áramok távoltartatnak. Az ilyen áramszeiep két nyelvalakú, lengő testből áll, melyek egyike a hajtó­szerkezeten átmenő áramnak, azok másika 5 pedig egy, a mágnestől független erőnek behatása alaít áll. Ezt az erőt, mely a másodsorban említett nyelvet az első nyelvhez szorítja, előnyösen súly képezi. A nyelveknek lassú mozgásánál az egyik [) nyelv a másik nyelv mozgásait minden nehézség nélkül követheü, úgy, hogy a két nyelv állandóan egymáson fekszik. Egy bizonyos mozgásszámtól Kezdve az áram által nem befolyásolt ellenkontaktus a vele > összekötött ellensúly tömeghatása folytán a másik kontaktushoz képest visszamarad, aminek folytán a két nyelv érintkezése bizonyos időközökben megszakad, úgy. hogy az áram a mótor fegyverzetén halad­) hat át. Egy ilyen berendezés van az 5. ábrán feltüntetve. Az ábrán (a) az egyenáramú mótor fegyverzete, melynek keféi a vázla­tosan rajzolt (5) áramszeiep két nyelvével , vannak összekötve. Mihelyt a (3) veze­tékbe idegen áram, pl. egyenáram hatol, az egész áram a (6) kontaktuson megy át, mely az (a) hajtófegyverzethez rövidzár­latot képez. Az (5) mágnes gerjesztetik ugyan, de az alsó, vonzott nyelvvel együtt a rajta nyugvó súly is sülyed, úgy, hogy a két nyelv érintkezése megmarad és az idegen áram a kontaktushelyen zavarta­lanul átmehet. Az (a) fegyverzetbe tehát áram nem jut. Ugyanígy működik a be­rendezés lassú lefolyású váltakozó áramok esetében is és a nyelvek állandó érintke­zése csak pl. 10 periódusnál nagyobb im­pulzusszám esetében szűnik meg. Ekkov a hajtószerkezetbe áramlökések jutnak, tiO melyek a periódusszám növekedtével mindinkább erősödnek mindaddig, amíg a mótor a kívánt fordulatszámot elérte. A szelepet egy bizonyos periódusszám helyett egy bizonyos feszültségre vagy 65 áramerősségre is beállíthatjuk. Ezen szelep alkalmazása esetében is el­képzelhető, hogy a blokkvezetékbe olyan áramok lépnek, melyek a tulajdonképeni blokkáramhoz hasonlóak és a motort nem 70 hozzák ugyan forgásba, di annak részle­ges elfordulását idézik elő, ami ismétlődés esetében a blokkmező kiiktatásához vezet­het. Ezt azáltal kerülehtjük el, hogy a mó­tor és az áttételi elemek közé oly közbenső 75 elemet iktatunk, mely a mótor mozgásait csak egy bizonyos fordulatszámtól kezdve viszi át a blokkmező hajtószerkezetére. A rajz 6. és 7. ábráján egy ilyen köz­benső elemmel ellátott hajtószerkezetnek 80 egy foganatosítási alakját tüntettük fel. A blokkszerkezet működtetéséhez tudva­levőleg szükséges, hogy az (r) fogazott szegmenssel kapcsolódó (h) akaszték, mely a (w) tengely körül mozog, lengő mos- 85 gásba hozassék. Ez azáltal hozható létre, hogy a végén villásan kiképezett (1) emelő a mótor tengelyén excentrikusan kiképe­zett (e) csappal kapcsolódik, mert ezáltal a mótor forgásánál az akaszték ide-oda- 90 menő mozgást végez. Ezen ismert beren­dezéssal szemben az ábrázolt esetben az (e) továbbító csap a mótor tengelyén nincs excentrikusan elrendezve, hanem a mótor tengelyéhez excentrikusai! a (7) közbenső 95 emelőn foglal helyet. Ez a (7) emelő a mó­tor (9) tengelyére erősített (8) tárcsán for­gathatóan van ágyazva és a mótor nyu­galmi állapotában a (10) rúgó a (7) emelőt a (11) ütközőhöz húzza. Ha 100 tehát a mótor fegyverzete csak egészen lassan, vagy csak részben fordul el, akkor a fegyverzet mozgása a (h) akasz­tókra nem vitetik át. A (7) emelőnek cen­trifugális ereje, melyet az emelőn alkal- 105 mázott (12) súly még növel, csak a fegy­verzetnek meghatározott fordulatszámá­nál győzi le a (10) rúgó ellenállását, ami­kor is a (7) emelő a (13) csap körül el­fordul és az (e) csapot a mótor tengelyé- no hez képest excentrikus helyzetbe hozza, ami által a blokkmező működtetése lehe­tővé válik. Természetesen nem szükséges, hogy ez a berendezés, melyet legegysze­rűbb kivitelben ábrázoltunk, közvetlenül 115 a mótor tengelyén legyen elrendezve,

Next

/
Thumbnails
Contents