88814. lajstromszámú szabadalom • Mótoroshajtás elektromos blokkmezőkhöz

— 2 — váltakozó áramú szorítóról az egyenáramú szorítóra való áthelyezése után a blokkszerkezet újból üzemképes. A meglévő induktorokat minden változtatás nélkül 5 megtarthatjuk. Ezen hajtásnak némi tökéletlensége még abban áll, hogy a mótor fegyverzete a blokkáram kikapcsolása után nem áll meg azonnal. Ennek következtében különösen 10 akkor, ha az induktor igen gyorsan forog, tehát rendkívül nagy feszültség gerjesztetik és ennek következtében a fegyverzet is igen nagy fordulat-számmal jár, a blokkbillentyűnek a blokkozás után való azon-15 nali, a fegyverzet megállása előtt bekkövetkező elbocsátása esetében előfordulhat, hogy az üresen járó fegyverzet a blokkmező szegmensének bizonyos számú fogát kiiktatja és részleges deblokkozást hoz 20 létre. Ezen hátrány elkerülésére közbenső elemet iktatunk be, mely a blokkozás megtörténte után a fegyverzetet elreteszeli. Ez a közbenső elem elektromos vagy mechanikai úton működtethető. 25 így pl. a rajz 3. ábrája szerint a blokkáramkörbe a kis (1) relé iktatható, mely a mótor (a) fegyverzetének áramkörét (2) kontaktus segélyével mindaddig rövidre zárja, amíg a (3) vezetéken blokk-80 áram nem halad át. A blokkozásnál a vezetékben folyó áram mindenekelőtt az (1) relén megy' keresztül, mely a (2) kontaktust nyitja úgy, hogy a blokkáramnak ax (a) fegyverzeten kell áthaladnia. Ha a 85 blokkozás után a blokkbilentyűt elbocsát juk, amikor is az áramkör (4)-nél megszakíttatik, akkor a (2) kontaktus záródik és a fegyverzet rövidzárlatban fekszik, ami •fékezést, hoz létre. 40 Ezen rövidzárlati fékezés helyett közvet lenül a fegyverzetet is fékezhetjük azáltal, hogy a blokkáramkörbe egy kis te kereselését kapcsoljuk be. Ezen, elektromosan működtetett- köz-45 benső elemek az induktor által gerjesztett áramnak egy részét természetesen felveszik úgy, hogy ezen elemek csak akkor alkalmazhatók, ha az áramnak megmaradó része a mótor működtetéséhez elegendő. 60 Ellenkező esetben tisztára mechanikailag ható eszközökhöz folyamodunk. így pl. a mótor fordulatainak számát határolhatjuk. Ha a fogazott szegmensnek 20 foga van, akkor az akasztóknak (20)-szor kell 55 elmozdulnia, aminek közvetlen hajtásnál a mótor fegyverzetének (20) fordulata felel meg. Ha tehát gondoskodunk arról, hogy a mótor fegyverzete (20) fordulat után egy helytálló részbe ütközzék, ami fogaskerék- vagy csavaráttétel útján könnyen 60 elérhető, akkor a fegyverzet, miután a blokkozást befejezte, megáll. Az ütközést nemcsak a mótor fordulatszámától, hanem a fogazott szegmens heljzetétől is függővé tehetjük, oly módon, hogy amikor a szeg- 65 mens legalsó helyzetébe jutott, akkor a fegyverzetnek a blokkozás irányában való továbbmozgását megakasztja, míg ha a szegmens legfelső helyzetébe ért, a fegyverzetnek a blokkozási irányban való to 70 vábbforgását akadályozza meg. Egy ilyen berendezést legegyszerűbb kivitelben a 4. ábrán tüntettünk fel. Az (r) fogazott szegmensen két (rl) és (r2) ütköző van elrendezve. A szegmensnek a rajzon 75 látható felső helyzetében az (e) excentercsap az (rl) ütközőhöz ér, úgy, hogy a mótor fegyverzete a nyílirányban nem foroghat tovább. A motornak tehát a blokkozás lehetővé tételére ellenkező irányban 80 kell forognia. Ha a fogazott szegmens az alsó helyzetébe ért, akkor az excentercsap az (r2) ütközőhöz fekszik és a mótor deblokkozás céljából csak az ellenkező irányban haladó áram által mozgatható. A köz- 85 vetlenül a fogazott szegmensen alkalmazott ütközők helyett mozgatható ütközőket is alkalmazhatunk, melyeket a szegmens vezérel. Az ilyen ütközőknek, melyek az illető 90 blokkozási folyamat befejezte után a fegyverzet továbbforgását megakasztják, még néhány további előnye is van. A permanes mégnesekkel bíró egyenáramú mótor alkalmazásánál a mótor forgásiránya az 95 áram irányától függ. A blokkozott mezőn tehát deblokkozás céljából az áramnak meghatározott irányban kell áthaladnia? hogy a fegyverzet a helytálló ütközőtől eltávolodhasson. Az ütköző tehát az egyen- jo( áram által való kioldási lehetőségnek felét kiküszöböli. Ezenkívül az ütköző útján fogvatartott fegyverzett ellenállása kisebb, mint a forgó fegyverzeté. Ha már most a blokkmezők egyike bármilyen akadály 10 folytan kissé nehezen jár és a könnyen járó mezőben a blokkozási folyamat befejezést nyert és ennek fegyverzete az ütközőhöz ért, akkor a nehezen járó mezőbe több áram jut, mint előbb és a mező in akadályai könnyebben legyőzhetek. Habár az ilyen hajtás csak egy bizonyos áramnem esetében lép működésbe, mindamellett ily idegen áramoknak a blokkvezetékekbe való belépése, melyek a haj- m tást működésbe hozhatják, nem kerülhető el. Ezen hátrány kiküszöbölésére a veze-